A görög gazdasági csoda elkerüli a lakosságot

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök kitörő magabiztossággal nyitotta meg a politikai őszi szezont a szaloniki nemzetközi vásáron. A 2019 óta hatalmon lévő jobbközép Új Demokrácia vezetője hosszan méltatta kormánya eddigi teljesítményét, miközben jelentős jóléti intézkedéseket és gazdasági könnyítéseket ígért a választópolgároknak. A stratégia időzítése egyáltalán nem véletlen, hiszen a következő parlamenti választásokat 2027-ben tartják az országban, ahol Micotákisz harmadik kormányzati ciklusának megszerzésére készül. A miniszterelnök szándékai szerint a meghirdetett kedvezmények jelentős része már a 2027 tavaszára várható voksolás előtt érezhetővé válik az állampolgárok mindennapjaiban. A csomag részeként a nyugdíjasok egyszeri kiegészítést kapnak, megemelik a minimálbért, a közszférában dolgozók számára visszavezetik a tizenharmadik havi illetmény felét, valamint számottevő adókedvezményeket biztosítanak a mezőgazdasági vállalkozások számára. Ezt egészíti ki az olcsó lakáshiteleket kínáló új program, valamint a lakossági villamosenergia-árak csökkentésére tett hivatalos ígéret, amelyeket a miniszterelnök állítása szerint a költségvetési egyensúly maradéktalan betartásával számoltak ki.

A gazdasági mutatók első ránézésre valóban alátámasztják a kormányzati optimizmust. A görög bruttó hazai termék az előző évben 2,1 százalékkal bővült, az idei évre pedig 1,8 százalékos növekedést vetítenek előre a nemzetközi elemzők. Ez a teljesítmény érdemben meghaladja az euróövezet átlagos növekedési ütemét, ami azt jelzi, hogy az egykori válságövezet állama tartósan a gyorsabban fejlődő európai gazdaságok közé tartozik. A kormányfőnek így minden oka megvolna arra, hogy növekedési osztalékról és társadalmi jóvátételről beszéljen, hiszen a makrogazdasági adatok kedvező képet mutatnak. Az államadósság aránya gyors ütemben csökken, az adóbevételek rekordmagasságot érnek el, az államkötvények hozamai kedvezőek, a munkanélküliségi ráta pedig hosszú ideje nem látott mélypontra süllyedt.

A szép számok mögött azonban az európai statisztikák által is igazolt mély szociális válság húzódik meg. Az egy főre jutó bruttó hazai termék és a háztartások ténylegesen elosztható jövedelmének mutatói tekintetében Görögország rendkívül kedvezőtlen helyzetben van. Az Európai Unió tagállamai közül az ország Bulgáriával együtt a rangsor legvégén foglal helyet, és ez az állapot már 2020 óta folyamatosan fennáll. Emiatt a kormánynak nincs lehetősége arra, hogy a felelősséget a korábbi kabinetekre hárítsa. A döntő tényezőt a görög választópolgárok mindennapi tapasztalatai jelentik, akiket kevésbé vigasztalnak a brüsszeli bürokraták dicsérő szavai az államadósság csökkentéséről, a nemzetközi gazdasági lapok elismerő elnevezései vagy a hitelminősítő intézetek kedvező besorolásai.

A tíz évvel ezelőtti súlyos adósságválság idején az egymást követő megszorító csomagok keretében rendkívül gyorsan végrehajtották a bérek és a nyugdíjak jelentős megnyirbálását, a szociális juttatások visszavágását, valamint a közvetlen és közvetett adók drasztikus emelését. A védelmi intézkedések visszavonása vagy korrigálása viszont rendkívül lassan halad. A kormányzati politika az elmúlt években elsősorban az államháztartás egyensúlyának megőrzésére és az ország hitelképességének javítására összpontosított. A lakossági terhek érdemi csökkentése helyett a kabinet leginkább szimbolikus juttatásokat és átmeneti támogatásokat biztosított, miközben az állam legfőbb bevételi forrásait nem érintette. Így továbbra is érvényben maradtak az üzemanyagokat terhelő különadók, és a hozzáadottérték-adó legmagasabb kulcsa is 24 százalékon ragadt.

Ezt a sérülékeny helyzetet tovább nehezítette a 2022 óta tartó nemzetközi válságok következtében kibontakozó infláció. Az áremelkedési ütem Görögországban sokkal makacsabbnak bizonyult, mint az európai uniós átlag, és közvetlenül a háztartások legérzékenyebb kiadási tételeit sújtja. A megélhetési költségek emelkedése leginkább a lakhatási kiadásoknál, a rezsiköltségeknél, az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál jelentkezik, ami súlyos csapást mér a családok költségvetésére.

Ebben a feszült társadalmi közegben az ellenzéki erők is megpróbálják kihasználni a kormány gyenge pontjait. Aléxisz Cszíprasz korábbi miniszterelnök, az új ellenzéki formáció vezetője a miniszterelnöki beszéd előtt egy átfogó lakáspiaci programot vázolt fel. Ígérete szerint hatalomra kerülésük esetén 50 ezer megfizethető bérlakást juttatnának a piacra, amivel a meglévő lakhatási válság központi problémájára tapintott rá. A nagyvárosokban és az egyetemi központokban szinte alig található szabad és megfizethető ingatlan.

Az elmúlt évtizedekben, különösen a gazdasági válság hatásai miatt, mélyreható társadalmi átalakulás ment végbe az országban. Görögország fokozatosan átalakult: a saját tulajdonú ingatlannal rendelkező lakosok társadalmából a bérlők országává vált. Mára a lakosság csaknem egyharmada él bérleményben, miközben a bérleti díjak 2020 óta meredeken emelkedtek. Ennek hátterében a magas energiaköltségek és a megnövekedett kereslet állnak, mivel a lakosság széles rétegei számára elérhetetlenné váltak a saját ingatlan vásárlásához szükséges bankhitelek. A meghirdetett állami hitelprogramok tényleges társadalmi hatása és a lakosság megélhetési helyzetének érdemi javulása így továbbra is a következő időszak kulcskérdése marad.