Moszkva szisztematikusan tisztítja a Duma jelöltlistáit

Az oroszországi parlamenti és regionális választási folyamat a Kreml által gondosan koreografált adminisztratív eljárássá silányult, ahol a hatalmi apparátus minden lehetséges eszközzel igyekszik kiszűrni a rendszerkritikus hangokat. A három napon át tartó szavazási eljárás hivatalosan a hétvégi fő szavazási nappal csúcsosodik ki, azonban Oroszország nehezen megközelíthető, félreeső területein, a szibériai tajgában és a sarkvidéki tundrán már napokkal korábban megkezdődött a voksok gyűjtése. Az eldugott településekre kivezényelt propagandaakciók nem mentesek a súlyos balesetektől sem. Szahalin szigetén egy Mi-8-as katonai helikopter zuhant közvetlenül egy országútra, amikor az állami televízió stábját és a kísérő tisztviselőket szállította. A gépnek a beszámolók szerint közvetlenül a repülőtér megközelítése előtt fogyott ki az üzemanyaga, a fedélzeten tartózkodó nyolc ember mindegyike megsérült. Ebből a balesetből is látszik, hogy a hatalom a legszélsőségesebb technikai kihívások árán is erőlteti a választási kötelezettségek teljesítését.

A választási előkészületek legfontosabb elemét a jelöltlisták szisztematikus tisztogatása jelenti. A Központi Választási Bizottság és a bírósági rendszer karöltve dolgozik azon, hogy a hivatalos háborús narratívát megkérdőjelező, vagy a központi hatalommal szemben kritikus jelölteket még a szavazás előtt ellehetetlenítse. Ennek az adminisztratív tisztogatási hullámnak a legfőbb áldozata a liberális, nyíltan háborúellenes Jabloko párt lett. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság alig 12 nappal azután, hogy a választási bizottság formálisan nyilvántartásba vette a szervezet 274 fős országos pártlistáját, egyetlen határozattal megsemmisítette azt. Az eljárás során felhozott indokok jól mutatják a jogi eljárások kirakatjellegét.

A bírósági indoklásban elfogadhatatlannak minősítették például azt, hogy a párt alapítójával, Grigorij Javlinszkijjel készült egyik interjúban a műsorvezető felidézte az évtizedek óta közkedvelt szovjet dal ismert sorát, miszerint legyen mindig napsütés. A testület szerint ez a fordulat szerzői jogi sérelmet okozott, mivel a használatához nem kérték ki a jogtulajdonosok előzetes hozzájárulását. A bíróság emellett megbocsáthatatlan hiányosságnak tekintette, hogy a párt pénzügyi alapjába olyan egyéni vagy intézményi adományok is érkeztek, amelyek küldői korábban bármilyen külföldi forrásból származó jövedelemmel rendelkeztek. Ez a megközelítés a gyakorlatban bármelyik oroszországi szervezettel szemben alkalmazható lenne, beleértve a kormánypártot, az Egységes Oroszországot is, amely mögött jelentős részben a nyersanyag-exportból élő multinacionális óriáscégek állnak.

A Jabloko elleni fellépés valódi oka abban gyökerezik, hogy a párt volt az egyetlen olyan bejegyzett politikai erőt képviselő szervezet, amely nyíltan a békés rendezés és a polgári szabadságjogok jelszavával lépett be a kampányba. A háborúellenes üzenetekre vevő lakossági rétegek körében a párt támogatottsága gyors növekedésnek indult, amit az Elnöki Hivatal stratégái komoly kockázatként értékeltek. Bár az országos lista megsemmisítése súlyos csapást mért a pártra, az egyéni választókerületekben induló jelöltek még versenyben maradtak. Az orosz Állami Duma 450 képviselői helyének felét pártlistákról, míg a másik 225 helyet az egyéni választókerületekből töltik be, így a regionális adminisztrációkra és a kormányzókra vár a feladat, hogy az ott megmaradt 137 jablokós jelöltet egyenként kiszorítsák a versenyből.

A helyi bíróságok futószalagon hozzák az elmarasztaló határozatokat. Cseljabinszkban Jaroszlav Szcserbakov eljárási jogait függesztették fel, mert a kampányában felidézte Andrej Gromiko egykori szovjet külügyminiszter híres szavait, miszerint jobb tíz évig tárgyalni, mint egyetlen napig háborúzni. A bíróság ítélete szerint ez az idézet sértette a több mint három évtizede elhunyt diplomata szerzői jogait. Nyizsnyij Novgorodban Dmitrij Szmirnovot, Moszkvában pedig Jurij Baskint zárják ki hasonlóan abszurd hivatkozásokkal. Más régiókban még szigorúbb eszközökhöz nyúlnak: Jekatyerinburgban Konsztantyin Kiszelovot azért vették őrizetbe és távolították el a választási eljárásból, mert a hatóságok találtak róla egy öt évvel korábbi fényképet, amelyen a betiltott és szélsőségesnek nyilvánított ellenzéki hálózat szimbólumaival egy térben szerepelt.

