Brüsszel pénzzel erősíti Grönlandot Trump nyomása ellen
Ursula von der Leyen jelentős uniós beruházási csomagot jelent be a sarkvidéki szigeten, ahol Washington továbbra is stratégiai ellenőrzést követel. A ritkaföldfémek, a műholdas kapcsolatok és az új hajózási útvonalak emelik a tétet.
Az Európai Unió jelentősen növelni készül grönlandi beruházásait, miközben Donald Trump amerikai elnök továbbra sem tett le arról, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonja a stratégiai jelentőségű sarkvidéki szigetet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap érkezett Grönlandra, és hétfőn olyan támogatási csomag részleteit ismerteti, amely a kritikus nyersanyagok kitermelésétől a műholdas kommunikáción át a megújuló energiáig több területet érint.
A látogatás politikai üzenete legalább olyan fontos, mint a pénz. Von der Leyen Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfővel együtt járta be a sziget egy részét, jelezve, hogy Brüsszel Koppenhága és Nuuk oldalán áll az Egyesült Államok területi igényével szemben. Az Európai Bizottság elnöke egyelőre csak annyit mondott a készülő csomagról, hogy jelentős lesz.
Trump az év elején újra napirendre vette Grönland amerikai ellenőrzését. Érvelése szerint Dánia nem képes megfelelően megvédeni a világ legnagyobb szigetét, miközben az Északi-sarkvidék katonai és gazdasági jelentősége gyorsan növekszik. A kijelentések súlyos feszültséget okoztak a NATO-n belül, hiszen Dánia és az Egyesült Államok ugyanannak a katonai szövetségnek a tagja.
Grönland autonóm terület a Dán Királyságon belül. Saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, a kül- és védelempolitika jelentős része azonban továbbra is Koppenhága hatáskörében marad. A sziget 1985-ben kilépett az akkori Európai Közösségből, lakói dán állampolgárként mégis uniós polgárok, és Brüsszel hosszú ideje pénzügyi támogatást nyújt a területnek.
Az EU eddigi grönlandi szerepvállalása elsősorban a halászati megállapodásokhoz és az oktatáshoz kapcsolódott. Az új csomag ennél jóval szélesebb gazdasági jelenlétet céloz. Brüsszel kritikus ásványok kitermelésébe, megújuló energiaforrásokba és műholdas kommunikációs infrastruktúrába kíván befektetni. Ezek a területek közvetlenül kapcsolódnak az Európai Unió gazdasági biztonsági stratégiájához.
Grönland altalaja jelentős ritkaföldfém-, urán-, cink-, vasérc- és más ásványkészleteket rejt. A kitermelést eddig a szélsőséges éghajlat, a gyenge infrastruktúra, a magas költségek és a környezetvédelmi korlátozások nehezítették. A jég visszahúzódása és a technológiai fejlődés azonban egyre több lelőhelyet tehet gazdaságosan hozzáférhetővé.
Az Európai Unió számára különösen fontos a ritkaföldfémek kérdése. A zöldtechnológiákhoz, akkumulátorokhoz, szélturbinákhoz, elektronikához és hadiipari eszközökhöz szükséges anyagok piacán Kína domináns helyzetben van. Brüsszel évek óta próbálja diverzifikálni az ellátást, Grönland pedig földrajzi közelsége és politikai kapcsolatai miatt kiemelt partner lehet.
Washington érdeklődése sem új. Az Egyesült Államok már a második világháború idején katonai támaszpontokat létesített a szigeten, és ma is működteti a Pituffik űrbázist, amely fontos eleme az amerikai rakéta-előrejelző és űrmegfigyelő rendszernek. Egy régi amerikai–dán szerződés lehetőséget ad az amerikai katonai jelenlét bővítésére, így Washington biztonsági érdekeihez nincs feltétlenül szükség területi tulajdonra.
Trump mégis többször azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak ellenőriznie kell Grönlandot. A vita hátterében az Északi-sarkvidék gyors átalakulása áll. A klímaváltozás miatt a jégborítás csökken, ami új hajózási útvonalakat nyithat Ázsia, Európa és Észak-Amerika között. Az orosz partok mentén vezető Északi-tengeri útvonal már most egyre fontosabb, és Kína is hosszú távú sarkvidéki jelenlétet épít.
Oroszország hatalmas katonai infrastruktúrát tart fenn az északi térségben. Repülőtereket, radarokat, légvédelmi rendszereket és haditengerészeti bázisokat korszerűsített, miközben északi flottája az orosz nukleáris elrettentés egyik kulcseleme. A NATO finn és svéd bővítésével az északi térség katonai egyensúlya is átalakult.
Grönland földrajzi helyzete ebben a rendszerben rendkívül fontos. A sziget Észak-Amerika és Európa között fekszik, közel azokhoz az útvonalakhoz, amelyeken egy esetleges orosz rakétatámadás vagy légi művelet haladna. A radar- és műholdas rendszerek számára ezért különösen értékes terület.
A grönlandi vezetés ugyanakkor következetesen hangsúlyozza, hogy a sziget jövőjéről a grönlandiaknak kell dönteniük. A lakosság körében erős az önállósodás támogatása, de jelentős vita folyik arról, mikor és milyen gazdasági feltételekkel lehetne teljes függetlenséget elérni Dániától. A dán költségvetési támogatás jelenleg is fontos része Grönland finanszírozásának.
Az EU pénzügyi ajánlata ebből a szempontból is érdekes. Ha Brüsszel nagyobb beruházásokkal segíti a grönlandi gazdaság diverzifikációját, az hosszabb távon csökkentheti a dán támogatástól való függést. Ezzel közvetve az önállósodási törekvések gazdasági alapját is erősítheti, miközben az uniós befolyás nő.
A környezetvédelmi szempontok komoly korlátot jelentenek. A bányászat és az új infrastruktúra fejlesztése munkahelyeket és bevételeket hozhat, ugyanakkor érzékeny sarkvidéki ökoszisztémákat veszélyeztethet. Grönlandon ezért minden nagyobb kitermelési terv politikai vitákat vált ki.
Az európai pénz így geopolitikai befektetés is. Brüsszel azt akarja jelezni, hogy a sziget gazdasági fejlődéséhez nincs szükség amerikai tulajdonra vagy kínai tőkére. Az EU saját stratégiai autonómiáját is erősítené azzal, ha közvetlen hozzáférést szerezne kritikus ásványokhoz és sarkvidéki infrastruktúrához.
A grönlandi verseny gazdasági hatásai akár Közép-Európában is érzékelhetővé válnak. Az európai autóipar és akkumulátorgyártás nagy mennyiségben használ kritikus nyersanyagokat, a kínai függőség csökkentése pedig az egész uniós iparpolitika egyik központi célja. A sarkvidéki hajózási útvonalak fejlődése később a globális szállítási láncokat is átrendezheti.
Von der Leyen látogatása ezért egy új európai sarkvidéki politika kezdetét jelezheti. A Bizottság pénzzel, infrastruktúrával és politikai támogatással próbálja erősíteni kapcsolatát Grönlanddal, miközben Trump továbbra is amerikai ellenőrzést akar. A világ legnagyobb szigete így egyre inkább az Egyesült Államok, Európa, Oroszország és Kína közötti stratégiai verseny egyik legfontosabb terepévé válik.