Tiszta kutak, veszélyes oldószer az iváncsai gyárnál

Megnyugtató eredményt hozott az iváncsai önkormányzat által elrendelt lakossági kútvizsgálat: az akkreditált laboratórium egyik mintában sem mutatott ki NMP-t, vagyis n-metil-2-pirrolidont. Összesen 55 fúrt és ásott kútból vettek mintát a település utcáiban, miután az SK On akkumulátorgyár saját önellenőrzése az üzem egyik belső monitoringkútjában kimutatta az oldószer jelenlétét. A két eredményt együtt kell értelmezni: a gyár területén volt olyan mérés, amely beavatkozást indokolt, a község vizsgált magánkútjaiban viszont nem találtak NMP-t.

A történet szeptember elején kezdődött, amikor a cég jelezte a hatóságoknak a monitoringeredményt. Az SK On közlése szerint saját ellenőrzési rendszere tárta fel a problémát, és elővigyázatossági intézkedéseket vezetett be. A vízügyi hatóság másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el, akkreditált mintavételeket írt elő, az érintett technológiai folyamat szennyvízkibocsátását pedig felfüggesztették. A további vizsgálatok célja annak megállapítása, honnan kerülhetett az anyag a monitoringkútba, mekkora területet érinthet, és szükség van-e kármentesítésre.

Az iváncsai ivóvízhálózat szempontjából fontos körülmény, hogy a vezetékes ivóvíz nem az érintett helyi kutakból származik, hanem Ercsi felől érkezik. A település mégis indokoltnak látta a magánkutak külön ellenőrzését, mert sok ingatlantulajdonos használ fúrt vagy ásott kutat öntözésre és más célokra. Molnár Tibor polgármester minden utcából kért mintát, a vizsgálatot független, akkreditált labor, a Bálint Analitika végezte. Az önkormányzat jelezte, hogy kontrollmérésekkel később is ellenőrizni kívánja a helyzetet.

Az NMP az akkumulátorgyártásban széles körben alkalmazott oldószer, különösen a lítiumion-akkumulátorok katódanyagának feldolgozásánál. Ipari használata önmagában szabályos, de zárt technológiai és visszanyerési rendszereket igényel. Az Európai Vegyianyag-ügynökség harmonizált veszélyességi besorolása reprodukciós kockázatok miatt szigorúan kezeli az anyagot: károsíthatja a magzatot, tartós vagy ismételt expozíció pedig más egészségi kockázatokat is felvethet. Ezért a talajvízben való megjelenése még akkor is komoly figyelmet igényel, ha a környező lakossági minták negatívak.

Az iváncsai eset különös súlyt kap azért is, mert az SK On üzemét alig néhány héttel korábban maximális, 100 millió forintos munkavédelmi bírsággal sújtották. A hatóság közlése szerint 65 munkavállaló egészségét és testi épségét közvetlenül veszélyeztették. A vizsgálat megállapította, hogy az összeszerelő üzemrészben 2024 augusztusa óta nem végezték el az előírt éves levegőszennyezettségi mérést, miközben az utolsó mérés több dolgozónál a nikkelre vonatkozó határérték túllépését mutatta.

A kormányzati tájékoztatás szerint 2022 és 2026 között 59 munkavállalónál állapítottak meg fokozott nikkel-expozíciót, és a hatóság kifogásolta a védőeszközök megfelelőségét is. A veszélyes keverékekkel végzett munkánál a szükségesnél alacsonyabb védelmi szintű maszkot és kesztyűt írtak elő, továbbá problémát találtak a szennyezett munkaruha elkülönítésében. Ezek a munkavédelmi ügyek nem bizonyítanak összefüggést a mostani NMP-találattal, de azt mutatják, hogy az üzem kockázatkezelése már korábban is hatósági beavatkozást igényelt.

Az akkumulátoripar magyarországi terjeszkedése évek óta azért vált ki erős társadalmi vitát, mert a beruházások nagy víz- és energiaigénye mellett veszélyes vegyi anyagokat is használnak. A környezetvédelmi engedélyezés elvileg előírja a kibocsátások folyamatos kontrollját, de a lakossági bizalom szempontjából döntő, hogy a mérési eredmények gyorsan és érthetően nyilvánosságra kerüljenek. Iváncsán ebből a szempontból kedvező fejlemény, hogy a cég saját rendszere jelezte a rendellenességet, a település pedig független mintavételt szervezett.

A negatív 55 minta ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a gyár területén feltárt probléma okát már ismerjük. A felszín alatti víz áramlása, a talaj rétegzettsége és a szennyezőanyag mozgása miatt a monitoringot időben is folytatni kell. Az első mintavétel egy adott pillanat állapotát mutatja. A hatóságoknak ezért a forrás azonosítása mellett azt is vizsgálniuk kell, változik-e az NMP koncentrációja az üzem területén, és mutatható-e ki terjedési irány.

Magyarországon az NMP korábban más akkumulátorgyárak környezetében is közéleti vita tárgya volt, ezért a mostani ügy országos jelentőségű tesztje lehet az ellenőrzési rendszernek. A lakosság számára a legfontosabb, hogy az adatok összehasonlíthatók, visszakereshetők és rendszeresen frissülők legyenek. Ha a kontrollmérések tartósan negatívak maradnak a településen, az megerősítheti, hogy a probléma az üzem területére korlátozódott. Ha változás történik, a gyors reagálás feltétele a folyamatos mérés.

Az iváncsai eredmény ezért egyszerre jó hír és figyelmeztetés. Jó hír, mert az 55 vizsgált lakossági kút egyikében sem találták meg a keresett oldószert, így jelenleg nincs adat arra, hogy a vizsgált helyeken NMP-szennyezés érte volna a helyi kutakat. Figyelmeztetés, mert egy akkumulátorgyár belső monitoringrendszerének riasztása és az előző hónap munkavédelmi megállapításai azt jelzik: az ilyen üzemeknél a biztonságot nem egyszeri ellenőrzés, hanem következetes, független és nyilvános kontroll teremti meg.