Négynapos munkahét: Európa nagy vitája még nem ért véget

Németországban 2023 februárjában indult el az ország addigi legnagyobb négynapos munkahetes kísérlete, amelyet a berlini intraprenör tanácsadó cég szervezett a 4 Day Week Global nemzetközi szervezettel közösen, a kutatást pedig a münsteri egyetem munkatársai vezették. A programban mintegy 45, különböző ágazatból érkező vállalat vett részt, amelyek eltérő modelleket próbáltak ki a munkaidő csökkentésére. Az első eredményeket 2024 novemberében ismertették, a hosszabb távú hatásokról pedig 2026 márciusában tartottak újabb szakmai eseményt. A téma súlyát jól jelzi, hogy a németek 81 százaléka támogatná a munkaidő csökkentését, miközben a stressz- és betegszabadság-mutatók évek óta magasak.

Nem minden német szakmai szervezet lát ebben megoldást. A Kölni Gazdasági Intézet 823 vállalat körében végzett felmérése szerint a cégek 94 százaléka veszítene hozzáadott értékből egy kötelező, teljes bérkompenzációval bevezetett négynapos hét esetén, mintegy 70 százalékuk attól tart, hogy elvégezetlen munka maradna, és romlana az ország versenyképessége, 60 százalékuk pedig kifejezetten a jólétet fenyegető lépésnek tartja az ötletet. A megkérdezett vállalatok csak 20 százaléka gondolja megvalósíthatónak a munkaidő sűrítését a saját működésében, és mindössze 6 százalékuk látja úgy, hogy ez enyhítené a szakképzett munkaerő hiányát. Az intézet egyik szerzője, Thomas Schleiermacher szerint a négynapos hét egységes, differenciálatlan bevezetése jelentős kárt okozhatna a legtöbb vállalatnak és a teljes német gazdaságnak.

Franciaországban ezzel szemben inkább pozitív mérleg rajzolódik ki a kétéves kísérletek után: a részt vevő vállalatok 91 százaléka a próbaidőszak után is megtartotta a négynapos modellt, a kiégés 68, a hiányzások pedig 72 százalékkal csökkentek a bevezetés előtti szinthez képest. A francia informatikai kiskereskedelmi lánc, az LDLC bevétele két év alatt 497 millióról 730 millió euróra nőtt, miután áttért a heti 32 órás munkarendre, mégpedig 20 fővel kevesebb alkalmazottal, mint korábban. A közszférában is voltak kísérletek: Lyon nagyvárosi önkormányzatánál 2023 szeptemberétől sűrített munkahetet próbáltak ki, és a köztisztviselők 93 százaléka támogatta a modellt, 80 százalékuk szerint az ügyfélszolgálat színvonala nem romlott, 84 százalékuk pedig jobb egyensúlyról számolt be a munka és a magánélet között. A kísérletek 9 százaléka viszont kudarccal zárult, jellemzően a felkészületlen vezetés, a már korábban is nehéz pénzügyi helyzet vagy a át nem gondolt munkafolyamatok miatt, egy kommunikációs ügynökség pedig másfél éven belül be is zárt a bevezetés után.

Az Egyesült Királyságban futott az egyik legtöbbet hivatkozott program, amelyet a Cambridge-i Egyetemhez köthető kutatók kísértek végig: 61 vállalat csaknem 2900 dolgozóját érintette a hat hónapos próba. A résztvevők 71 százaléka számolt be alacsonyabb kiégésről, 39 százaléka kevesebb stresszről, a betegszabadságok száma 65, a felmondásoké pedig 57 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A bevételek nagyjából a korábbi szinten maradtak, a részletes adatot közlő 23 vállalatnál átlagosan mindössze 1,4 százalékos növekedést mértek.

Olaszországban több nagy név, köztük az Intesa Sanpaolo bank, a Sace hitelbiztosító, a Lamborghini és a Luxottica is bevezette valamilyen formában a rövidebb munkahetet, országos szinten azonban a képviselőház elvetette azt a javaslatot, amely törvényi szinten ösztönözte volna a négynapos modell kipróbálását azonos bér és teljesítmény mellett. A vállalati kísérletek így egyelőre önkéntes alapon, cégenként eltérő formában folytatódnak, miközben a szakmai vita az elvárt teljesítmény és a ledolgozott órák szétválasztásáról tovább zajlik.

A négy nagy ország mellett más tagállamok is saját modellt próbálnak ki. Belgium már 2022-ben jogot adott a munkavállalóknak arra, hogy sűrített, négynapos beosztást kérjenek a munkaadójuktól, ott azonban ez nem jár rövidebb heti óraszámmal, csak azt osztják el négy, hosszabb munkanapra. Spanyolországban a kormány 2023-ban indított támogatott programot, amelyre elsőkörben 41 vállalat jelentkezett a rövidebb hét kipróbálására, a legfrissebb spanyol elemzések szerint azonban a különböző pilotprogramok eddig nem hoztak egyértelmű, megcáfolhatatlan eredményt a termelékenység alakulásáról. Ez is jelzi, hogy az Európai Unión belül még nincs egységes recept: van, ahol jogszabály, van, ahol vállalati kísérlet, van, ahol pedig állami támogatás mozdítja el a munkaidő kérdését.

A vita új dimenziót kapott azzal, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése is szóba került a munkaidő kapcsán. Sam Altman, az OpenAI vezetője egy idei podcastinterjúban arról beszélt, hogy a technológia évtizedek óta ígéri az emberiségnek a rövidebb munkahetet, ez a négyórás munkanap azonban társadalmi szinten soha nem következett be, és szerinte a mesterséges intelligencia sem fogja ezt megváltoztatni. Álláspontja szerint az emberek mindig többet akarnak, folyton új célokat, feladatokat találnak ki egymás számára, ezért a felszabaduló időt inkább újra munkával töltik meg, mint pihenéssel, még ha eközben panaszkodnak is rá.

A bemutatott országok tapasztalata összességében azt mutatja, hogy a rövidebb munkahét hatása erősen függ az ágazattól, a vállalat méretétől és a bevezetés alaposságától. Ahol alapos volt a felkészülés, ott a dolgozói jóllét javult, és a teljesítmény nem esett vissza számottevően, ahol viszont elhamarkodottan vagy kényszerből történt a váltás, ott gyakran kudarc lett a vége. A vállalati vezetők és a munkavállalók közötti bizalom, a pontosan mért teljesítménymutatók és az ágazati sajátosságok figyelembevétele minden eddigi programban visszatérő sikertényezőnek bizonyult, a puszta óraszám-csökkentés önmagában sehol nem hozott tartós eredményt. A következő években valószínűleg pontosan ez a különbség, a felkészültség és nem az elvi elköteleződés fogja eldönteni, mely vállalatoknál marad meg tartósan a négynapos munkahét, és melyeknél tér vissza a hagyományos beosztás.