Politikai csatározások kísérik az amerikai kanyarójárványt
Az Egyesült Államokban rekordszintet ért el a kanyarós megbetegedések száma, miközben éles politikai konfliktus robbant ki az egészségügyi tárca és Pennsylvania állam vezetése között a halálos áldozatok igazolása miatt.
35 év után először regisztráltak kanyaró miatti haláleseteket Pennsylvania államban, ami súlyos figyelmeztetés az amerikai egészségügyi rendszer számára. Az Egyesült Államok egész területén elterjedt a fertőzés, szeptember elejéig igazoltan 3134 megbetegedést azonosítottak 47 tagállamban. Ekkora esetszámra 1991 óta nem volt példa az országban. A fertőzési gócpontok között található a dél-karolinai Spartanburg, Virginia és Utah egyes körzetei, a texasi Hudspeth, valamint a pennsylvaniai Lancaster. Egyedül Pennsylvania államból 577 esetet jelentettek idén. Az érintettek kivétel nélkül oltatlanok vagy hiányosan oltottak voltak, és 98 beteget kórházban kellett ápolni. Debra Bogen, Pennsylvania egészségügyi minisztere megerősítette, hogy a két elhalálozást alapos járványügyi vizsgálatnak vetették alá, mielőtt hivatalosan jelentették volna a betegségellenőrzési és megelőzési központnak.
A szövetségi gyakorlat szerint a járványügyi hatóság automatikusan átveszi a tagállamok által igazolt adatokat, és nem kérdőjelezi meg azokat. Ezúttal azonban példátlan politikai összecsapás alakult ki Robert F. Kennedy Jr. szövetségi egészségügyi miniszter és Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó között. Kennedy közismerten oltásellenes álláspontot képvisel, míg a demokrata párti Shapiro őt teszi felelőssé az országban elhatalmasodó járványkitörésekért. Kennedy évekig vezetett egy oltásellenes szervezetet, és folyamatosan azt hangoztatta, hogy a védőoltások autizmust és autoimmun betegségeket okozhatnak, jóllehet ezt az állítást számtalan tudományos kutatás érdemben cáfolta.
Trump elnök egészségügyi minisztere jelenlétében elnöki rendeletet írt alá a gyermekkori oltási ajánlások átalakításáról. A rendelkezés értelmében a kombinált kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni MMR-oltást három különálló oltásra bontják szét. Trump a lépést ismételten a védőoltások és az autizmus közötti feltételezett összefüggésekkel indokolta. Shapiro kormányzó határozottan elítélte ezt az intézkedést, kijelentve, hogy a washingtoni vezetés oltásokkal kapcsolatos fellépése és retorikája káros következményekkel jár az amerikai közösségekre, különösen Pennsylvaniában.
A szövetségi miniszter erre reagálva félelemkeltéssel vádolta meg a kormányzót, és azt állította, hogy a haláleseteket Shapiro munkatársai találták ki annak érdekében, hogy a kanyarót a valóságosnál veszélyesebb betegségnek állítsák be. Kennedy szerint a helyi igazságügyi orvosszakértői hivatalban semmilyen feljegyzés nem található kanyaró miatti elhalálozásról. A miniszterhez hű szövetségi járványügyi hatóság követte a politikai iránymutatást. Erica Schwartz, a hatóság új igazgatója utasította az alkalmazottakat, hogy a Pennsylvania által jelentett két halálesethez fűzzenek megjegyzést a központi adatbázisban. A hivatalos weboldalon így az a megalapozatlan állítás szerepel, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen, kanyaró okozta-e a halált.
A minisztérium közleménye szerint a két pennsylvaniai haláleset a jelenleg rendelkezésre álló szövetségi adatok alapján nem tekinthető igazoltnak. A tárca állítása szerint a közzétett információk a legjobb tudományos ismereteket és a kormányzat átláthatóság iránti elkötelezettségét tükrözik. A valóságban mindkét áldozat kanyaróvírussal fertőzött csecsemő volt. Az egyik gyermeknél léprepedés is jelen volt, amely közrejátszhatott a tragédiában, míg a másik gyermek egy ritka genetikai betegségben, mikrokefáliában szenvedett, amely kizárólag a pennsylvaniai amish közösségben fordul elő. A járványügyi protokollok értelmében a haláleseteket minden esetben kanyaróhoz kötöttként kell regisztrálni, amennyiben a laboratóriumi és járványügyi bizonyítékok igazolják a fertőzést. A helyi igazságügyi orvosszakértő hivatalosan is megerősítette, hogy a fertőzés közvetlen kiváltó oka volt a halálnak.