Az orosz választási rendszerben a szeptemberi úgynevezett egységes szavazási napon nemcsak a szövetségi parlament alsóházának összetételéről döntenek, hanem regionális törvényhozó testületeket, kormányzókat és helyi önkormányzati képviselőket is választanak. A Jabloko jelöltlistáit a Pszkovi, a Kalinyingrádi és a Szverdlovszki területen, valamint a Karéliai Köztársaságban is teljes egészében érvénytelenítették. A fennmaradó 21 régióban a párt helyi szervezetei folyamatos hatósági zaklatással, a kiadványok lefoglalásával és az eljárások elhúzásával kénytelenek szembesülni, ami szinte lehetetlenné teszi a választókkal való közvetlen kapcsolatfelvételt.

A kizárások nem korlátozódnak kizárólag a liberális formációkra. A hatalmi apparátus a rendszerhűnek tekintett, ám túlságosan népszerűvé váló rendszeren belüli ellenzéki szereplőket is szigorú ellenőrzés alatt tartja. Nyikolaj Bondarenkót, a Kommunista Párt egyik legismertebb és legnépszerűbb közösségi médiás politikusát a bíróság véglegesen eltiltotta az indulástól. Bondarenko rendszeresen kritizálta a helyi korrupciós ügyeket és a szociális megszorításokat, amivel jelentős követőtábort épített ki, felborítva a kormánypárti jelöltek számára előkészített erőviszonyokat.

A választási szűrők, az adminisztratív korlátozások és a független megfigyelők kizárása azt eredményezi, hogy az újonnan felálló Állami Duma teljesen elveszíti képviseleti jellegét. A parlament működése végérvényesen a kremli döntések végrehajtására és az elnöki akarat formális jóváhagyására szűkül le. A valódi politikai vita teljes hiánya miatt a lakosság körében folyamatosan nő a fásultság, miközben az állami propaganda a részvételi adatok kozmetikázásával próbálja megteremteni a demokratikus legitimáció látszatát.

A választási eljárások lebonyolításában kiemelt szerepet kap az elektronikus szavazási rendszer, amelyet az ellenzéki szakértők a választási csalások elsődleges terepének tekintenek. Az online leadott voksok utólagos ellenőrzése független audit hiányában megvalósíthatatlan, ami lehetővé teszi a hatóságok számára a részvételi és eredményadatok tetszőleges korrigálását. Moszkvában és a nagyobb iparvárosokban a közigazgatási dolgozókat és az állami vállalatok alkalmazottait nyíltan kötelezik az elektronikus felületen történő regisztrációra, és a szavazás tényét a feletteseik felé igazolniuk kell.

Az elnyomó gépezet működése a civil társadalom utolsó független szigeteit is eléri. A független választási megfigyelő hálózatokat, mint a Golosz szervezetet, külföldi ügynöknek vagy nemkívánatos elemnek nyilvánították, vezetőiket és önkénteseiket folyamatos rendőrségi házkutatásokkal zaklatják. Ennek következtében a szavazóhelyiségekben kizárólag a hatalom által jóváhagyott, formális ellenőrök jelenhetnek meg, akik eltekintenek a szabálytalanságok jegyzőkönyvezésétől.

Az orosz belpolitikai dinamika azt mutatja, hogy a vezetés a legkisebb eltérést sem tűri el a központilag meghatározott vonaltól. A választási színjáték célja már nem a társadalmi többség megnyerése, hanem az államapparátus lojalitásának tesztelése és az ellenzéki érzelmű polgárok végső demoralizálása. Az ellenőrzött keretek között zajló folyamat így a politikai váltógazdaság elvi lehetőségét is kizárja.

A szigorodó belső elnyomás és a háborús gazdálkodás összefonódása miatt a társadalmi elégedetlenség nyílt kifejezése súlyos börtönbüntetéseket von maga után. A választási kampány így nem a jövőbeli fejlesztési stratégiákról szól, hanem a hatalomgyakorlás stabilitásának demonstrációjáról. Az elkövetkező időszakban a megválasztott képviselők feladata kizárólag a központi utasítások végrehajtására korlátozódik, megszüntetve a parlament érdemi ellenőrző funkcióját.