Ketyeg az óra Brüsszelben a magyar milliárdok felett

Szeptember 30-ig kell benyújtania a magyar kormánynak a helyreállítási és újjáéépítési eszköz (RRF) keretében esedékes kifizetési kérelmét az Európai Bizottsághoz, és ettől a határidőtől függ, hogy az uniós forrásokból mikor és mennyi érkezhet az országba. Az Európai Bizottság szóvivője szeptember közepén egyértelművé tette: Brüsszel nem előzetesen méri fel a magyar teljesítményt, az értékelés csak azután történik, hogy Magyarország bizonyítékokkal alátámasztott kérelmet nyújt be a hónap végéig.

A helyzet azért kényes, mert a Tisza-kormány áprilisi hivatalba lépése óta az uniós források felszabadítását az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai céljának nevezte. Magyar Péter miniszterelnök májusban Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, és a megbeszélés nyomán a korábban befagyasztott, összesen 16,4 milliárd eurós csomag – 10 milliárd euró az RRF-ből, 6,4 milliárd euró pedig kohéziós forrásokból – felszabadításáról állapodtak meg. A kohéziós pénzeknek nincs azonnali határideje, az RRF-forrásokra viszont szoros ütemterv vonatkozik, hiszen a teljes eszköz 2026 végén lejár.

Az Európai Unió Tanácsa július 10-én hagyta jóvá a Magyarországra vonatkozó, átdolgozott helyreállítási tervet, amely 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 3,5 milliárd euró hitelt tartalmaz. A korábbi, még az Orbán-kormány idején elfogadott terv a Bizottság szerint az energiaárak és a geopolitikai változások miatt végrehajthatatlanná vált, ezért Magyarország új tervet nyújtott be, amely a helyreállítási eszköz mind a hat pillérét lefedi, a korrupció elleni védelem erősítésétől a közbeszerzések átláthatóságán át az igazságszolgáltatás függetlenségéig.

A kifizetéshez a kormánynak augusztus végéig 27 úgynevezett szupermérföldkövet kellett teljesítenie: ezek közül 21 a korrupció elleni fellépéshez és az átláthatósághoz kapcsolódik, négy az igazságszolgáltatás függetlenségét érinti, kettő pedig az uniós források ellenőrzését szolgálja. Augusztus végére a kormány a vállalások mintegy kétharmadát már teljesítette: elfogadták a szigorúbb vagyonnyilatkozati szabályokat tartalmazó korrupcióellenes törvénycsomagot, átláthatóbbá tették a közbeszerzési eljárásokat, államosították a korábban állami vagyon kimentésére használt KEKVA-alapítványokat, létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt, elindították a csatlakozási folyamatot az Európai Ügyészséghez, és módosították az energiaágazati és adójogszabályokat is. A Közlekedési Minisztérium szeptember végén megerősítette, hogy a fennmaradó ügyek rendezése a végső szakaszába lépett.

A pénzügyi tét ugyanakkor jóval nagyobb annál, mint amit a mérföldkövek listája elsőre sejtet. Az augusztusi költségvetési adatok szerint a magyar államháztartás abban a hónapban 2311,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami minden korábbi havi rekordot felülmúlt, a 2020 decemberi, járvány alatti 2250 milliárd forintos mélypontot is meghaladva. A Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatója szerint ennek döntő részét egy egyszeri tétel, az RRF-programok 2186,9 milliárd forintos előfinanszírozása okozta: az állam tehát már kifizette a projektekhez szükséges összegeket, és most arra vár, hogy Brüsszel ezt uniós forrásból megtérítse. Január és augusztus között a pénzforgalmi hiány így 5169,1 milliárd forintra nőtt, ami meghaladja az eredeti éves hiánycél 122 százalékát.

Éppen ez teszi súlyossá a szeptember 30-i határidőt. Ha a kifizetési kérelem időben és hiánytalanul benyújtásra kerül, és a Bizottság elfogadja azt, a források decemberben érkezhetnek meg. Amennyiben viszont bármelyik mérföldkő teljesítése vitatott marad, vagy a kérelem kiegészítésre szorul, a folyósítás tovább csúszhat, és az államnak hosszabb ideig kell saját forrásból finanszíroznia azt a hiányt, amelyet az uniós pénzek előlegezése okozott. A Pénzügyminisztérium részéről Barabás Gyula, az államháztartásért felelős államtitkár korábban arra figyelmeztetett, hogy az uniós források csak decemberben érkezhetnek, ami a költségvetés finanszírozási ütemezését is befolyásolja.

A mérföldkövek között két, technikai jellegűnél jóval nagyobb horderejű elem is szerepel. Az egyik az EuroHPC közös vállalkozáshoz kapcsolódik: Magyarországnak 500 millió eurót kell átutalnia az európai nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra – köztük a mesterségesintelligencia-fejlesztést szolgáló, úgynevezett AI-gigagyárak – finanszírozásához. A másik az uniós műholdas program, az IRIS² biztonságos összeköttetési rendszeréhez kötődik, amelyhez Magyarországnak önkéntes hozzájárulási megállapodást kell aláírnia. Mindkét kötelezettség teljesítése előfeltétele a kifizetési kérelem elfogadásának.

A háttérben zajló folyamatot a szeptember 18-i Hungarian Business Leaders Forum konferencián megszólaló kormánytagok és közgazdászok is érintették. Tanács Zoltán tudomány- és technológiai miniszter szerint az ország egyelőre több mutatóban, köztük a szabadalmaztatás terén is, az uniós mezőny végén helyezkedik el, miközben a kutatás-fejlesztési kiadások a GDP 1,3 százalékát teszik ki a 2,2 százalékos uniós átlaggal szemben; a kormány célja a 3 százalék elérése. Orbán Anita külügyminiszter zárszavában arról beszélt, hogy az üzleti világ elismeréssel fordult az áprilisi kormányváltás felé, a külföldi befektetői bizalom azonban egyelőre nem szilárdult meg annyira, hogy érdemi tőkebeáramlás induljon meg. A rendezvényen megszólaló közgazdászok, köztük Király Júlia, Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond és Oszkó Péter szerint az eurózóna-csatlakozás iránti elköteleződés fenntartása fontosabb, mint egy konkrét céldátum kitűzése.

Az elkövetkező napok eldöntik, pontosan mennyi uniós forrás és mikor érkezik Magyarországra, és azt is megmutatják, mennyire sikerült a Tisza-kormánynak helyreállítania azt a bizalmat, amelynek megrendülése az elmúlt évek egyik legnagyobb gazdaságpolitikai terhét jelentette az ország számára.