Rakétákkal ért véget az amerikai békemisszió Kijevben

Oroszország kedd hajnalban ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta az ukrán fővárost, alig néhány órával azután, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök két közvetítője befejezte ukrajnai tárgyalásait. Vitalij Klicsko polgármester szerint legalább hat ember megsérült, több lakóépületben tűz ütött ki, és emberek rekedtek a romok alatt. A támadás véget vetett annak a háromnapos korlátozott szünetnek, amelyet az amerikai küldöttek kijevi tartózkodásának idejére tartottak fenn.

A légiriadó után több nagy erejű robbanást lehetett hallani a városban. A katonai közigazgatás közlése szerint egy ötemeletes lakóházat és egy háromszintes épületet is megrongáltak a lehulló roncsok. Kijev mellett Boriszpilban és a fővárostól délnyugatra fekvő Fastiv térségében is károkról érkeztek jelentések. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy maradjon az óvóhelyeken, amíg a légvédelmi műveletek tartanak.

A támadás időzítése különösen sokatmondó. Witkoff és Kushner előzőleg Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. A Trump-kormányzat ezzel újra megpróbálta közvetlenül összekapcsolni a két fél álláspontját, miután a korábbi kezdeményezések nem hoztak tartós fegyvernyugvást. A Kreml a moszkvai találkozó után jelezte, hogy nem zárja ki a háromoldalú tárgyalások újraindítását.

Az amerikai küldöttek látogatásának idejére kialakult korlátozott nyugalom eleve nem jelentett általános tűzszünetet. A fővárosok elleni csapások visszafogása mellett a front más szakaszain folytatódtak a harcok, és mindkét fél mélységi támadásokat hajtott végre. A keddi orosz akció ezért inkább annak demonstrációja, hogy Moszkva a diplomáciai egyeztetések mellett is fenntartja katonai nyomását.

A lengyel fegyveres erők a támadás idején katonai repülési műveleteket indítottak saját légterük védelmére. Varsó az ukrajnai háború kezdete óta rendszeresen emel készültséget, amikor nagyobb orosz rakéta- vagy drónhullám közelíti meg Nyugat-Ukrajnát. A lengyel reakció azért fontos, mert minden, a NATO légterét fenyegető incidens azonnal szövetségi biztonsági kérdéssé válhat.

Ukrajna eközben orosz területeken folytatta drónműveleteit. Szaratovban, Moszkvától mintegy 730 kilométerre délkeletre ukrán drónok civil infrastruktúrában okoztak károkat, és a helyi kormányzó sérültekről is beszámolt. A térségben található a Rosznyefty egyik nagy olajfinomítója, továbbá több ipari és katonai létesítmény. Kijev hónapok óta egyre nagyobb hangsúlyt helyez az orosz energetikai és hadiipari kapacitások elleni távolsági csapásokra.

A háború ezzel párhuzamosan két, egymással ellentétes logika szerint halad. Diplomáciai szinten Washington megpróbál olyan keretet létrehozni, amelyben Moszkva és Kijev legalább részleges megállapodásokig eljuthat. Katonai szinten viszont mindkét fél igyekszik javítani tárgyalási pozícióját, és egyikük sem akarja azt a benyomást kelteni, hogy a tárgyalások kedvéért feladta volna saját nyomásgyakorló eszközeit.

Oroszország számára a légi hadjárat továbbra is az egyik legfontosabb eszköz az ukrán hátország terhelésére. A rakéta- és dróntámadások az energiarendszert, a közlekedést, a hadiipart és a városi infrastruktúrát egyaránt célozzák. Az ukrán légvédelem jelentős nyugati támogatást kapott, de a nagy hullámok ellen továbbra is nehéz minden eszközt elfogni, különösen akkor, amikor ballisztikus rakétákat, robotrepülőgépeket és különböző típusú drónokat egyidejűleg vetnek be.

Kijev számára a nyugati légvédelmi rakéták utánpótlása stratégiai kérdés. Az Egyesült Államok közel-keleti katonai lekötöttsége és az Iránnal vívott háború az elmúlt hónapokban új vitákat indított arról, milyen gyorsan pótolhatók az amerikai készletek. Ukrajna attól tart, hogy ha Washington más hadszíntereken nagy mennyiségű elfogórakétát használ fel, az közvetve csökkentheti az ukrán védelem számára elérhető mennyiséget.

Az amerikai békekezdeményezés egyik legnehezebb pontja továbbra is a területi kérdés. Moszkva az általa elfoglalt és annektáltnak tekintett ukrán területek megtartásából indul ki, Kijev pedig nem akarja jogilag elismerni az orosz hódításokat. A másik vitás pont a jövőbeli biztonsági garanciák rendszere: Ukrajna olyan megoldást keres, amely egy újabb orosz támadás esetén tényleges külső katonai segítséget biztosítana.

Az európai kormányok jelentős része attól tart, hogy egy rosszul ellenőrzött fegyvernyugvás csak időt adna Oroszországnak hadereje újjászervezésére. Emiatt több NATO-tag a tartós ukrán fegyverkezést, a szankciók fenntartását és egy világos ellenőrzési mechanizmust tekint a rendezés feltételének. Washington ugyanakkor gyorsabb politikai eredményt szeretne felmutatni, ami időnként feszültséget okoz az amerikai és európai megközelítés között.

A keddi csapások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a politikai folyamat és a harctéri valóság között továbbra is nagy a távolság. Az amerikai közvetítők eljutottak Moszkvába és Kijevbe, a Kreml nyitva hagyta a további egyeztetés lehetőségét, ám közvetlenül a küldöttség távozása után újra megszólaltak a légvédelmi szirénák. A következő napokban az mutathatja meg a közvetítés súlyát, hogy a felek hajlandók-e újabb korlátozott katonai megállapodásra, vagy a mostani támadási hullám ismét hosszabb időre háttérbe szorítja a diplomáciát.