Washington ismét kizárná Abbászt az ENSZ-ből

Az Egyesült Államok második egymást követő évben megtagadja a vízumot a palesztin vezetés magas rangú küldöttségétől az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésszakára. A döntés Mahmúd Abbász palesztin elnököt is érinti, aki így várhatóan ismét videókapcsolaton keresztül szólalhat fel a világ vezetői előtt. A washingtoni külügyminisztérium szerint a Palesztin Hatóság és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nem teljesítette korábbi békevállalásait, és olyan nemzetközi jogi lépéseket tett Izraellel szemben, amelyeket az amerikai kormány a tárgyalásos rendezés akadályának tekint.

A bejelentés közvetlenül az ENSZ éves csúcstalálkozója előtt érkezett, amikor a palesztin államiság, a gázai háború következményei és Izrael nemzetközi elszigetelődése ismét a közgyűlés központi témái közé kerülnek. Washington tavaly is hasonló korlátozást alkalmazott, és Abbász akkor videóüzenetben vett részt a magas szintű vitában. A mostani lépés azt jelzi, hogy Donald Trump kormánya ezen a téren sem enyhítette az Izraelt támogató politikáját.

Az amerikai külügyminisztérium több indokot sorolt fel. Kifogásolja, hogy a palesztin vezetés eljárásokat támogat Izraellel szemben a Nemzetközi Büntetőbíróságon és a Nemzetközi Bíróságon. Washington szerint ezek a lépések a konfliktus nemzetköziesítését szolgálják, és megkerülik a közvetlen izraeli–palesztin tárgyalásokat. A palesztin fél viszont azzal érvel, hogy évtizedek óta nem sikerült tárgyalásos úton megszüntetni a megszállást és létrehozni az önálló államot, ezért jogosan fordul nemzetközi fórumokhoz.

A másik visszatérő amerikai kifogás a palesztin foglyok és családjaik támogatási rendszere. Izrael és az Egyesült Államok régóta azt állítja, hogy a kifizetések ösztönözhetik az erőszakot, mert olyan családok is részesülnek belőlük, amelyek hozzátartozóit izraeliek elleni támadások miatt ítélték el. A Palesztin Hatóság szerint a rendszer szociális támogatás, és nem a támadások jutalmazását szolgálja. A kérdés évek óta az amerikai–palesztin kapcsolatok egyik legérzékenyebb pontja.

A vízumtilalom jogilag különleges helyzetet teremt, mert az ENSZ központja New Yorkban működik. Az Egyesült Államok az 1947-es székhelymegállapodás alapján általában köteles lehetővé tenni a külföldi delegációk beutazását a világszervezet rendezvényeire. Washington ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy nemzetbiztonsági, szélsőségességi vagy külpolitikai indokokra hivatkozva megtagadja a vízumot.

Az amerikai kormány ezúttal is meghagyta a mentességet azoknak a diplomatáknak, akik már hivatalosan az ENSZ mellett működő palesztin megfigyelő misszió tagjai. Ezért a palesztin képviselet nem tűnik el a közgyűlésről. A korlátozás politikai jelentősége azonban nagy, mert a legmagasabb rangú vezetők személyes jelenlétét akadályozza meg, és ezzel csökkenti a palesztin diplomácia mozgásterét a csúcstalálkozó idején.

Palesztina 2012 óta nem tag megfigyelő államként vesz részt az ENSZ munkájában, ugyanabban a kategóriában, mint a Szentszék. A státusz lehetővé teszi, hogy csatlakozzon bizonyos nemzetközi szerződésekhez és intézményekhez, köztük a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Szavazati joga azonban nincs a Közgyűlésben, és teljes jogú tagságához a Biztonsági Tanács ajánlása is szükséges lenne.

A palesztin államiság ügye az elmúlt években új lendületet kapott. Több nyugati ország is elismerte Palesztinát, részben a gázai háború és a kétállami megoldás egyre bizonytalanabb jövője miatt. Washington ezzel szemben továbbra is azt vallja, hogy az államiságnak izraeli–palesztin megállapodás eredményeként kell létrejönnie, és ellenzi azokat a diplomáciai lépéseket, amelyeket egyoldalú elismerésnek tekint.

