Jellinekék előállítása: új szintre ért a Volán-ügy

Öt nappal azután, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyolc embert gyanúsítottként hallgatott ki a Volánbuszt érintő, évek óta húzódó büntetőeljárásban, kedden újabb, jóval látványosabb hatósági akció következett. A sajtó több, egymástól független forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a rendőrök reggel Jellinek Dániel nagyvállalkozónál és Szivek Norbertnél, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatójánál is megjelentek, majd előállították őket. A Központi Nyomozó Főügyészség neveket nem közölt: hivatalosan annyi biztos, hogy közel negyven hatósági ember vett részt a több helyszínt érintő kutatásokban és lefoglalásokban, négy gyanúsított kihallgatása kezdődött meg, közülük hármat őrizetbe vettek.

A különbség jogilag lényeges. Az előállítás rendőri intézkedés, az őrizet már büntetőeljárási kényszerintézkedés. A nyilvánosság számára ezért jelenleg nem állítható hivatalos közlés alapján, hogy a főügyészség által őrizetbe vett három ember között ott van Jellinek Dániel vagy Szivek Norbert. A 24.hu értesülése szerint mindkettőjüket őrizetbe vették, a hatóság azonban ezt név szerint nem erősítette meg. Ebben az ügyben különösen fontos a pontos megfogalmazás, mert a politikai és gazdasági jelentősége miatt minden új részlet pillanatok alatt kész tényként kezd terjedni.

A főügyészség közleménye szerint az eljárás középpontjában a Volánbusz személyszállítási szolgáltatásaihoz, illetve autóbusz-beszerzéseihez kapcsolódó, milliárdos nagyságrendű vesztegetés áll. A gyanú jogi minősítése is súlyos: önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásáról, valamint további korrupciós bűncselekményekről van szó. Az ügyészség azt is közölte, hogy május 15. óta saját hatáskörben folytat intenzív felderítést, és ennek eredménye tette lehetővé a mostani megalapozott gyanúsításokat.

Ez azért fontos, mert a Volánbusz körül futó nyomozásnak már van egy másik, nyilvánosan ismert ága is. A Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember 10-én nyolc embert hallgatott ki gyanúsítottként különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és pénzmosás miatt. A rendőrség szerint a vizsgált döntések 2015 és 2018 között mintegy tízmilliárd forintos kárt okozhattak. A nyomozók 608 használt autóbusz megvásárlását vizsgálják, amelyeknél a gyanú szerint az állami közlekedési társaságok gazdasági érdekeivel ellentétes, túlárazott ügyletek történtek. Külön tételként szerepel a kecskeméti központi ingatlan megvásárlása is, amely a rendőrségi közlés szerint legalább 550 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott.

A pénz útját is vizsgálják. A rendőrség szerint a feltételezett bűncselekményekből származó összegek egy része közbeiktatott cégeken, kölcsönszerződéseken és ingatlanügyleteken keresztül mozoghatott. A nyomozás budapesti XII. és IX. kerületi, balatonvilágosi és törökbálinti ingatlanfejlesztéseket is érint, és a hatóság egymilliárd forintot meghaladó készpénzfelvétel, valamint egy nagy értékű gépkocsi megvásárlásának körülményeit is ellenőrzi. A rendőrség két hónapja külön munkacsoportot állított fel az ügy feltárására, vagyonvisszaszerzési intézkedések is zajlanak.

A két nyomozati szál ugyanabban a gazdasági és állami vállalati környezetben mozog, de egyelőre eltérő bűncselekményi minősítésekkel. Az NNI hűtlen kezelést és pénzmosást vizsgál, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig vesztegetési ügyben lépett. Ez arra utal, hogy a hatóságok már nem egyetlen szerződés vagy beszerzés szabályosságát próbálják rekonstruálni, hanem a döntések, pénzmozgások és személyes kapcsolatok egész rendszerét térképezik fel. Hogy a két eljárás pontosan hol ér össze, arról a hatóságok még nem adtak részletes tájékoztatást.

Szivek Norbert szerepe azért különösen érzékeny, mert a vizsgált időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója volt. Az MNV akkor jelentős állami vállalatok felett gyakorolt tulajdonosi jogokat, és közvetlen kapcsolata volt a regionális közlekedési központok működéséhez is. A rendőrség szeptember 10-i közleménye külön megemlítette, hogy a volt MNV-vezér a gyanú szerint olyan információkkal rendelkezhetett állami ingatlanokról, amelyek piaci hasznosításában később magánszereplők jelenhettek meg. Ez természetesen gyanú, nem jogerős ténymegállapítás, de megmagyarázza, miért került az állami vagyonkezelés a nyomozás egyik központi területére.

