Újabb orosz légicsapás érte Kijev lakónegyedeit

Oroszország péntekre virradóan ismét légicsapást mért Kijevre, ahol a városi hatóságok szerint legalább két ember megsérült, egy kilencemeletes lakóépületben pedig tűz ütött ki. A fővárosban előzőleg drónriadót rendeltek el, a lakosságot óvóhelyekre küldték. A támadás újabb jele annak, hogy a diplomáciai kezdeményezések mellett a két fél mélységi csapásai egyre intenzívebbé válnak.

A kijevi katonai közigazgatás közlése szerint a légvédelem több célpont ellen is működésbe lépett. A lehulló roncsok és a becsapódások lakóterületeken okoztak károkat. A mentők a tűz oltása mellett átvizsgálták az épületet, mert az első órákban nem lehetett kizárni, hogy további sérültek maradtak a lakásokban. Az éjszakai támadások Kijevben különösen nagy pszichológiai terhet jelentenek, mert a riasztások gyakran órákon át tartanak.

A pénteki csapás nem elszigetelt esemény. Az előző napokban Oroszország több ukrán várost támadott rakétákkal, drónokkal és irányított légibombákkal. Pavlohrad ipari és logisztikai központjában súlyos veszteségeket okoztak a csapások, Dnyipro térségében ipari létesítmények sérültek, és Kijevben is több infrastruktúra-objektumot ért találat. Moszkva azt állítja, katonai és logisztikai célpontokat támad, az ukrán hatóságok viszont rendszeresen civil áldozatokról számolnak be.

A légiháború intenzitásának növekedése mögött több tényező áll. A frontvonal nagy szakaszain csak lassú területi változások történnek, ezért mindkét fél a hátország gazdasági és katonai kapacitásának gyengítésével próbál előnyt szerezni. Oroszország az ukrán energiaellátást, hadiipart, vasúti hálózatot és logisztikai központokat támadja, Ukrajna pedig egyre nagyobb hatótávolságú drónokkal csap le orosz finomítókra, raktárakra és katonai objektumokra.

Péntek hajnalban az oroszországi Szaratovból is dróntámadásról érkeztek hírek. A Volga menti városban civil infrastruktúrában keletkezett kár, személyi sérülésről az első jelentések nem szóltak. Szaratov térségében jelentős olajipari és katonai létesítmények találhatók, köztük a Rosznyefty egyik finomítója. A régió az utóbbi időben többször került ukrán távolsági drónok célkeresztjébe.

Az ukrán stratégia egyik célja, hogy növelje a háború gazdasági költségét Oroszország számára. A finomítók elleni támadások átmenetileg csökkenthetik az üzemanyag-termelést, javításokra kényszerítik a vállalatokat, és légvédelmi eszközöket vonnak el más térségekből. Kijev azzal érvel, hogy az orosz energiaszektor bevételei közvetlenül finanszírozzák a hadműveleteket, ezért az ilyen célpontokat legitim katonai infrastruktúrának tekinti.

Moszkva hasonló logikával indokolja az ukrán ipari és közlekedési célpontok elleni támadásokat. A probléma az, hogy a modern városi infrastruktúrában a katonai és civil funkciók gyakran összekapcsolódnak. Egy villamosenergia-állomás, vasúti csomópont vagy üzemanyag-raktár egyszerre szolgálhatja a hadsereget és a lakosságot, így a csapások következményeit civilek is viselik.

Az ukrán légvédelem helyzete egyre nehezebb. A nagy orosz támadási hullámokban olcsóbb drónok, gyorsabb sugárhajtású eszközök, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták egyszerre jelenhetnek meg. A védelemnek el kell döntenie, melyik célpont ellen használja a drága elfogórakétákat, miközben az elektronikai hadviselés és a mobil tűzcsoportok csak bizonyos típusok ellen hatékonyak.

Kijev ezért folyamatosan új légvédelmi rendszereket és rakétákat kér nyugati partnereitől. A Patriot rendszerek különösen fontosak a ballisztikus fenyegetés miatt, de az elfogórakéták készlete korlátozott. Az Egyesült Államok közel-keleti háborúja tovább növelte az aggodalmat, hogy a globális amerikai készletek több hadszíntér között oszlanak meg.

Kanada csütörtökön újabb támogatást jelentett be Ukrajnának. Ottawa légvédelmi eszközökre, energiaellátásra és dróngyártásra fordít további forrásokat, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kanadai látogatásán a téli védekezés megerősítését sürgette. A dróntechnológia különösen fontos együttműködési területté vált, mert mindkét hadviselő fél óriási mennyiségben használ pilóta nélküli eszközöket.

A háború ötödik évében a drónok már a hadviselés szinte minden szintjén jelen vannak. A fronton felderítésre és közvetlen támadásra használják őket, a hátország ellen pedig több száz vagy akár több ezer kilométeres hatótávolságú változatokat vetnek be. Az olcsóbb eszközök tömeges alkalmazása arra kényszeríti a légvédelmet, hogy költséghatékonyabb elfogási módszereket keressen.

A diplomáciai helyzet közben továbbra is bizonytalan. Amerikai közvetítők a közelmúltban Moszkvában és Kijevben is tárgyaltak, és új háromoldalú egyeztetések lehetőségéről beszéltek. A tárgyalási folyamat azonban egyelőre nem vezetett általános tűzszünethez. A fővárosok elleni rövid korlátozott szünet után ismét nagyobb támadások következtek.

A rendezés legnehezebb kérdése továbbra is a megszállt területek státusza és Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciája. Oroszország ragaszkodik az általa elfoglalt területekhez, Kijev pedig nem akarja jogilag elismerni a hódítást. Ukrajna olyan nyugati garanciákat szeretne, amelyek egy újabb támadás esetén tényleges katonai segítséget jelentenének.

Európában attól tartanak, hogy egy ellenőrzés nélküli fegyvernyugvás csak időt adna Moszkvának hadereje újjászervezésére. Több ország ezért a tartós ukrán fegyverkezést és az orosz gazdasági nyomás fenntartását támogatja. Más kormányok gyorsabb politikai megállapodást sürgetnek, mert a háború gazdasági és biztonsági költségei folyamatosan nőnek.

A péntek hajnali kijevi támadás ismét megmutatta, hogy a tárgyalások és a katonai műveletek párhuzamosan zajlanak. Miközben Washington új egyeztetési formát keres, Moszkva és Kijev tovább próbálja növelni egymás háborús költségeit. A lakónegyedekben keletkező károk pedig azt jelzik, hogy a mélységi csapások növekvő intenzitásának továbbra is súlyos civil következményei vannak.