Szünetelhet a kamatvágás, jöhet az új inflációs cél

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa idén nyáron három egymást követő ülésén vágott a jegybanki alapkamaton: júniusban 6,25 százalékról 6,00-ra, júliusban 5,75-re, augusztus végén pedig 5,50 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. A szeptemberi ülés viszont már nem a megszokott forgatókönyv szerint zajlik. A piaci értesülések és a kiszivárgott információk szerint Varga Mihály jegybankelnök vezetésével a testület szünetelteti a kamatcsökkentési sorozatot, és ezzel egy időben a magyar monetáris politika történetének egyik legjelentősebb lépésére készül: 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentheti az inflációs célt.

A kamatvágási sorozat leállítását elsősorban a nemzetközi energiapiaci helyzet és a forint mozgása indokolja. Az európai földgáz tőzsdei ára a háború előtti szint közel háromszorosára, mintegy 80 euró per megawattórára emelkedett, az olaj hordónkénti ára pedig 100 dollár fölé kúszott a közel-keleti feszültségek nyomán. Mivel a hazai energiaszolgáltatók irányár-szerződéseinek jelentős része október 1-jén fordul, az áremelkedés hamar begyűrűzhet a fogyasztói árakba, és rontja az ország folyó fizetési mérlegét is. Az euró-forint árfolyam július közepe óta a 360-367-es sávban mozog, a legutóbbi kereskedési napokon 363-364 forint körül állt egy euró, a dollárért pedig 317 forintot kellett fizetni. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint ha a jegybank ebben a helyzetben mégis tovább vágna a kamaton, az gyengülési hullámot indítana el a forint árfolyamában, ami a mostani piaci környezetben veszélyes láncreakciót indíthatna el.

Az inflációs cél megváltoztatása jóval nagyobb horderejű lépés egy egyszerű technikai kiigazításnál. A jelenleg érvényes, 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célsávot 2007 óta nem módosították, az egyetlen korábbi változtatásra 2005-ben került sor, amikor a Járai Zsigmond vezette jegybank és Gyurcsány Ferenc kormánya közösen állapodott meg a 3 százalékos célértékben. Az akkor hatályos szabályozás még a kormányt is bevonta a döntésbe, ezt azóta az Európai Központi Bank standardjaihoz igazították, így a lépés ma kizárólag jegybanki hatáskör. Az indoklás logikus: alacsonyabb célértékkel szigorúbb monetáris politikára van szükség, ami hosszabb távon alacsonyabb reálkamatot és stabilabb forintárfolyamot eredményezhet. A magyar infláció júliusban 1,2 százalékra süllyedt, közel tízéves mélypontra, miközben az eurózónában 3 százalék körül alakult az áremelkedés üteme, ami önmagában is alátámasztja a szigorítás létjogosultságát.

A döntéshozók három forgatókönyv közül választhatnak: azonnali csökkentés 2 százalékra, kétlépcsős módosítás, amely előbb 2,5, majd egy későbbi időpontban 2 százalékra vinné le a célt, vagy a jelenlegi szint fenntartása. Jobbágy Sándor, a Concorde elemzője szerint a kétlépcsős megoldás valószínűbb, mivel az energiaárak és a reálbér-növekedés kockázatai miatt nincs szükség a gyors végrehajtásra. Trippon Mariann, a CIB elemzője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a 2 százalékos cél és annak fenntartható elérése a jelenlegi magyar gazdasági fundamentumok mellett túlzottan ambiciózusnak tűnik. A lépés egyben regionális felzárkózást is jelentene: Csehország 2 százalékos, Lengyelország és Románia 2,5 százalékos inflációs célt követ, Magyarország pedig az euróbevezetés felé vezető úton szeretné közelíteni saját keretrendszerét az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához.

A monetáris politikai fordulat egy szélesebb gazdasági képbe illeszkedik. Az MBH Elemzési Centrum szerint a magyar gazdaság idén egész évben 1,8 százalékkal bővülhet. Az idei első félévben a GDP 1,7 százalékkal nőtt, a háztartások fogyasztása 4,1, fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett, miközben a beruházások 6,3 százalékkal visszaestek, jövőre viszont 2,5, 2028-ban pedig akár 3 százalékra gyorsulhat a növekedés. Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a gyors reálbér-emelkedés időszaka fokozatosan lezárulhat, a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset idén 9,3, jövőre 5,8 százalékkal bővülhet. A munkaerőpiacon vegyes folyamatok látszanak: Balog-Béki Márta szenior elemző szerint a foglalkoztatottak száma új éves csúcsra emelkedett, ugyanakkor a munkanélküliek száma már második hónapja nő, a munkanélküliségi ráta 4,6, majd 4,5 százalék körül alakulhat a következő két évben.

Az államháztartás helyzete továbbra is feszített. Az idei GDP-arányos hiány az MBH becslése szerint 7,2 százalék körül alakulhat, ami kedvezőbb a kormány által kitűzött 7,5 százalékos célnál, ugyanakkor továbbra is rendkívül magas szintet jelent nemzetközi összevetésben. Az előrejelzések szerint a hiány 2027-ben 5,3, 2028-ban pedig 4,3 százalékra mérséklődhet, az államadósság pedig a GDP mintegy 77 százaléka körül stabilizálódhat. Az éves átlagos infláció idénre 1,8 százalékra mérséklődhet, 2027-ben pedig 2,5-3 százalék közötti sávba kerülhet, ami már a jegybank jövőbeni, szűkebb toleranciasávjának alsó felébe illeszkedne.

A forint árfolyamának alakulása mindezek fényében kulcskérdés marad. Az MBH elemzői 370 forintra emelték a 2026 végére vonatkozó euróárfolyam-prognózisukat, és nem zárják ki egy átmeneti, 370 forint feletti euróárfolyam kialakulását sem, míg 2027 végére 360, 2028 végére pedig 355 forint körüli szintet várnak. A szeptemberi ülésen bemutatott új inflációs jelentés adhat majd pontosabb képet arról, hogyan látja a jegybank a következő hónapok kilátásait, és hogy a kamatszünet valóban egyetlen ülésre korlátozódik-e, vagy hosszabb megállást jelent a nyári vágássorozat után. Az energiaárak alakulása, különösen a közel-keleti helyzet további élesedése vagy enyhülése, minden bizonnyal továbbra is meghatározó tényező marad a Monetáris Tanács következő hónapokban hozott döntéseiben.