Donald Trump központi postai adatbázissal szorítaná meg a levélszavazást

Hivatalosan kezdetét vette a félidős választási folyamat az Egyesült Államokban, miután Észak-Carolina választási hatóságai útnak indították az első levélszavazási csomagokat a regisztrált választóknak. Az elkövetkező napokban további kilenc szövetségi állam követi a példát, miközben a levélszavazatok kézbesítése és feldolgozása heves politikai és jogi csaták középpontjába került. A levélben történő voksolás népszerűsége az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett az amerikai választók körében. Míg 1996-ban a választópolgárok mindössze nyolc százaléka élt ezzel a lehetőséggel, a 2022-es félidős választásokon már több mint harmincmillió amerikai küldte vissza szavazatát a postán keresztül, ami a teljes választói közösség egyharmadát jelenti. Ez a strukturális eltolódás a szövetségi állami postaszolgálatot, az U.S. Postal Servicet (USPS) közvetlenül a pártpolitikai érdekcsaták kereszttüzébe állította.

Donald Trump a 2020-as elnökválasztási veresége óta nyílt ellenszenvvel viseltetik a levélszavazás intézménye iránt. A koronavírus-járvány idején a voksolók több mint negyven százaléka választotta a postai utat, az elnök pedig azóta is folyamatosan hangoztatja, hogy a rendszer elcsalt szavazásokhoz és elcsalt választási eredményekhez vezet. Bár a választási auditok és a független szakértői kutatások visszatérően igazolják, hogy a levélszavazás során elkövetett visszaélések száma elhanyagolható, ráadásul a választási körzetek az elmúlt tíz évben jelentősen szigorították a biztonsági ellenőrzéseket, a politikai narratíva továbbra is meghatározza a washingtoni közbeszédet. Trump a 2026-os választási évben újból elővette a témát, azt állítva, hogy több százezer illegális bevándorló került fel törvénytelenül a választói regisztrációs listákra.

Az elnök még márciusban kiadott egy végrehajtási rendeletet, amely szigorú és egységes szabályokat írt elő a szövetségi postaszolgálat számára a levélszavazási küldemények kezelésére, az úgynevezett választási integritás megőrzésére hivatkozva. A rendelet értelmében a postára hárul a feladat, hogy egy rendkívül összetett, digitális ellenőrzési rendszert valósítson meg a választási év kellős közepén. A Demokrata Párt vezetése a lépést olyan stratégiaként értékeli, amely a demokrata szavazók részvételét hivatott nehezíteni a félidős választásokon, mivel a statisztikai adatok szerint a demokraták továbbra is nagyobb arányban szavaznak levélben, mint a republikánus választók.

A rendelet megjelenését követően 23 demokrata vezetésű szövetségi állam azonnal pert indított az elnöki utasítás ellen. A felperesek azzal érveltek, hogy az elnök megsértette az amerikai alkotmányt, amely a választások megszervezését és lebonyolítását kifejezetten a tagállamok hatáskörébe utalja. A jogi eljárás során az amerikai Legfelsőbb Bíróság augusztus 24-én átmenetileg hatályon kívül helyezte az elnöki rendeletet blokkoló alsóbb fokú bírósági határozatot. A legfelsőbb bírák indoklásukban kifejtették, hogy a kereset benyújtása korai volt, mivel a szövetségi államokat a rendelet puszta létezése miatt még nem érte tényleges jogsérelem, ugyanakkor jelezték, hogy a tagállamok újra a bírósághoz fordulhatnak, amint a posta megkezdi az új szabályok gyakorlati alkalmazását.

Alig két nappal a legfelsőbb bírósági döntést követően a szövetségi postaszolgálat visszamenőleges hatállyal életbe léptette az új szabályzatát. A rendelkezés kötelezi a helyi választási hatóságokat arra, hogy a szavazási dokumentumok címzettjeinek nevét és lakcímét közvetlenül feltöltsék egy központi szövetségi adatbázisba. A rendszer minden egyes bejegyzéshez egyedi vonalkódot rendel, amelynek meg kell jelennie a szavazólapokat tartalmazó válaszborítékokon is. A 2025 óta hivatalban lévő postavezérigazgató, David Steiner nyilvános megszólalásaiban próbálta csökkenteni a projekt körüli feszültséget, kijelentve, hogy a postaszolgálat nem politikai intézmény, és a rendszer célja csupán annak ellenőrzése, hogy a szövetségi államok betartják-e a csomagküldési sztenderdeket.

