Milliárdok miatt nyomoznak Lánczi volt hivatalánál
A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával vizsgálja a megszüntetett intézmény kommunikációs és rendezvényszervezési kiadásait. A kormányzati átvilágítás 3,67 milliárd forintnyi megrendelést tárt fel, jórészt Balásy Gyula cégeinél.
Hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti kommunikációs és rendezvényszervezési kiadásai miatt. Az eljárás a Miniszterelnökség szeptember 8-i feljelentését követi. A tárca átvilágítása szerint az alig két és fél évig működő hivatal mintegy 3,67 milliárd forintot költött ilyen célokra, döntően a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Design és New Land Media konzorciumánál. Az összeg a hivatal teljes költségvetésének több mint negyedét tette ki.
A nyomozás elrendelése önmagában nem jelenti azt, hogy bűncselekmény történt, és jelenleg nincs megnevezett gyanúsított. A büntetőeljárásnak éppen azt kell tisztáznia, hogy a szerződések mögött volt-e valós közfeladat, a szolgáltatások ára megfelelt-e a piaci viszonyoknak, illetve a döntéshozók betartották-e a közpénzek kezelésére vonatkozó szabályokat. A politikai vita ettől függetlenül már eldőlt abban az értelemben, hogy a Magyar Péter vezette kormány a júliusban megszüntetett hivatal működésének egyik legfontosabb örökségeként éppen ezeket a költéseket mutatja fel.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az előző parlamenti ciklusban, 2023 végén elfogadott törvény hozta létre, és 2024 elején kezdte meg működését. Az intézmény feladata a külföldi befolyásolási kísérletek feltárása, a választói akarat külső finanszírozással történő befolyásolásának vizsgálata, valamint elemzések és javaslatok készítése volt. Vezetője Lánczi Tamás politológus lett. A hivatal jogállása szokatlanul erős volt: önálló központi államigazgatási szervként működött, költségvetése külön fejezetben szerepelt, a kormány pedig az Országgyűlés elé csak változtatás nélkül terjeszthette be az intézmény saját költségvetési javaslatát.
Már működése idején komoly vita folyt arról, meddig terjedhet a hivatal mandátuma. Vizsgálatai sajtóorgánumokra, civil szervezetekre és más közéleti szereplőkre is kiterjedtek, miközben az intézmény nem rendelkezett klasszikus hatósági szankcionálási jogkörrel. Kritikusai politikai nyomásgyakorló szervezetnek tartották, a Fidesz és a hivatal vezetése viszont azzal érvelt, hogy Magyarország választási és közéleti folyamatait külföldi pénzekkel próbálják befolyásolni, ezért szükség van intézményes védelemre. A 2026-os kormányváltás után az új parlament július 15-i hatállyal felszámolta a szervezetet.
A mostani átvilágítás fókuszában nem elsősorban a hivatal korábbi vizsgálatai, hanem az intézmény saját gazdálkodása áll. A Miniszterelnökség közlése szerint 3,67 milliárd forint jutott kommunikációra és rendezvényszervezésre. A kormány azzal indokolta a feljelentést, hogy a törvény a hivatal kutatóintézeti feladatai között szakmai konferenciák és kiadványok készítését nevesítette, általános reklám-, kampány- vagy imázsépítési közfeladatot viszont nem rendelt hozzá. A büntetőeljárás egyik kulcspontja ezért az lehet, mennyiben voltak a kifogásolt megrendelések szükségesek a törvényes feladatok ellátásához.
A nyilvánosságra került tételek között szerepel egy március 15-i drónshow, amelynek költségét a kormányzati összesítés 110 millió forintra tette, valamint egy hatrészes dokumentumfilm-sorozat mintegy 160 millió forintért. A sajtóban megjelent szerződésadatok szerint beszélgetős rendezvények, catering, idegen nyelvű tájékoztató videók és más kommunikációs szolgáltatások is a csomag részét képezték. Az egyes tételek jogszerűségéről és indokoltságáról a nyomozásnak kell állást foglalnia, a puszta összeg önmagában nem bizonyít visszaélést.
A megrendelések címzettje azért is fontos, mert a Balásy Gyula tulajdonában álló New Land Media és Lounge Design az előző másfél évtized állami kommunikációs piacának meghatározó szereplője volt. A cégek a központosított kommunikációs keretrendszerben sorozatosan kaptak kormányzati kampányokat és rendezvényszervezési feladatokat. A Szuverenitásvédelmi Hivatal első ismert keretszerződése 2024 őszén nettó 1,289 milliárd forintos keretösszeggel indult, majd 2025-ben és 2026 elején újabb megállapodások következtek. A szerződésekben alvállalkozóként más, a kormányzati kommunikáció környezetéből ismert cégek és műhelyek is feltűntek.
A történet szélesebb jelentősége abban áll, hogy a hivatal létrehozásának központi érve éppen az állami szuverenitás, az átláthatóság és a külső befolyás elleni védelem volt. Emiatt a saját költségvetésének vizsgálata különösen nagy politikai súlyt kap. Az új kormány a korábbi rendszer közpénzköltéseinek átvilágítását egyik fő vállalásává tette, és a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügye beleilleszkedik a Miniszterelnökség által összegyűjtött feljelentések sorába. A Fidesz ezzel szemben politikai leszámolásként értékeli a korábbi kormányzathoz kötődő intézmények és szerződések vizsgálatát.
A nyomozás következő szakaszában a szerződések, teljesítésigazolások, árajánlatok és döntés-előkészítő iratok jelenthetik a legfontosabb bizonyítékokat. Lényeges lesz az is, milyen belső kapacitással rendelkezett a hivatal, és ehhez képest mely feladatokat szervezte ki külső vállalkozóknak. A kommunikációs piac sajátossága, hogy egy kampány vagy rendezvény árát nehéz pusztán darabár alapján megítélni, ezért az esetleges vagyoni hátrány megállapításához szakértői értékelésre is szükség lehet.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal már nincs jelen a magyar intézményrendszerben, a működéséhez kapcsolódó ügyek azonban hónapokra vagy akár évekre is velünk maradhatnak. A nyomozás tétje nem kizárólag az, hogy történt-e büntetőjogi felelősséget megalapozó döntés. Az is kiderülhet, milyen kontroll működött egy olyan szervezet felett, amelyet a jogalkotó éppen azért ruházott fel nagyfokú önállósággal, hogy a mindenkori kormánytól függetlenül vizsgálhasson politikailag érzékeny ügyeket.