Trump újra szabad utat adna az amerikai szénnek
Washington visszavonja a villamosenergia-termelők üvegházgáz-kibocsátását korlátozó előírások nagy részét. Az EPA döntése jogi csatákat indíthat, miközben a Fehér Ház olcsóbb áramot és gyorsabb ipari bővülést ígér.
Donald Trump kormánya újabb nagy lépést tett az előző demokrata vezetés klímapolitikájának lebontásában: az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség, az EPA visszavonja a szén- és gázerőművek üvegházgáz-kibocsátását korlátozó szabályok jelentős részét. Lee Zeldin, a hatóság vezetője Houstonban, a G20 energiaügyi miniszteri találkozóján jelentette be a döntést. A kormány szerint az előírások drágították az áramtermelést és veszélyeztették a hálózat megbízhatóságát, a környezetvédők viszont bírósági fellépésre készülnek.
A most eltörölt szabályok jelentős része Joe Biden elnöksége alatt született. Céljuk az volt, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket fokozatos kibocsátáscsökkentésre, egyes esetekben szén-dioxid-leválasztási technológiák alkalmazására vagy tisztább energiaforrásokra való átállásra kényszerítsék. Az amerikai villamosenergia-szektor az ország egyik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója, ezért a szabályozás a Biden-kormány 2030-as és 2035-ös klímacéljainak egyik fontos pillére volt.
Zeldin szerint az Obama- és Biden-kormány több mint másfél évtizeden át „háborút folytatott a szén ellen”. A Trump-kormány ezzel szemben az energiafüggetlenséget, az olcsó áramot és a hazai fosszilis erőforrások kitermelését tekinti elsődlegesnek. A Fehér Ház érvelése szerint az Egyesült Államok gyorsan növekvő villamosenergia-igénye – különösen az adatközpontok és a mesterséges intelligencia miatt – olyan mennyiségű stabil termelést követel, amelyet rövid távon nem lehet kizárólag megújuló forrásokkal biztosítani.
Az amerikai áramfogyasztás hosszú stagnálás után ismét gyorsan emelkedik. A technológiai cégek egymás után építik a nagy energiaigényű adatközpontokat, miközben az iparpolitikai támogatások új gyárakat vonzanak az országba. A hálózatüzemeltetők több régióban arra figyelmeztetnek, hogy az új kapacitások csatlakoztatása lassú, az átviteli hálózat fejlesztése pedig elmarad az igényektől. Trump ezt használja egyik fő érvként a szénerőművek élettartamának meghosszabbítása mellett.
A szén szerepe ugyanakkor piaci okokból is visszaszorult. Az Egyesült Államokban az olcsó palagáz, majd a gyorsan terjedő nap- és szélenergia sok régi szénerőművet gazdaságtalanná tett. Az elmúlt két évtizedben több száz blokkot zártak be, és számos energiacég akkor sem tervezi újraindítani ezeket, ha a környezetvédelmi előírások enyhülnek. A kormány döntése ezért elsősorban a még működő létesítmények bezárási ütemét lassíthatja.
A földgázerőművek helyzete eltérő. Ezek az amerikai villamosenergia-termelés legfontosabb forrásai közé tartoznak, és a következő években további nagy beruházások várhatók. A technológiai vállalatok több helyen közvetlenül gázerőművekhez kapcsolnák adatközpontjaikat, hogy elkerüljék a hálózati csatlakozás éveken át tartó engedélyezését. A kibocsátási szabályok lazítása ezeknek a projekteknek is kedvezhet.
A környezetvédő szervezetek szerint a kormány rövid távú energiapiaci érvekkel hosszú távú klímakárokat okoz. A szén-dioxid a légkörben évtizedekig, részben évszázadokig megmarad, így a most meghosszabbított fosszilis kapacitások kibocsátása később is befolyásolja a felmelegedést. Az Egyesült Államok történelmileg a világ legnagyobb kumulatív kibocsátója, ezért minden washingtoni klímapolitikai fordulat nemzetközi következményekkel jár.
A jogi csata szinte biztos. Az EPA hatásköréről az amerikai Legfelsőbb Bíróság az elmúlt években több nagy jelentőségű döntést hozott. A konzervatív többségű testület korlátozta a szövetségi hatóság lehetőségét arra, hogy a kongresszus kifejezett felhatalmazása nélkül egész iparágakat átalakító szabályokat vezessen be. A Biden-kormány ennek megfelelően erőművenként alkalmazható technológiai követelményekre építette új rendszerét, amelyet most Trumpék ismét lebontanak.
A környezetvédők azzal érvelhetnek majd, hogy az EPA-nak a tiszta levegőről szóló törvény alapján továbbra is kötelessége szabályozni a veszélyesnek minősített üvegházgázokat. A vita ezért nem pusztán arról szól, mennyire szigorú legyen egy kibocsátási határérték, hanem arról is, milyen messz terjed a végrehajtó hatalom mozgástere egy olyan területen, ahol a kongresszus évtizedek óta nem fogadott el átfogó klímatörvényt.
Trump második elnökségének energiapolitikája következetesen a fosszilis termelés bővítését támogatja. A kormány gyorsította az olaj- és gázengedélyezést, felülvizsgálta a járművek kibocsátási követelményeit, visszavont több metánszabályt, és megpróbálta korlátozni a szövetségi támogatások egy részét a tisztaenergia-programokban. A Fehér Ház szerint ezek a lépések csökkentik az árakat és erősítik az amerikai ipar versenyképességét.
A klímapolitika közben egyre inkább geopolitikai kérdés is. Kína uralja a napelemek, akkumulátorok és több kritikus tisztaenergia-technológia gyártását, miközben az Egyesült Államok olaj- és gáztermelésben világelső. Washingtonban ezért a vita arról is szól, hogy az amerikai stratégiai előnyt a fosszilis energiahordozók exportja vagy a tiszta technológiák hazai gyártása biztosítja-e jobban.
Európa számára a fordulat két irányból fontos. Az Egyesült Államok klímapolitikai visszalépése gyengíti a globális kibocsátáscsökkentési tárgyalások politikai alapját, ugyanakkor az amerikai LNG-export növelése segítheti az orosz gázról leváló uniós országokat. A két cél gyakran ütközik: az energiabiztonság rövid távon több gázt kíván, a 2050-es klímasemlegesség viszont a fosszilis fogyasztás gyors visszaszorítását.
A döntés politikai időzítése sem mellékes. A novemberi félidős választás előtt Trump a megélhetési költségek csökkentését állítja kampánya középpontjába. A magas közel-keleti olajárak miatt az üzemanyag ismét drágult, ezért a kormány minden olyan intézkedést hangsúlyoz, amelyet az energiaárak mérséklésével tud összekapcsolni. A demokraták ezzel szemben a szélsőséges időjárási események és a klímakárok növekvő költségeire hivatkoznak.
Az EPA döntése tehát hosszú szabályozási és bírósági folyamat kezdete lehet. A régi előírások eltörlése önmagában nem épít új szénerőműveket, és nem oldja meg az amerikai hálózat szűk keresztmetszeteit. Azt viszont világossá teszi, hogy a Trump-kormány a következő években a klímavédelmi korlátozások helyett az energiatermelés gyors bővítését tekinti elsődlegesnek, még akkor is, ha ezért újabb konfliktust vállal a környezetvédőkkel és több szövetségi állammal.