Pécsi buszügy: új nyomozás, új ügyészségi kérdés

A pécsi buszbeszerzés története több mint tíz év után sem akar lezárulni. Áprilisban jogerős ítélet született a 2015-ös ügyben, szeptemberben azonban új nyomozás indult, majd kiderült: a Baranya vármegyei főügyészt ki kellett zárni az eljárásból, mert személyes kapcsolatban áll az egyik feljelentett személlyel, Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselővel. Ez már nem egyszerűen egy régi korrupciógyanús beszerzés utóélete. A kérdés az lett, hogy az első büntetőeljárás valóban eljutott-e minden lehetséges felelősig, és képes-e az ügyészség úgy újravizsgálni az ügyet, hogy közben saját korábbi döntéseinek helyessége is terítékre kerülhet.

A történet 2015-ben kezdődött, amikor Pécs közlekedési cége, a Tüke Busz használt autóbuszokat akart vásárolni. Hollandiában elérhetővé vált egy jó állapotú Volvo-flotta, amelyet közvetlenül is meg lehetett volna venni. A végleges ügyletben azonban megjelent egy holland közvetítő cég, a buszok műszaki tartalma és száma változott, az ár pedig magasabb lett. A magyar nyomozás sokáig nem indult el, az ügyet végül részben egy holland pénzmosási jelzés mozdította ki a holtpontról.

A fordulatot az hozta, amikor Csengő András volt tiszteletbeli holland konzul 2016-ban 900 ezer euró készpénzt próbált elhelyezni egy holland bankban. A szokatlan tranzakció felkeltette a helyi hatóságok figyelmét, amelyek elkezdték feltérképezni a pénz útját. A holland vizsgálat után a magyar hatóságok is nyomoztak, majd vádat emeltek.

Az eljárás első szakasza mégsem hozott egyértelmű eredményt. Az elsőfokú felmentő ítéletet a Pécsi Ítélőtábla súlyosan bírálta, és a megismételt eljárást már nem a Kaposvári Törvényszékre, hanem Szekszárdra küldte. A második eljárásban olyan politikusokat is tanúként hallgattak meg, akik a pécsi városvezetés vagy a kormánypárt meghatározó szereplői voltak: Bánki Eriket, Csizi Pétert, Páva Zsolt volt polgármestert, Girán János volt alpolgármestert és másokat.

A jogerős ítélet 2026. április 8-án született meg. A Pécsi Ítélőtábla különösen jelentős összegű gazdasági csalásban és pénzmosásban is bűnösnek mondta ki Csengő Andrást, akit öt év szabadságvesztésre ítéltek. A holland Siebe P. szintén öt évet kapott és kiutasították Magyarországról. Az ítélet azonban nem zárta le azt a vitát, hogy a vádlottak köre megfelelő volt-e.

Hadházy Ákos a jogerős döntés után új feljelentést tett. Érvelésének lényege, hogy a bírósági eljárás során olyan adatok és kapcsolatok kerültek elő, amelyek alapján szerinte további szereplők felelősségét is vizsgálni kell. A volt országgyűlési képviselő azt állítja, hogy az első nyomozás és vádemelés túlságosan szűkre húzta a felelősség körét. Ez politikusi állítás, nem bizonyított tény; az új nyomozásnak éppen azt kell eldöntenie, van-e mögötte büntetőjogilag értékelhető bizonyíték.

Az új eljárásban különös jelentőséget kapott a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság határozata. Eszerint a Baranya vármegyei főügyész Bánki Erikkel fennálló személyes kapcsolata miatt elfogultságot jelentett be, ezért kizárták az ügyből, és az elsőfokú ügyészi feladatokat a Fejér Vármegyei Főügyészség kapta. Az elfogultság bejelentése önmagában nem bizonyít semmilyen korábbi szabálytalanságot. Sőt, eljárásjogi szempontból éppen az a szabályos megoldás, ha egy ügyész jelzi az olyan személyes kapcsolatot, amely kétséget kelthet a pártatlanságával kapcsolatban.