A Trump-kormány és a Nemzetközi Büntetőbíróság viszonya különösen feszült. Washington szankciókat vezetett be a bíróság több tisztségviselőjével szemben, és élesen elutasította az izraeli vezetők elleni eljárásokat. Az Egyesült Államok és Izrael nem tagja az ICC-nek, és azt állítják, hogy a testületnek nincs joghatósága felettük. A bíróság ezzel szemben a palesztin területek státuszára hivatkozva vizsgálja a feltételezett háborús bűncselekményeket.

A vízumdöntés ezért egy nagyobb amerikai kampány része, amely a nemzetközi bírósági nyomást próbálja korlátozni. Washington szerint az ilyen eljárások politikai eszközzé teszik a jogot és nehezítik a békefolyamatot. A jogvédő szervezetek és a palesztin vezetés viszont úgy látják, hogy éppen a felelősségre vonás hiánya teszi lehetővé a jogsértések folytatását.

Izrael számára az amerikai döntés diplomáciai támogatást jelent egy olyan időszakban, amikor a gázai háború miatt több korábbi szövetségese is kritikusabbá vált. A 2023. október 7-i Hamász-támadás után indított izraeli hadműveletek súlyos humanitárius következményei, a civil áldozatok és a segélyezési problémák világszerte tiltakozásokat váltottak ki. Bár amerikai közvetítéssel létrejött egy törékeny tűzszünet, az izraeli hadsereg azóta is hajtott végre csapásokat a Gázai övezetben.

Abbász helyzete közben a palesztin politikán belül is nehéz. A Palesztin Hatóság elsősorban Ciszjordánia egyes részein gyakorol korlátozott önkormányzati jogokat, miközben a Hamász hosszú ideig a Gázai övezet meghatározó fegyveres és politikai ereje volt. A palesztin társadalomban jelentős az elégedetlenség a korrupció, a választások hiánya és az izraeli megszállással szembeni korlátozott eredmények miatt.

Washington régóta reformokat követel a Palesztin Hatóságtól. Ezek közé tartozik a pénzügyi átláthatóság javítása, a fogolytámogatási rendszer átalakítása, az oktatási tartalmak felülvizsgálata és a biztonsági együttműködés fenntartása. Az amerikai álláspont szerint egy jövőbeli palesztin állam csak olyan intézményekre épülhet, amelyek képesek garantálni a biztonságot és elfogadják a békés együttélést Izraellel.

Az európai kormányok többsége eltérő hangsúlyokat használ. Az EU szintén sürgeti a palesztin intézmények reformját és elítéli a terrorizmust, ugyanakkor erősebben bírálja az izraeli telepbővítést, és következetesen támogatja a kétállami megoldást. Több tagállam számára az is problémás, ha a vendéglátó Egyesült Államok politikai viták miatt korlátozza az ENSZ-rendezvényekre érkező delegációkat.

Magyarország az uniós országok között hagyományosan Izrael egyik legszorosabb politikai támogatója, és több közel-keleti kérdésben is az izraeli állásponttal szembeni európai kritikák mérséklését szorgalmazta. A palesztin államiság ügyében ugyanakkor Magyarország történelmileg sajátos helyzetben van: a korábbi magyar állam 1988-ban elismerte Palesztinát, miközben a jelenlegi kormány diplomáciailag szorosan együttműködik Izraellel.

A közgyűlés előtt most az a gyakorlati kérdés, hogyan biztosítják Abbász felszólalását. A 193 tagú testület várhatóan engedélyezheti, hogy videóüzenetet küldjön, ahogyan tavaly is történt. Ez részben semlegesíti a vízumtilalom hatását, de a személyes diplomácia, a kétoldalú találkozók és a sajtómegjelenések lehetőségeit nem pótolja.

A washingtoni döntés ezért egyszerre szól a palesztin vezetéssel szembeni nyomásgyakorlásról, Izrael támogatásáról és az Egyesült Államok nemzetközi jogi intézményekkel folytatott vitájáról. Az ENSZ jövő heti magas szintű ülésszaka így már a kezdete előtt újabb konfliktust kapott: a palesztin elnök ismét New Yorkon kívülről próbálja majd meggyőzni a világ vezetőit arról, hogy állama helyet követel a nemzetközi rendszerben.