Menesztette a pápa a közösség pénzét Teslára költő papot

XIV. Leó pápa elfogadta Guido Gallese alessandriai megyéspüspök lemondását, és a közeli Acqui Terme püspökét, Luigi Testorét nevezte ki apostoli adminisztrátorrá. A döntés azért feltűnő, mert Gallese mindössze 64 éves, vagyis még több mint egy évtized választotta el attól a 75 éves kortól, amikor a katolikus püspököknek a kánonjog szerint fel kell ajánlaniuk lemondásukat. A történetet az olasz sajtó egy része elbocsátásként tálalja, az egyházi jogi formula azonban más: a pápa egy benyújtott lemondást fogadott el. A körülmények ugyanakkor világossá teszik, hogy nem szokványos nyugdíjba vonulásról van szó.

A döntést hónapokig tartó apostoli vizit előzte meg. A Szentszék januárban Giuseppe Bertello bíborost bízta meg az alessandriai egyházmegye helyzetének áttekintésével. Az ilyen ellenőrzés önmagában még nem jelent fegyelmi eljárást: Róma akkor is rendelhet el vizitet, ha a gazdálkodás, a vezetési gyakorlat vagy a papok és a püspök közötti viszony körül annyi feszültség gyűlik össze, hogy külső vizsgálatra van szükség. Alessandriában ezek a problémák egyszerre jelentek meg. Panaszok érkeztek a püspöki döntéshozatalról, a pénzügyekről, ingatlanügyletekről és a klérus egy részével kialakult konfliktusokról, miközben a helyi egyházmegye körül egyre nagyobb sajtóvita bontakozott ki.

A történet látványos jelképe a Tesla lett. Gallese több alkalommal elektromos autóval jelent meg nyilvános eseményeken, és különösen nagy visszhangot keltett, amikor egy szegényeknek szervezett karácsonyi étkezésre is ezzel érkezett. A bírálók ezt a fényűzés bizonyítékaként kezelték. A püspök és környezete viszont azt állította, hogy az autót saját pénzéből vásárolta, az elektromos hajtást környezetvédelmi megfontolásokkal indokolta, és az egyházmegyét nem terhelte a beszerzés. Hasonló vita övezte Gallese kiteszörf (sárkányszörf) iránti szenvedélyét. Egyes cikkek dél-amerikai utazásokat is a püspök számlájára írtak, ő és támogatói pedig azt hangsúlyozták, hogy sportolni többnyire saját költségén járt, és a sajtó egymás mellé rendezett, könnyen bulvárosítható részletekből épített fel róla egy képet.

A vizit súlyát ezért nem a Tesla márkája vagy a vízi sport magyarázza. A római ellenőrök számára lényegesebb kérdés lehetett, hogyan működött az egyházmegye gazdasági irányítása, miként születtek a nagyobb ingatlan- és felújítási döntések, mennyire volt átlátható a felelősségi rendszer, illetve milyen mélységűvé vált a bizalmi válság a püspök és a helyi papság egy része között. Gallese távozása után sem hoztak nyilvánosságra olyan vatikáni dokumentumot, amely pénzügyi visszaélést vagy kánonjogi vétséget állapított volna meg. A volt megyéspüspök maga is azt közölte, hogy a vizit lezárása után sem írásbeli szankciót, sem elmarasztaló határozatot nem kapott.

Ez fontos különbség, mert az ügyben sok állítás keringett, amelynek bizonyítottsága eltérő. Gallese szerint hónapokon át fájdalmas nyilvános meghurcoltatás zajlott, és életének minden részletét előítéletesen vizsgálták. Elismerte ugyanakkor, hogy az egyházmegye körüli légkör és a felhalmozódott konfliktusok miatt szükség lett a váltásra. Úgy fogalmazott, van olyan helyzet, amikor egy közösség iránti felelősség azt kívánja, hogy vezetője hátralépjen. Ez a magyarázat egybevág a vatikáni döntés gyakorlati következményével: Róma lezárta a bizonytalanságot, és új vezetési helyzetet teremtett anélkül, hogy nyilvános fegyelmi ítéletet hirdetett volna.

Gallese 1962-ben Genovában született, 1990-ben szentelték pappá, és teológiai tanulmányai mellett matematikából is diplomát szerzett. XVI. Benedek 2012-ben nevezte ki Alessandria püspökévé. Közel 14 éves szolgálata alatt több lelkipásztori és szociális kezdeményezést támogatott, miközben határozott, személyes vezetői stílusa idővel egyre több belső vitát váltott ki. Az egyházmegye pénzügyi helyzetének bírálói drága beruházásokat és vitatott döntéseket emlegettek; a püspökség ezekkel szemben azt állította, hogy a gazdálkodás átlátható, a nagyobb fejlesztések pedig részben szociális és közösségi célokat szolgáltak. A nyilvánosságra került részletek alapján ezért az alessandriai történet egy gazdálkodási vita és egy súlyos vezetési konfliktus összecsúszásaként írható le.

Az átmeneti irányítást Luigi Testore kapta. A 74 éves püspök 2018 óta vezeti Acqui egyházmegyéjét, korábban a milánói főegyházmegye gazdasági és karitatív területén is komoly tapasztalatot szerzett. Apostoli adminisztrátorként addig felel Alessandriáért, amíg a pápa új megyéspüspököt nem nevez ki. Feladata elsőként a működés folytonosságának biztosítása, a papok és a világi munkatársak közötti bizalom helyreállítása, valamint azoknak a gazdasági és szervezeti ügyeknek a rendezése lehet, amelyek az apostoli vizit idején a figyelem középpontjába kerültek.

Gallese október 4-én búcsúzik hivatalosan az egyházmegyétől, majd elköltözik Alessandriából. Új szolgálata a kegyhelyekhez kapcsolódik: a nemzeti kegyhelyi hálózat lelki asszisztenseként folytatja. Ez a feladat személyes élettörténetéhez is illeszkedik, mert papi hivatásáról szólva korábban többször beszélt a zarándoklatok és a kegyhelyi lelkiség jelentőségéről. A Vatikán ezzel nem vonta ki az egyházi szolgálatból, ugyanakkor elválasztotta attól a helyi kormányzói szereptől, amely körül az elmúlt hónapok konfliktusai kialakultak.

Az alessandriai ügy tanulsága éppen ezért kevésbé látványos, mint a róla szóló címek. A drága autó és a kitesurf könnyen megjegyezhető részlet, a püspöki szolgálat megítélésében viszont a pénzügyi felelősség, a vezető és a klérus kapcsolata, a döntések ellenőrizhetősége, valamint a közösség működőképessége a meghatározó. XIV. Leó döntése azt mutatja, hogy a Szentszék a kialakult helyzetben a vezetőváltást tartotta a rendezés legjobb eszközének. Hogy az apostoli vizit milyen részletes megállapításokra jutott, arról egyelőre nincs nyilvános vatikáni beszámoló.