Őrizetbe vették az ellenőrt az orosz választáson

Egy választási megfigyelő elvesztette eszméletét, miközben rendőrök őrizetbe vették egy szentpétervári szavazóhelyiségben – közölte a liberális Jabloko párt a háromnapos orosz parlamenti választás második napján. A párt szerint a helyi választási tisztségviselők azzal vádolták meg az ellenőrt, hogy megpróbálja megzavarni a voksolást, majd rendőrt hívtak rá. Az incidens vasárnap hajnalra az első, Ukrajna teljes körű megtámadása óta tartott dumaválasztás egyik jelképévé vált.

A Jabloko közlése szerint a rendőrök erőt alkalmaztak, a megfigyelő pedig az intézkedés közben elájult. Nem volt azonnal világos, hogy milyen gyorsan kapott orvosi segítséget. Később rendőrőrsre vitték, és a rendőri utasítás megtagadásával vádolták meg. Az orosz hatóságok a hajnali órákig nem adtak részletes nyilvános magyarázatot az esetre.

A történet azért kap különös súlyt, mert a Jabloko az egyetlen bejegyzett orosz politikai erők egyike, amely nyíltan bírálta az Ukrajna elleni háborút. A pártot augusztusban a legfelsőbb bíróság levette az országos pártlistáról, így csak néhány tucat jelöltje indulhat egyéni körzetekben. Több háborúellenes politikus börtönbe került vagy külföldre távozott, a politikai verseny ezért jóval szűkebb, mint a háború előtti választásokon.

A Jabloko és a Kommunista Párt egyaránt arról számolt be, hogy megfigyelőiket több szavazóhelyiségbe nem engedték be. A két szervezet más szabálytalanságokat is jelzett: állításuk szerint lezárt urnákat nyitottak fel, egyes helyeken nem adtak papíralapú szavazólapot, nem tették hozzáférhetővé az ellenőrzéshez szükséges részvételi adatokat, illetve éjszakára nem megfelelően biztosították a helyiségeket. Ezeket az állításokat független nemzetközi misszió a helyszínen nem tudja teljes körűen ellenőrizni.

Ennek oka, hogy Oroszország ezúttal sem hívta meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet választási megfigyelőit. Moszkva kettős mércével vádolja az EBESZ-t, a szervezet parlamenti közgyűlésének vezetése viszont úgy értékeli, hogy a független ellenőrzés elutasítása sérti Oroszország korábbi vállalásait. A vita már önmagában gyengíti a választás nemzetközi elfogadottságát.

Az orosz Központi Választási Bizottság ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy több mint 380 ezer hazai megfigyelőt regisztráltak. Közülük több mint 97 ezren az Egységes Oroszországhoz, mintegy 43 ezren a Kommunista Párthoz kötődnek. A bizottság szerint 133 országból és 13 nemzetközi szervezettől több mint 1100 külföldi megfigyelő és választási szakértő is jelen van.

A számok mögött azonban lényeges különbség húzódik a független és a pártokhoz vagy meghívó hatóságokhoz kötődő ellenőrzés között. Az EBESZ missziói egységes módszertannal vizsgálják a kampányt, a médiakörnyezetet, a jogorvoslatokat és a szavazás lebonyolítását. Hiányukban jóval nehezebb összehasonlítható, nemzetközileg elfogadott értékelést készíteni.

A választási megfigyelők mozgásterét Oroszország a voksolás előtt tovább szűkítette. Az új etikai kódex tiltja számukra az olyan nyilatkozatokat, amelyeket a választási rendszerbe vetett bizalom aláásásaként lehet értelmezni. Kritikusok szerint ez könnyen visszatarthatja az ellenőröket attól, hogy még a szavazás alatt nyilvánosságra hozzák a tapasztalt problémákat.

A háromnapos voksolás pénteken kezdődött és vasárnap ér véget. Több mint 111 millió választásra jogosult szavazhat, sok térségben elektronikus voksolásra is van lehetőség. A hatóságok szerint a többnapos rendszer megkönnyíti a részvételt, ellenzéki bírálók viszont úgy vélik, hogy hosszabb időn át nehezebb folyamatos és független ellenőrzést biztosítani.

A Kreml számára a választás politikai tétje nem elsősorban az, hogy melyik párt lesz a legnagyobb. Az Egységes Oroszország fölényes dumabeli többsége a politikai rendszer jelenlegi állapotában aligha forog veszélyben. Sokkal fontosabb a részvétel, a háborús politika társadalmi támogatottságának bemutatása és annak demonstrálása, hogy az ország intézményei a több mint négy éve tartó háború közben is zavartalanul működnek.

Vlagyimir Putyin a választást a nemzeti egység bizonyítékaként keretezi. A Kreml üzenete szerint az állampolgárok a szavazással a katonákat és az állam stabilitását is támogatják. A politikai ellenzék jelentős részének kizárása ugyanakkor azt jelenti, hogy a háború folytatásáról vagy az ország külpolitikai irányáról nincs valódi országos választási verseny.

A rendszer úgynevezett parlamenti ellenzéki pártjai – köztük a kommunisták és más kisebb frakciók – bizonyos gazdasági vagy szociális ügyekben bírálhatják a kormányt, a legfontosabb kül- és biztonságpolitikai döntésekben azonban rendszerint együtt szavaznak a hatalommal. Ezért a Duma összetétele várhatóan kevéssé változtatja meg a Kreml döntéshozatalát.

A választást az ukrajnai háború közvetlenül is átszövi. Moszkva első alkalommal vonja be dumaválasztásba a 2022-ben saját területének nyilvánított Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió lakóit, miközben egyik területet sem ellenőrzi teljes egészében. A Krímben szintén zajlik voksolás. Ukrajna és az Európai Unió törvénytelennek tekinti az ottani szavazást.

Biztonsági incidensek is kísérik a választást. Orosz hatóságok kibertámadásokról és kommunikációs rendszerek elleni akciókról számoltak be, Putyin pedig Ukrajnát vádolta a voksolás megzavarásával. Kijev szerint maga az orosz választás az elfoglalt területeken sérti a nemzetközi jogot, és a Kreml a politikai folyamatot az annexió legitimálására használja.

A szentpétervári megfigyelő ügye ezért egy nagyobb problémát sűrít egyetlen jelenetbe. A választási rendszer formálisan százezernyi ellenőrt regisztrál, miközben a legkritikusabb szervezetek hozzáférési akadályokról és rendőri nyomásról beszélnek. A valódi próba vasárnap este kezdődik, amikor az eredmények mellett az is láthatóvá válik, mennyi dokumentált szabálytalanságot tudnak összegyűjteni azok, akiknek sikerült bent maradniuk a szavazóhelyiségekben.