Jellinek Dániel más típusú szereplő. Az Indotek-csoport alapítójaként az elmúlt másfél évtizedben a magyar ingatlanpiac egyik legnagyobb befektetőjévé vált, üzleti érdekeltségei bevásárlóközpontoktól irodaházakon át szállodákig terjednek. Az elmúlt években a nyilvánosság azért is figyelte különösen a mozgását, mert üzleti kapcsolatba került Tiborcz István körével. A G7 2023-ban olyan dokumentumokat tárt fel, amelyek alapján 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forintnyi pénzmozgás kapcsolhatta össze Jellinek érdekeltségeinek körét a BDPST-csoport finanszírozásával. Ezek önmagukban nem minősültek jogellenes ügyletnek, és a jelenlegi büntetőeljárással való kapcsolatukat a hatóság nem állította. A korábbi kapcsolat mégis magyarázza, miért kapott azonnal politikai jelentést Jellinek neve.

Magyar Péter már délelőtt arról írt, hogy értesülései szerint Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet is előállították. Egy kormányfő ilyen ügyben rendkívül kényes helyzetben van. A választási kampány egyik fő ígérete az előző rendszer korrupciós ügyeinek feltárása volt, ezért a kabinet politikai érdeke nyilvánvalóan az, hogy látványosan működjenek az elszámoltatás intézményei. Ugyanakkor a büntetőeljárás hitelességét éppen az erősíti, ha a politikai vezetés nem tesz úgy, mintha ismerné a nyomozás következő lépéseit, és nem hirdet bűnösséget az ügyészség és a bíróság helyett. A jogállami fordulat mércéje nem az, hány ismert ember kerül rendőrautóba, hanem az, hogy a bizonyítékokat szabályosan szerzik-e meg, a védelem jogai érvényesülnek-e, és a döntések politikai elvárástól függetlenül születnek-e.

A Fidesz oldaláról várhatóan az lesz az egyik fő érv, hogy a választás után felgyorsult büntetőeljárások politikai leszámolás képét kelthetik. Ezt az állítást pusztán az időzítés nem bizonyítja. A Volán-ügy alapjai évekkel korábbra nyúlnak vissza, a rendőrség szerint hosszú ideje folyik a nyomozás, az ügyészség pedig május közepe óta végzi a saját felderítését. Az viszont közérdekű kérdés, miért kellett ennyi idő ahhoz, hogy a vizsgálat eljusson a mostani intenzitásig, és az előző politikai korszakban mi akadályozta vagy lassította a magasabb szintű kapcsolatok feltárását. Erre csak az iratok, a korábbi nyomozati döntések és a hatóságok belső története adhat majd választ.

Külön figyelmet érdemel az is, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője korábban jelezte: van olyan eljárási ág, amely olyan személyhez vezethet, akivel szemben az NNI hatáskör hiányában nem járhat el, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség bevonása szükséges. Ez a megfogalmazás azonnal találgatásokat indított el politikusok esetleges érintettségéről. A vizsgált időszakban a Volán-társaságok felett a nemzeti fejlesztési tárcának is volt kormányzati felelőssége, amelyet Seszták Miklós vezetett. Ebből azonban nem következik, hogy a volt miniszter gyanúsított lenne, és a főügyészség keddi közleménye sem nevezett meg politikust. Itt is érdemes elválasztani a hatóság által közölt tényeket a politikai következtetésektől.

A mostani akció jelentőségét ezért elsősorban az adja, hogy a nyomozás láthatóan elérte azokat a gazdasági és állami vezetői köröket, amelyek a NER működésének fontos metszéspontjain helyezkedtek el. Szivek Norbert az állami vagyonkezelés csúcsán állt, Jellinek Dániel az egyik legnagyobb magántőke-befektetővé vált, üzleti kapcsolatai pedig a korábbi miniszterelnök családi köréig értek. Mindez politikailag rendkívül súlyossá teszi az ügyet, jogilag azonban továbbra is egy nyomozásról van szó, amelyben minden gyanúsítottat megillet az ártatlanság vélelme.

A következő napokban az lesz döntő, kezdeményez-e az ügyészség letartóztatást az őrizetben lévőkkel szemben, milyen konkrét cselekményeket ír a terhükre, és sikerül-e zárolni vagy visszaszerezni olyan vagyont, amelyet a hatóság bűncselekményből származónak tart. Ennél is fontosabb lesz, eljut-e az eljárás a döntési lánc teljes feltárásáig. Ha igen, a Volánbusz ügye az elsők között mutathatja meg, hogy az új politikai korszakban a korrupcióellenes fellépés képes-e bizonyítékokra épülő, bíróság előtt is megálló ügyeket létrehozni az előző rendszer legfelsőbb üzleti körei körül.