A probléma azért nagyobb ennél, mert az ügyészség korábbi szerepe már eddig is vita tárgya volt. Ha az új nyomozás olyan személyeket vagy döntéseket kezd vizsgálni, amelyek az első eljárásból kimaradtak, óhatatlanul felmerül: miért nem vizsgálták ezeket korábban? Ha pedig az új eljárás arra jut, hogy nincs megalapozott gyanú, akkor részletesen meg kell indokolni, miért nem elegendők a bírósági ítéletben és a feljelentésben szereplő adatok.

Bánki Erik büntetőjogi felelősségét jelenleg semmilyen jogerős döntés nem állapította meg. Az első perben tanúként szerepelt, nem vádlottként. Ez a különbség alapvető. A politikai felelősség és a büntetőjogi felelősség két eltérő kérdés: attól, hogy valaki részt vett egy döntési folyamatban vagy kapcsolatban állt az ügy más szereplőivel, még nem következik, hogy bűncselekményt követett el.

Az új nyomozás ezért bizonyítási szempontból is nehéz lesz. A beszerzés több mint egy évtizede történt. Dokumentumokat, levelezéseket, pénzmozgásokat és személyes egyeztetéseket kell rekonstruálni, miközben az emlékezet halványul, egyes szereplők meghaltak, más bizonyítékok pedig nehezebben hozzáférhetők. A holland hatóságok korábbi anyagai és a jogerős per iratai ugyanakkor olyan kiindulópontot adhatnak, amely az első nyomozás idején nem állt teljes egészében rendelkezésre.

A történet helyi jelentősége sem múlt el. Pécs számára a buszbeszerzés hosszú éveken át annak szimbóluma volt, hogyan válhat egy közszolgáltatási beruházás politikai és büntetőjogi üggyé. A városnak valóban szüksége volt új buszokra, az alapvető közérdek tehát nem vitatható. A kérdés az volt, hogy a beszerzés miért a végül alkalmazott közvetítői konstrukcióban és miért azon az áron történt.

Az ügyben az is fontos, hogy a jogerős ítélet után ritka módon nem csökkent, hanem nőtt a közérdeklődés. Ennek oka, hogy a másodfokú és megismételt bírósági eljárások több olyan részletet tártak fel, amelyek a politikai döntéshozók szerepére irányították a figyelmet. A bíróság azonban csak azok felelősségéről dönthetett, akik ellen vádat emeltek. Ez a büntetőeljárás egyik alapelve, és egyben magyarázat arra, miért lehet jelentősége az új feljelentésnek.

A következő hetekben elsősorban azt érdemes figyelni, milyen nyomozati cselekményeket rendelnek el. Meghallgatják-e újra a korábbi tanúkat, kérnek-e be új iratokat, vizsgálják-e a holland pénzmozgásokat és a közvetítői szerződéseket, illetve lesz-e olyan személy, akit gyanúsítottként hallgatnak ki. Addig az ügy minden érintettjét megilleti az ártatlanság vélelme.

Az ügyészség számára ez intézményi próba is. A Baranya vármegyei főügyész kizárása önmagában helyes eljárási lépés, de a közbizalom szempontjából csak akkor lesz megnyugtató, ha az új nyomozás átláthatóan és a korábbi politikai kapcsolatoktól függetlenül halad. A Fejér Vármegyei Főügyészség kijelölése éppen ezt a távolságot szolgálhatja.

A pécsi buszbotrány tehát nem azért érdemel újra figyelmet, mert egy tízéves ügyből ismét politikai botrányt lehet csinálni. Azért fontos, mert ritka helyzet állt elő: egy jogerős ítélet után a büntetőeljárás egy másik lehetséges felelősségi körben újra megnyílt. Ha az új nyomozás érdemi bizonyítékot talál, az átírhatja az ügy eddigi történetét. Ha nem talál, akkor is választ kell adnia arra, miért nem. Ez a következő hónapokban jóval fontosabb lesz, mint a politikai szereplők egymásnak címzett vádjai.