A szövetségi hatóság vezetője ezzel az eljárással egy mélyen átpolitizált vita kellős közepébe sodorta az intézményt. A kialakult helyzet kísértetiesen emlékeztet a koronavírus-járvány idején tapasztalt nézeteltérésekre, amikor a fertőzéssel összefüggő elhalálozások pontos okait kérdőjelezték meg politikai szereplők. Az idei évben regisztrált kanyarós megbetegedések túlnyomó többsége, 1993 eset 19 év alatti gyermekeket és fiatalokat érintett. Az érintettek 94 százaléka nem kapott védőoltást, vagy oltási státusza ismeretlen volt, és 116 fiatal szorult kórházi kezelésre.
A kanyaróvírus által okozott fertőző betegség életveszélyes szövődményekhez, például tüdőgyulladáshoz és agyvelőgyulladáshoz vezethet. Ezer megbetegedésből akár három eset is halállal végződhet. Az Egyesült Államokban a kanyarót 2000-ben hivatalosan felszámolt betegségnek nyilvánították. A csökkenő oltási hajlandóság azonban súlyosan veszélyezteti a nyájimmunitást, amelynek fenntartásához legalább 95 százalékos átoltottsági arányra lenne szükség. A tudományos közösség egyöntetű álláspontja szerint a kanyaró a leginkább fertőző a védőoltással megelőzhető betegségek közül, az MMR-vakcina ugyanakkor kiemelkedően magas szintű védettséget nyújt.
A tagállami és szövetségi hatóságok közötti jogi és adminisztratív feszültség tovább nehezíti a járvány elleni hatékony fellépést. Pennsylvania vezetése jelzése szerint jogi úton követeli a szövetségi adatbázis korrekcióját, mivel az adatok manipulálása aláássa a lakosság egészségügyi intézményekbe vetett bizalmát. A helyi orvosi egyesületek arra figyelmeztetnek, hogy a szövetségi szintű félretájékoztatás közvetlenül hozzájárul az oltásellenes hangulat erősödéséhez, ami további megbetegedésekhez vezethet a veszélyeztetett közösségekben. A járványkezelés átpolitizálása így közvetlen egészségügyi kockázatot jelent az amerikai lakosság számára.
Az amish közösségekben tapasztalható alacsony átoltottság különös kihívást jelent a járványügyi szakembereknek. Ezekben a zárt vallási csoportokban a hagyományos életmód és a szövetségi intézményekkel szembeni fenntartások miatt a védőoltások elfogadottsága messze elmarad az országos átlagtól. A területi egészségügyi dolgozók felvilágosító kampányokkal igyekeznek eljutni a családokhoz, azonban a Washingtonból érkező ellentmondásos üzenetek jelentősen rontják ezen törekvések eredményességét. A szakemberek attól tartanak, hogy a kanyaró mellett más, korábban visszaszorított fertőző betegségek is újra megjelenhetnek a védtelen népességcsoportokban.
A vitatott szövetségi döntések hátterében meghúzódó egészségügyi koncepcióváltás az amerikai orvostársadalom heves ellenállásába ütközik. A vezető gyermekorvosi és járványügyi szervezetek közös nyilatkozatban ítélték el a kombinált MMR-oltás felbontásának tervét. Rámutattak arra, hogy az oltások szétválasztása növeli az orvosi látogatások számát, késlelteti a védettség kialakulását, és jelentősen csökkenti az oltási programok hatékonyságát. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá a különálló oltóanyagok előnyét a kombinált készítménnyel szemben.
A járványügyi statisztikák romlása a közoktatási intézmények működésére is kihat. Több tagállamban szigorították az iskolai és óvodai beiratkozási feltételeket, megtagadva a felvételt azon gyermekektől, akik nem rendelkeznek a kötelező védőoltásokkal. Ezzel párhuzamosan a szövetségi egészségügyi tárca igyekszik bővíteni a mentesítési kategóriákat, ami éles jogi csatározásokat eredményez a tagállami oktatási hatóságok és a washingtoni minisztérium között. Az orvosi szakértők kiemelik, hogy az iskolai átoltottsági arányok csökkenése közvetlenül veszélyezteti azokat a gyermekeket is, akik egészségügyi okokból nem olthatók.
A nemzetközi egészségügyi szervezetek aggodalommal figyelik az amerikai fejleményeket. Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható folyamatok negatív mintaként szolgálhatnak más régiók számára is, rontva a globális átoltottsági mutatókat. A kanyaró globális visszaszorításáért folytatott küzdelemben az amerikai járványkezelés korábban mintaként szolgált, ám az intézményi bizalom megingása és a tudományos konszenzus megkérdőjelezése tartós visszalépést eredményezhet a fertőző betegségek elleni védekezésben.