Száz dollár felé rohan az olaj a hormuzi háború miatt
A Brent hordónkénti ára hétfő hajnalban 96,80 dollárig emelkedett, miután amerikai és iráni erők kereskedelmi tankereket támadtak. A kulcsfontosságú tengeri átjáró forgalma május óta nem látott mélypontra zuhant, és tartós ellátási zavar fenyeget.
Tovább emelkedett az olaj ára hétfő hajnalban, miután az Egyesült Államok és Irán kölcsönös hajótámadásai egyre súlyosabban zavarják a Hormuzi-szoros forgalmát. A Brent típusú északi-tengeri olaj hordónkénti ára 96,80 dollárig, az amerikai WTI 92,14 dollárig drágult. A piac attól tart, hogy a kereskedelmi hajózás tartós visszaesése hónapokra korlátozhatja a közel-keleti exportot.
A drágulás már a múlt héten is látványos volt. A Brent 7,8 százalékkal, a WTI csaknem tíz százalékkal emelkedett, miközben a Perzsa-öbölből induló olajszállítás csökkent. A Hormuzi-szoroson békeidőben a világ olajellátásának körülbelül ötöde halad át, így néhány napos fennakadás is gyorsan megjelenik a világpiaci árakban.
A helyzetet a hétvégi katonai eszkaláció súlyosbította. Az amerikai Középső Parancsnokság közlése szerint az Egyesült Államok három iráni olajszállító hajóra mért csapást. Washington a támadásokat iráni rakétacsapásokra adott válaszként indokolta.
Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete közben azt közölte, hogy több olajszállító és amerikai érdekeltségű hajót vett célba. A hétvégi események jelentős eszkalációt jelentenek, mert a kereskedelmi tankerek immár tudatosan a kölcsönös gazdasági nyomásgyakorlás eszközeivé váltak.
A hajózási adatok gyorsan romló helyzetet mutatnak. Az elmúlt tíz napban naponta átlagosan mindössze tíz áruszállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson. Ez május óta a legalacsonyabb érték. Szombaton mindössze két, vasárnap hat hajó használta a fontos kereskedelmi útvonalat.
Irán tovább növelheti a bizonytalanságot azzal, hogy korlátozott hajózási övezet kijelölésére készül a szoros közelében. Mohszen Rezái, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezető tisztségviselője szerint a részleteket a következő napokban jelentik be. Egy ilyen övezet jogi és katonai vitákat okozhat, különösen akkor, ha Teherán megpróbálja ellenőrizni vagy feltartóztatni a rajta áthaladó hajókat.
A Hormuzi-szoros földrajzi adottságai miatt a világ energiapiacának egyik legsérülékenyebb pontja. A Perzsa-öbölből induló szaúdi, iraki, kuvaiti, katari, bahreini és emirátusi export jelentős része ezen az útvonalon jut ki az Indiai-óceánra. Léteznek kerülő csővezetékek, de kapacitásuk messze nem elegendő a teljes kieső tengeri mennyiség pótlására.
A legnagyobb kockázat jelenleg nem a szoros teljes lezárása, hanem a tartósan alacsony forgalom. A hajótulajdonosok és biztosítók egyre magasabb kockázati felárat számítanak fel, a személyzet biztonsága miatt pedig több társaság csak különleges feltételekkel vállal áthaladást. Ez önmagában is növeli az olaj és a cseppfolyósított földgáz szállítási költségét.
A piac azért is ideges, mert a konfliktus időtartama kiszámíthatatlan. Egy elhúzódó amerikai–iráni szembenállás, amelyet időről időre katonai csapások szakítanak meg, hosszabb ideig a korábbi szint alatt tarthatja a közel-keleti exportot.
Az OPEC+ mozgástere korlátozott, mert a Perzsa-öbölből származó többletolaj is ugyanazon a veszélyes hajózási útvonalon jutna a piacra. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik olyan vezetékekkel, amelyek részben megkerülik a Hormuzi-szorost, ezek azonban csak a regionális export egy részét képesek átvenni. Katar LNG-kivitele különösen sérülékeny.
Az európai gazdaság számára a tartós olajár-emelkedés új inflációs hullám veszélyét jelenti. Az energiaárak az elmúlt években már többször közvetlenül befolyásolták az Európai Központi Bank kamatpolitikáját. Ha a Brent tartósan száz dollár körül vagy fölötte marad, az üzemanyagok, a szállítás és számos ipari termék ára emelkedhet.
A helyzet különösen kellemetlen, mert az európai gazdaság növekedése továbbra sem erős. A magasabb energiaár egyszerre csökkenti a háztartások elkölthető jövedelmét és növeli a vállalatok költségeit. Az inflációs nyomás miatt a jegybankok kevésbé tudnak kamatcsökkentéssel segíteni a gazdaságnak.
Magyarország számára a hatás elsősorban az üzemanyagárakon és az infláción keresztül jelentkezhet. A hazai üzemanyagárakat a nyersolaj világpiaci ára, a forint árfolyama és az adók együttesen alakítják. A tartós nemzetközi drágulás előbb-utóbb a magyar kutakon is megjelenik.
A fuvarozás és a mezőgazdaság különösen érzékeny a dízel árára. A magasabb szállítási költség az élelmiszerektől az ipari termékekig sok áru árába beépülhet. A légitársaságok költségei is emelkednek, ami a repülőjegyek árára gyakorolhat nyomást.
A mostani helyzet egyik fontos különbsége a korábbi közel-keleti válságokhoz képest, hogy kereskedelmi hajók már közvetlen katonai célpontokká váltak. A biztosítók és a hajótársaságok ezért nem várják meg feltétlenül a szoros formális lezárását: már a támadások kockázata is elegendő lehet ahhoz, hogy visszafogják a forgalmat.
A hétfő hajnali 96 dollár fölötti Brent tehát elsősorban kockázati ár. A piac azt árazza, hogy a Hormuzi-szoroson hónapokig fennmaradhat a bizonytalanság, miközben az Egyesült Államok és Irán a katonai nyomásgyakorlást az energiaszállításokra is kiterjesztette. Ha újabb tankerek kerülnek célkeresztbe, a százdolláros olaj hamarosan ismét mindennapos piaci valóság lehet.