Amerikai bírósági döntés a szaúdi al-Rádzsi Bank perében
Elutasította az amerikai szövetségi bíróság a New York-i terrortámadás áldozatainak kártérítési keresetét a gazdasági intézménnyel szemben, megtörve a végtelennek tűnő jogi csaták sorozatát.
Néhány nappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a Scotland Yard nyomozói Londonban kihallgattak egy szaúdi állampolgárt. Omar al-Bajúmi több napon át tartó kikérdezése fontos láncszemét képezte azoknak a vizsgálatoknak, amelyek azt igyekeztek feltárni, hogy Szaúd-Arábia játszott-e bármilyen szerepet a New York-i és washingtoni merényletek előkészítésében. Al-Bajúmi az ezredforduló előtti években Kalifornia államban élt, ahol lakást és bankaszámlát biztosított két későbbi elkövetőnek az Egyesült Államok területén. A férfi a hatósági eljárás során mindvégig azt állította, hogy alig ismerte a gépeltérítőket, aki később a Pentagon épületébe csaptak be a repülőgéppel. Egyúttal határozottan tagadta, hogy a szaúdi titkosszolgálatnak dolgozott volna, vagy feladatul kapta volna a két terrorista logisztikai támogatását.
A szeptember 11-i elkövetők közül 15 személy szaúdi állampolgársággal rendelkezett, ahogyan az al-Káida hálózatát irányító Oszama bin Laden is a sivatagi királyságból származott. Szaúd-Arábia a térségben Izrael mellett az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesének számított: kulcsfontosságú olajszállítóként, katonai támaszpontok házigazdájaként, jelentős fegyvervásárlóként, valamint a globális energiaellátási láncok és a világkereskedelem meghatározó szereplőjeként működött. Ebből adódóan a szaúdi állam hosszú időn keresztül teljes immunitást élvezett az amerikai bíróságokon indított polgári jogi eljárásokkal szemben. A jogi környezet akkor változott meg gyökeresen, amikor az amerikai kongresszus felülírta Barack Obama elnök korábbi vétóját, és zöld utat adott a terrorizmus támogatói elleni pereskedésnek. Ez a jogszabályi fordulat tette lehetővé, hogy a sértettek és a biztosítótársaságok közvetlenül Szaúd-Arábiával szemben nyújtsanak be kártérítési igényt az amerikai igazságszolgáltatás előtt. A riadi vezetés a kezdetektől fogva következetesen visszautasított minden olyan vádaskodást, amely az állam vagy intézményei érintettségére utalt.
A Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI által lefolytatott adatgyűjtés elsősorban al-Bajúmi pénzügyi tranzakcióit, számlamozgásait és a szaúdi támogatási hálózatokhoz köthető intézmények utalásait követte nyomon. A hatósági vizsgálatok fókuszába került a riadi székhelyű al-Rádzsi Bank is, mint az indirekt pénzáramlások egyik lehetséges csatornája. A felperesek állítása szerint a pénzintézet tudatosan biztosított számlavezetési szolgáltatásokat és pénzügyi támogatást Oszama bin Laden körének, valamint az al-Káidához kapcsolódó karitatív szervezeteknek, elősegítve a komplex terrortámadás megszervezését.
A hosszú évek óta húzódó eljárásban most komoly fejlemény történt, ugyanis az al-Rádzsi Bank elért egy fontos áttörést a Manhattanben működő szövetségi bíróságon. George B. Daniels szövetségi kerületi bíró helyt adott a pénzintézet ismételten benyújtott illetékességi kifogásának, felmentve a bankot a polgári jogi felelősségre vonás alól az amerikai bíróság előtt. A bírósági határozat indoklása rámutatott: a biztosítók és a hozzátartozók nem tudtak olyan közvetlen és szándékos magatartást bizonyítani a bank részéről, amely az Egyesült Államok területe vagy lakosai ellen irányult volna. Ennek hiányában az amerikai igazságszolgáltatás nem rendelkezik joghatósággal a szaúdi hitelintézet felett.
