Kilőttek a reálbérek, de fékeződik a béremelkedés üteme

A magyar munkaerőpiacról szeptember közepén érkezett adatok azt mutatják, hogy a keresetek továbbra is jelentősen meghaladják az inflációt, ugyanakkor a bérdinamika üteme több hónapja folyamatosan lassul. A Központi Statisztikai Hivatal szerint júliusban a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami az 1,2 százalékos éves inflációval számolva 7,8 százalékos nettó reálbér-emelkedést jelent. A szám továbbra is kiugróan magas, ám a nyár eleji hónapokhoz képest már a lassulás jeleit mutatja.

A bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal nőtt júliusban, ami elmarad a nettó mutatótól, és ez elsősorban a családi adókedvezmény év eleji emelésének, valamint a többgyermekes édesanyák fokozatosan bővülő adómentességének köszönhető. Ezek a kedvezmények úgy emelik a hazavitt jövedelmet, hogy a bruttó bérstatisztikában nem jelennek meg teljes súlyukkal. A mediánkereset ennél is dinamikusabban bővült: bruttó alapon 8,6, nettó alapon pedig 9,7 százalékkal, ami arra utal, hogy az átlag alatti keresetűek helyzete arányaiban jobban javult, mint a legmagasabb fizetéseké.

Az ágazati bontás rendkívül nagy szórást mutat. A szociális ellátásban dolgozók bére 12,1 százalékkal, a víz- és hulladékgazdálkodásban foglalkoztatottaké 10,3 százalékkal nőtt, míg a feldolgozóiparban 6,8, az energiaiparban pedig 4,6 százalékos volt a bővülés. A legszerényebb emelkedést az egészségügyben mérték, mindössze 1,0 százalékot, ami élesen elüt a szociális szféra kétszámjegyű dinamikájától, és felveti a kérdést, mennyire fenntartható ez a különbség a két, egymáshoz közel álló ágazat között.

A közszférában dolgozók bérdinamikája az idei év eleje óta folyamatosan lassul: februárban még 13,4 százalékos volt az éves bővülés, júliusra ez 7,4 százalékra mérséklődött. Hasonló, bár kevésbé kifejezett a trend a közigazgatásban is, ahol a korábbi 10,5 százalékos ütem 5 százalék körülire csökkent. Az elemzők ezt részben azzal magyarázzák, hogy a költségvetési szférában végrehajtott béremelések nagy része már beépült a bázisba, részben pedig azzal, hogy a kormányzat a szigorodó költségvetési korlátok mellett óvatosabban bánik a közalkalmazotti bérek emelésével.

A Gazdaságelemzési Központ vezetője, Molnár Dániel a júniusi adatok kapcsán arról beszélt, hogy a költségvetési szféra és a vállalati szektor bérfolyamataiban is érdemi lassulás tapasztalható, miután a bruttó átlagkereset akkor mindössze 7,1 százalékkal nőtt, ami 2021 óta a leggyengébb ütem volt. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint ez az adat hosszú idő után okozott érdemi negatív meglepetést a piacon, és tartós lassulás sem zárható ki a következő hónapokban. Az ING ugyanakkor az év egészére továbbra is 9-10 százalék közötti átlagos bérnövekedést vár, elsősorban a munkaerőpiac feszessége, vagyis a munkaerőhiány tartós fennállása miatt.

A minimálbér és a garantált bérminimum szerepe kulcsfontosságú a folyamatban. Az idei évre vonatkozó emelésről még tavaly megállapodás született a kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között, ez a megállapodás pedig érdemben hozzájárult ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetűek bére az átlagnál gyorsabban emelkedjen. Ez a hatás jól látszik abban is, hogy az alsó jövedelmi ötödben dolgozók bére 9 és 10 százalék közötti ütemben bővült, ami szűkítette a magyar bérollót, vagyis csökkentette a legalacsonyabb és legmagasabb keresetűek közötti különbséget. A jövő évre vonatkozó minimálbér-emelés teljesülése ugyanakkor egyelőre kérdéses, a garantált bérminimum sorsáról pedig a nyár végén még nem született döntés, ami bizonytalanságot visz a jövő évi tervezésbe mind a munkavállalók, mind a vállalkozások oldalán.

A reálbérek dinamikus növekedése nem elszigetelt jelenség, hanem szorosan összefügg azzal, hogy a magyar gazdaság növekedése az idei évben elsősorban a lakossági fogyasztásra épül. A háztartások tényleges fogyasztása a második negyedévben éves alapon 4,1 százalékkal bővült, ami a bruttó hazai termék növekedésének legfontosabb hajtóereje volt, miközben a beruházások továbbra is visszaesőben vannak. Ez a szerkezet azt jelenti, hogy a bérfolyamatok alakulása közvetlenül meghatározza a gazdaság rövid távú kilátásait: ha a keresetek dinamikája tovább lassul, az érdemben visszafoghatja a fogyasztást is, miközben a beruházási oldal egyelőre nem tud átvenni a szerepét a növekedés motorjaként.

A bérnövekedés és az infláció viszonya emellett a jegybanki politika szempontjából is releváns. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban több alkalommal hivatkozott arra, hogy a mérsékelt inflációs környezet és a reálbérek dinamikus bővülése együttesen erősítik a hazai fogyasztói keresletet, ami hosszabb távon inflációs kockázatot jelenthet, ha nem párosul a termelékenység hasonló ütemű javulásával. A rendkívül alacsony, 1,2-1,3 százalékos éves inflációs ráta jelenleg azt eredményezi, hogy a reálbér-növekedés kirívóan magasnak tűnik, ám ha az árak később ismét gyorsabban emelkednének, a jelenlegi bérdinamika mellett a reálkereset-növekedés üteme is érdemben csökkenhetne.

A régiós összevetésben Magyarország az idei év elején még a reálbér-növekedés éllovasának számított Európában, és a nyári hónapok adatai is azt mutatják, hogy az ország továbbra is az élmezőnyben van, annak ellenére, hogy a bővülés üteme lassul. Ez a pozíció ugyanakkor törékeny, hiszen a szomszédos országokban is hasonló folyamatok zajlanak: a mérséklődő infláció és a feszes munkaerőpiacok együttesen mindenütt erős reálbér-dinamikát eredményeznek, így Magyarország relatív előnye könnyen elolvadhat, ha a hazai bérnövekedés lassulása gyorsabb ütemű lesz, mint a régió többi országában.

A következő hónapok kulcskérdése, hogy a bérnövekedés lassulása átmeneti korrekció-e a tavaszi és nyár eleji kiugróan magas számok után, vagy egy tartósabb trend kezdete. Amennyiben a vállalati szektor bérfolyamatai a költségvetési szféráéhoz hasonló ütemben fékeződnek, az érdemben hathat a fogyasztásra alapozott növekedési pályára, és felerősítheti annak a kockázatnak a jelentőségét, hogy a magyar gazdaság egyoldalúan a lakossági keresletre támaszkodik, miközben a beruházási oldal helyreállítása egyelőre várat magára.