400 falu bolt nélkül: mi lesz az árrésstop sorsa?
Egy év alatt mintegy 3000 üzlet szűnt meg az országban, miközben a kormány szeptember közepén is csak annyit közölt, hogy vizsgálja a szigorú árrés-szabályok jövőjét, a kereskedők és a termelők pedig egyre hangosabban sürgetik a végleges döntést.
Immár 400 olyan település van Magyarországon, ahol egyetlen élelmiszerbolt sem működik a 3155 önkormányzat közül – ezt a számot az ágazati szövetség hozta nyilvánosságra, miután kiderült, hogy egy év alatt országosan mintegy 3000 üzlet húzta le végleg a redőnyét, ami napi szinten kilenc bezárást jelent. A kiskereskedelmi hálózat zsugorodása mögött több tényező áll egyszerre, a szakma és egyre több politikus is egyetért abban, hogy a 2025 tavasza óta érvényben lévő árrésstop az egyik legfontosabb ok közöttük.
Az árrésstop a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget, vagyis az árrést korlátozza: az 1 000 000 000 forintnál nagyobb éves nettó árbevételű kereskedelmi vállalkozások jelenleg 43 élelmiszer- és harminc drogériai termékkategórián legfeljebb tíz százalékos árrést érvényesíthetnek. A szabályozás célja eredetileg az volt, hogy fékezze az élelmiszerárak emelkedését, és a vásárlókat megvédje a korábbi évek magas inflációjától. A hatóság a szabályt az egy évvel korábban bevezetett, néhány kiemelt terméket érintő árstop kibővített, szélesebb körű utódjaként vezette be.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség adatai szerint 2025-ben 2713-mal kevesebb üzlet működött az országban, mint egy évvel korábban, ebből 913 kifejezetten élelmiszer vagy élelmiszer jellegű bolt volt. A szövetség vizsgálatában szereplő 201 vállalkozás ugyan viszonylag kevésnek tűnik, valójában azonban több ezer üzletet működtetnek együttesen, így a hatás az egész ágazatot érinti. Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára szerint nincs több idő a várakozásra, az árréssapkákat haladéktalanul ki kellene vezetni, mert a további halogatás árát egyre több, generációk óta működő magyar családi vállalkozás fizeti meg.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség hasonló következtetésre jutott. Balázs Ildikó főtitkár szerint sem gazdasági, sem inflációs szempontból nem indokolt már az árrésstop fenntartása, az intézkedés szerinte kiárazta a kisboltok egy részét a piacról, visszafogta az akciós kínálatot, és korlátozta a piaci versenyt. A szövetség számításai szerint a nagy alapterületű szupermarketek működési költsége az árbevétel 28-30 százalékát teszi ki, miközben az árrésstop által érintett termékek a forgalom akár 30-40 százalékát is adhatják egy-egy üzletben. A diszkontláncokat ezzel szemben jóval kevésbé érinti a szabályozás, hiszen nálunk kisebb súllyal szerepelnek a korlátozott kategóriák, ami versenyhátrányba hozza a hagyományos, szélesebb választékot kínáló boltokat és szupermarketeket.
A mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezete, a FruitVeB szerint az árrésstop közel egy éve tartó működése nem hozott érdemi előnyt a zöldség-gyümölcs ágazatnak. Az álláspontjuk szerint a korlátozott árrés arra ösztönzi a kereskedőket, hogy inkább az olcsóbb importárut tartsák a polcaikon, ami hátrányba hozza a drágább hazai terméket. A szabályozás emellett a termékkategóriákon belül is torzításokat okozott: a korlátozás alá eső zöld paprika viszonylag olcsóbbá vált a nem szabályozott színes paprikákhoz képest, ami veszélyezteti a most kezdődő hazai színespaprika-termesztés felfutását. A szervezet szerint a forint erősödése tovább csökkenti az importáru költségét, miközben a hazai termelők idén fagykárokkal és aszállyal is küzdöttek, ami tovább rontja a jövedelmi helyzetüket.
A boltbezárások mögött ugyanakkor nem kizárólag az árrésstop áll. A kiskereskedelmi szakma egy újabb korszak három együttes kihívásáról beszél: az állami szabályozás mellett az online kereskedelem, különösen a kínai platformok gyors térnyerése, valamint a nagy üzletláncok felé tartó piaci koncentráció is nyomás alatt tartja a kisboltokat. Az online dömping éves szinten már 300-400 milliárd forintos forgalmat érhet el, miközben a napicikk-kereskedelemben dolgozók 60-70 százaléka már ma is nagy üzletláncoknál dolgozik. Neubauer Katalin szavaival élve sok kiskereskedő számára már az is komoly eredménynek számított tavaly, ha a bevétele nem csökkent az előző évhez képest.
A vita hátterében közben tovább csökken az élelmiszerinfláció: augusztusban éves alapon 4,8 százalékkal voltak alacsonyabbak az élelmiszerárak, ez már a hetedik egymást követő hónap volt, amikor az árak mérséklődtek. Varga Mihály jegybankelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az árrésstop kivezetése a jelenlegi helyzetben nem veszélyeztetné az árstabilitást, a Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint pedig a szabályozás megszüntetésének inflációs hatása minimális lenne.
A kormány álláspontja az elmúlt hónapokban fokozatosan változott. Nyár elején a Pénzügyminisztérium még azt közölte, hogy az árrésstop kivezetése nincs napirenden, miközben az iparkamara a nyár végéig sürgette az eltörlést. Magyar Péter miniszterelnök ekkor annyit jelzett, hogy amennyiben az infláció csökkenő pályán marad, érdemes lehet megfontolni a lépést. Szeptember 18-án, a kormányzati sajtótájékoztatón Magyar Péter és Vitézy Dávid már arról beszélt, hogy a kormány vizsgálja a kérdést, elsősorban azért, mert csökken az infláció és a termékek ára is, így a szabályozás megszüntetése valószínűleg nem okozna jelentős áremelkedést. A miniszterelnök szerint az iparkamara és az agrártermelők képviselői is felkeresték már a kormányt a témában, és egyeztetések zajlanak a kereskedőkkel és a drogérialáncokkal egyaránt. Azt is jelezték, hogy amint döntés születik, azt közleményben hozzák nyilvánosságra, a háttérben eközben az agrárkamara átvilágítása is zajlik.
Amíg a döntés várat magára, a vidéki fogyasztók mindennapjait közvetlenül érinti a kérdés: minél tovább húzódik az árrésstop jövőjéről szóló egyeztetés, annál több kistelepülésen szűnhet meg az utolsó helyi bolt is, ezzel pedig a napi bevásárlás sok családnak órákig tartó, több kilométeres utazássá válhat a szomszédos nagyobb településekre.