A mostani bírói döntés előzményei évekre nyúlnak vissza. Daniels bíró már korábban elutasította a kereseteket joghatóság hiánya miatt, azonban a másodfokú szövetségi fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte azt a határozatot, és további bizonyítási eljárást rendelt el. A másodfokú testület azt írta elő, hogy részletesen meg kell vizsgálni a felajánlott támogatások jellegét, időzítését és a feltételezett kedvezményezettek körét. A három éven át tartó kiegészítő bizonyítási szakasz során a felpereseknek nem sikerült feltárniuk azt a jogi kapcsolatot, amely megalapozná az amerikai bíróságok illetékességét. A szövetségi bíró kiemelte, hogy a felhalmozott dokumentumok és tanúvallomások érdemben eltértek azoktól az eredeti feltételezésektől, amelyekre a fellebbviteli bíróság az eljárás újranyitását alapozta. A károsultak nem tudták bemutatni azt az elsődleges bizonyítékcsomagot, amely igazolná a bank szándékos közreműködését.
A bírósági elutasítás jogi természetét tekintve nem jelent felmentő ítéletet a vádak alól, hiszen a testület kizárólag a joghatóság hiányát állapította meg, és nem vizsgálta a bank érdemi felelősségét. A döntés ennek ellenére óriási stratégiai győzelem a szaúdi pénzintézet számára. A felpereseknek több esztendő állt a rendelkezésükre, hogy összeállítsák a joghatóságot alátámasztó bizonyítékokat, ám a folyamat végén sem tudtak elegendő alapot felmutatni ahhoz, hogy a pénzintézetet az amerikai eljárásban tartsák.
A pénzügyi mutatók szempontjából a határozat kiemelkedő jelentőséggel bír. Az al-Rádzsi Bank mérlegfőösszege meghaladja az ezermilliárd szaúdi riyalt, ami megközelítőleg 280 milliárd dollárnak felel meg, miközben az idei első féléves nettó nyeresége jelentős növekedést mutatott. A joghatósági elutasítás megszüntette azt a nehezen számszerűsíthető jogi kockázatot, amely hosszú ideje terhelte az intézmény nemzetközi megítélését. A peres eljárás kimenetele körüli bizonytalanság megszűnése jelentősen csökkenti a felmerülő perköltségeket, a kártérítési kötelezettségek veszélyét és a hírnévbeli kockázatokat.
Miközben a pénzintézettel szembeni eljárást lezárták, a Szaúd-Arábia mint állam elleni peres eljárás továbbra is folyamatban van a New York-i szövetségi bíróság előtt. Több ezer áldozat hozzátartozója és túléltje követel milliárdos nagyságrendű kártérítést a riadi kormányzattól. A szaúdi állam fellebbezést nyújtott be a polgári jogi kereset tárgyalása ellen, így az eljárás ezen szála még nem ért véget. Ami a Londonban kihallgatott al-Bajúmit illeti, őt annak idején elegendő bizonyíték hiányában elengedték a hatóságok. A férfi azóta Szaúd-Arábiában él, és nem áll az amerikai büntetőigazságszolgáltatás rendelkezésére.
A szeptember 11-i események után kirobbant jogi viták rámutatnak a nemzetközi jogállamiság és a szuverén immunitás bonyolult viszonyára. Az amerikai törvényhozás által elfogadott speciális jogszabály célja az volt, hogy széles mozgásteret biztosítson a terrorizmus áldozatainak az idegen államokkal és intézményeikkel szembeni fellépésre. Ugyanakkor az amerikai szövetségi bíróságok szigorúan megkövetelik a szoros területi vagy szándékossági kapcsolat igazolását. Az al-Rádzsi Bank esete jól szemlélteti, hogy a pénzügyi tranzakciók és az esetleges dolgok összekapcsolása a jogi eljárásokban rendkívül magas bizonyítási küszöböt támaszt. A határozat nyomán a bank megerősítette pozícióját a globális pénzügyi piacon, miközben az áldozatok jogi képviselői újabb stratégiákat kénytelenek kidolgozni az állammal szemben fennmaradó keresetek képviseletére.