Belgrád és Brüsszel összecsapott a tábornok miatt
Diplomáciai feszültséget váltott ki a hágai börtönben elhunyt háborús bűnös, Ratko Mladić hétfői belgrádi temetési szertartása és hivatalos megemlékezése, ami miatt az Európai Unió bővítési biztosa azonnal lemondta szerbiai látogatását.
Súlyos politikai és diplomáciai vihart kavart az augusztus végén a hágai börtönben elhunyt egykori boszniai szerb hadseregparancsnok, Ratko Mladić belgrádi temetése és az azt kísérő hivatalos megemlékezéssorozat. A népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért és háborús bűnökét jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt tábornok földi maradványainak szerbiai elhantolása éles ellentéteket hozott felszínre Szerbia és az Európai Unió között. A brüsszeli reakciók nyomán az EU bővítési biztosa, Marta Kos demonstratív módon lemondta a Belgrádba tervezett hivatalos látogatását, rámutatva arra, hogy a háborús bűnösök dicsőítése összeegyeztethetetlen az európai integráció alapértékeivel.
Marta Kos az X közösségi platformon közzétett hivatalos nyilatkozatában kifejtette, hogy Ratko Mladićot a nemzetközi igazságszolgáltatás a legszörnyűbb bűncselekmények miatt ítélte el, a maradványainak hazaszállítását kísérő belgrádi megnyilvánulások pedig Európa legsötétebb történelmi fejezeteire emlékeztetnek. A szlovén politikus hangsúlyozta, hogy az európai úton való haladás elengedhetetlen feltétele a múlttal való őszinte szembenézés, a valódi megbékélésre törekvés, valamint a háborús bűncselekmények áldozatainak kijáró tisztelet megadása. Kiemelte, hogy ezek az értékek nem képezhetik alkudozás tárgyát. A biztos közölte, hogy az Európai Unió a jövőben árgus szemekkel figyeli a szerb hatóságok lépéseit és a háborús örökséghez való hivatalos viszonyulást.
A szerb állami vezetés részéről Aleksandar Vučić köztársasági elnök rendkívül éles és elutasító hangnemben reagált a brüsszeli bírálatokra, kijelentve, hogy a bővítési biztos szavai a tőle megszokott módon ostobák. A diplomáciai feszültségeket tovább fokozta az a tény, hogy a temetést megelőzően Belgrád belvárosában a szerb hadsereg szervezésében tartottak hivatalos megemlékezést Mladić tiszteletére. Az eseményen részt vett Nenad Vujić szerb igazságügyi miniszter is, aki korábbi nyilatkozataiban már utalt arra, hogy az elhunyt tábornoknak állami tiszteletadás jár. A belgrádi kormányzati struktúrában és a hatalmi viszonyok ismeretében a szakértők tényként kezelik, hogy az igazságügyi miniszter jelenléte és az katonai tiszteletadás Vučić elnök kifejezett jóváhagyásával és beleegyezésével történt, miközben sem az elnök, sem a kormányzó Szerb Haladó Párt nem határolódott el a rendezvénytől.

A belgrádi fejleményekre a szomszédos Horvátország kormánya is hevesen reagált. Andrej Plenković horvát miniszterelnök kijelentette, hogy a Mladić előtti állami tisztelgés olyan lépés, amellyel Szerbia saját maga előtt zárja be az Európai Unió kapuit. A horvát kormányfő felidézte, hogy Mladić már 1991-ben, a délszláv háborúk kezdetén súlyos háborús bűncselekményekben működött közre Horvátország területén, mielőtt Boszniába vezényelték volna, ahol a srebrenicai mészárlás és Szarajevó három évig tartó véres ostroma felett parancsnokolt. Plenković külön kitért az 1991 novemberében elkövetett škabrnjai mészárlásra, ahol a Mladić parancsnoksága alatt álló Jugoszláv Néphadsereg és a szerb félkatonai alakulatok háztól házra járva 38 civil lakost gyilkoltak meg.
A háborús bűnöket vizsgáló volt hágai nemzetközi törvényszék egykori ügyészei rámutatnak arra, hogy Mladić 1992-es kinevezése a boszniai szerb csapatok vezérkari főnökévé közvetlen következménye volt a Horvátországban végrehajtott katonai akcióinak. A tábornokra azért bízták rá a boszniai hadműveletek irányítását, mert korábban a gyakorlatban mutatta be az etnikai tisztogatások módszertanát. Plenković mellett a korábbi horvát miniszterelnök, Jadranka Kosor is megszólalt az ügyben, követelve, hogy Zágráb éljen a vétójogával és azonnal blokkolja Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásait a belgrádi kormány magatartása miatt.
A horvát bírálatokra Belgrádból heves politikai ellentámadás érkezett. Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke és Vučić elnök közeli szövetségese a Blic című lapban adott nyilatkozatában élesen támadta a horvát kormányfőt. Brnabić felrótta Plenkovićnak, hogy miközben Szerbiát kioktatja a civilizációs értékekről, ő maga nyíltan támogatja a szélsőjobboldali nézeteket valló Marko Perković Thompson énekest, aki dalaiban és fellépésein a fasiszta Usztasa-rejteket és szimbólumokat élteti. A szerb házelnök kiemelte, hogy a horvát miniszterelnök jelenlétével legitimálta az énekes tömegrendezvényeit, ahol rendszeresen elhangzik a náci köszöntéssel egyenértékűnek tekintett usztasa jelmondat.

A két ország közötti politikai üzengetés felszínre hozta a tágabb regionális történelemértelmezési feszültségeket is. Míg Brnabić részletesen taglalta a második világháborús Jasenovac-i koncentrációs tábor szörnyűségeit és a horvát fasiszta örökséget, egyetlen kritikus szót sem ejtett Ratko Mladić jogerősen elítélt tömeggyilkosról vagy a szerbiai Mladić-kultuszról. A belgrádi politikai elemzők rámutatnak, hogy Brnabić kijelentései pontosan Vučić elnök nemzetközi és hazai üzeneteit tükrözik, elterelve a figyelmet a szerb állam felelősségéről.
A Mladić-körüli állami és társadalmi kiállás a sportvilágra is átterjedt, komoly nemzetközi szankciókat vonva maga után. A belgrádi Crvena zvezda futballmérkőzésén a szurkolók óriási molinót feszítettek ki a tábornok arcképével, amelyen a tábornoknak járó örök dicsőséget és köszönetet hirdették, miközben a stadionban egyperces gyászcsöndet is tartottak a tiszteletére. A klub a saját hivatalos közösségi média felületein is megosztotta a képeket, salutáló figurával kiegészítve a bejegyzést. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a rasszista, diszkriminatív és nem megfelelő üzenetek terjesztése miatt fegyelmi eljárást indított a szerb bajnokcsapat ellen.
A szerbiai események és a háborús bűnösök nyílt tisztelete rámutat arra, hogy a délszláv háborúk lezárása után harminc évvel a balkáni régióban a múlt feldolgozatlansága továbbra is közvetlen politikai feszültségeket generál. A belgrádi vezetés visszautasító magatartása és a nemzetközi igazságszolgáltatás döntéseinek figyelmen kívül hagyása tartósan rontja Szerbia európai integrációs kilátásait, miközben a szomszédos államokkal való diplomáciai kapcsolatokat is mélypontra juttatja.