A júniusi szenátusi meghallgatáson elhangzott postavezetői nyilatkozatok ugyanakkor felerősítették a politikai aggodalmakat. Steiner elismerte, hogy azok a választási borítékok, amelyek nem felelnek meg a központi adatbázisban rögzített vonalkódos elvárásoknak, nem kerülnek továbbításra a postai hálózatban. A demokrata törvényhozók azonnal azzal vádolták meg a postát, hogy a tisztviselők kezébe adja a döntést arról, ki gyakorolhatja a szavazati jogát az Egyesült Államokban.

David Steiner postavezérigazgató rendkívül nehéz jogi és politikai szorításba került, hiszen úgy kell érvényt szereznie az elnöki rendeletnek, hogy közben ne sértse meg a személyes adatok védelmére vonatkozó szövetségi jogszabályokat. A demokrata vezetésű államok az elnöki adminisztrációval szembeni eljárás elakadása után közvetlenül az USPS felsővezetését perelték be. Egy szövetségi bíró helyt adott a felperesek keresetének, és elrendelte a postai szabályzat végrehajtásának azonnali felfüggesztését.

Ezzel párhuzamosan a nyilvánosság elé került, hogy az amerikai postaszolgálat az elmúlt hónapokban egy központi digitális kaput és adatbázist épített ki mind az ötven szövetségi állam levélszavazóinak rögzítésére. Egy névtelenséget kérő belső feljelentő (whistleblower) jelzése szerint a rendszert kapkodva hozták létre, és a szoftveres struktúra nem esett át a szükséges biztonsági és működési teszteken. A postai felügyelő testület független belső vizsgálatot indított a digitális platform kiépítésének körülményei miatt. A független ProPublica oknyomozó portál feltárta, hogy maguk a postai tisztviselők is komoly belső aggodalmaknak adtak hangot, mivel a kapkodva bevezetett szabályok akár választópolgárok tízezreit is kizárhatják a voksolásból.

A szövetségi államok választási tisztségviselői a bírósági beadványokban és a médiában is tehetetlenségükről és értetlenségükről számoltak be. Vermont államminisztere kiemelte, hogy sem a hatósági munkatársak, sem a helyi önkormányzatok, sem a technológiai beszállítók nem látták még a központi rendszert, és semmilyen képzésben nem részesültek. North Carolina igazságügyi minisztériumának képviselője arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a szövetségi adatbázis technikai hiba miatt leáll, az állam egyáltalán nem lesz képes kiszállítani a levélszavazatokat a választópolgároknak.

A kritikus hangokhoz republikánus tisztségviselők is csatlakoztak. Wisconsin állam választási bizottságának republikánus elnöke, Don Millis rámutatott arra, hogy a fő probléma a rendszer működésképtelensége, amely kaotikus állapotokat idézhet elő a szavazatszámláláskor. Ugyanakkor 13 republikánus igazságügyi miniszter hivatalos beadványban állt ki az elnöki rendelet és a szigorúbb postai ellenőrzések mellett, a választási rendszer biztonságát hangsúlyozva.

A jogi és technikai elemzők egybehangzó véleménye szerint szinte kizárt, hogy az USPS új levélszavazási szabályzata érvénybe lépjen a november 3-i félidős választásokig. A washingtoni Legfelsőbb Bíróság előtt újabb sürgősségi eljárás van folyamatban, amelyben a bíráknak dönteniük kell a postai szabályzat sorsáról. Ám még abban az esetben is, ha a taláros testület zöld utat adna a szövetségi rendeletnek, a gyakorlati megvalósítás a fennmaradó rövid idő miatt fizikailag lehetetlenné vált. Mivel a választási folyamat több államban már elkezdődött, a szövetségi bíróságok a kaotikus választási állapotok elkerülése érdekében várhatóan fenntartják a végrehajtási zárlatot.

Az U.S. Postal Service átpolitizálása és az elnöki rendelet körüli jogi huzavona mélyíti a választói bizalmatlanságot a levélszavazás intézményével szemben. A politikai csatározások ugyanakkor a tapasztalatok szerint nem tántorítják el az amerikai állampolgárokat a részvételtől, hiszen az elmúlt tíz év választási statisztikái azt mutatják, hogy a választási részvételi arány folyamatosan emelkedő pályán mozog az Egyesült Államokban.