Az Agrárkamara után a kampánypénzek útja a kérdés
Az átvilágítás szerint 14 milliárd forint ment politikai célokra és vitatható juttatásokra a kamaránál. A súlyosabb kérdés az, mi lesz a feltárt szerződésekkel, adatgyűjtéssel és a decemberre ígért tisztújítással.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara átvilágításának első számai önmagukban is elég nagyok ahhoz, hogy politikai botrányt okozzanak. A szeptember 24-én ismertetett vizsgálat szerint az elmúlt években összesen mintegy 14 milliárd forintot fordíthattak politikai tevékenységre és megkérdőjelezhető személyi juttatásokra. Ennél azonban fontosabb, hogy az átvilágítás nem egy lezárt múltbeli ügyet írt le: több olyan szálat tárt fel, amelyből adatvédelmi, közpénzügyi, kamarai és akár büntetőjogi eljárás is következhet, miközben decemberre már új kamarai választást terveznek.
Zoltán Péter, az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágításért felelős miniszteri biztos szerint a NAK az elmúlt években olyan tevékenységeket is finanszírozott, amelyek nehezen illeszthetők egy köztestület pártpolitikától független szakmai feladatai közé. A feltárt tételek között külföldi tüntetések finanszírozása, fideszes jelöltek kampányának támogatása, politikai rendezvények, kommunikációs szerződések és nehezen igazolható személyi kifizetések szerepelnek. A kamara új vezetése közben azt állítja, hogy évi mintegy 11 milliárd forinttal lehet csökkenteni a működési költségeket.
A leglátványosabb részlet a januári strasbourgi gazdatüntetés. Az átvilágítás szerint a kamara nemcsak az utazást és a szállást fizette, hanem napidíjat is adott a résztvevőknek. Öt külföldi demonstráció összesen mintegy 30 millió forintba kerülhetett. Önmagában az, hogy egy agrárérdekképviselet támogatja a gazdák brüsszeli vagy strasbourgi érdekérvényesítését, nem rendkívüli. A probléma ott kezdődik, ha a szakmai érdekképviselet összefonódik egy párt kampányával, vagy ha a köztestületi forrásból finanszírozott rendezvények valójában politikai mozgósítást szolgálnak.
Az átvilágítás szerint ennél közvetlenebb kampánykapcsolat is lehetett. A NAK 69 választókerületben támogathatott fideszes jelölteket 2025 vége és a 2026-os választás között, összesen csaknem 182 millió forint értékben. Két, szakmai rendezvényként elszámolt eseményre további 191 millió forintot költöttek; a vizsgálat szerint ezekre gazdákat buszoztattak Orbán Viktor beszédeire. Ezek egyelőre az átvilágítást végző kormányzati biztos állításai, nem jogerős hatósági megállapítások. A következő lépés éppen ezért az lesz, hogy az egyes szerződések és kifizetések jogi minősítést is kapnak-e.
A legérzékenyebb szál az adatgyűjtés lehet. Zoltán Péter szerint több mint hétszáz falugazdászt vontak be abba, hogy e-mail-címeket gyűjtsenek, és így mintegy 250 ezer cím került egy adatbázisba. A miniszteri biztos azt mondta, még nem tudják, történt-e és milyen mértékű GDPR-sértés, illetve pontosan hová kerültek az adatok. Ha azonban kamarai munkavállalók szakmai kapcsolataik során megszerzett személyes adatokat pártpolitikai célra továbbítottak, az már nem egyszerűen pazarlási kérdés.
A bizonyítás itt különösen fontos lesz. Nem elég azt megállapítani, hogy sok e-mail-címet gyűjtöttek: tisztázni kell, milyen jogalapon történt az adatkezelés, mire adtak hozzájárulást az érintettek, ki volt az adatkezelő, kik fértek hozzá az adatbázishoz, és történt-e továbbítás politikai szervezetnek. Ha ezekre nincs megfelelő dokumentáció, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata is indokolttá válhat.
A személyi kifizetések között szintén vannak olyan tételek, amelyek további ellenőrzést igényelnek. A vizsgálat 93 millió forintnyi megkérdőjelezhető megbízási és munkaszerződésről beszél. Lemondott megyei elnököket állítólag tovább fizettek, a korábbi kamarai elnök közösségi médiás jelenlétén dolgozó emberek pedig közel 30 millió forintot kaptak úgy, hogy a beszámoló szerint a szervezetben többen nem tudták pontosan, kik ők és milyen munkát végeznek.
Külön tétel a kommunikációs piac. Az átvilágítás szerint Győrffy Balázs korábbi kamarai elnök 2024-es lemondását megelőző napon három, összesen 1,8 milliárd forint értékű kommunikációs szerződést kötött. A vizsgálók szerint ezek tartalmilag és időben is átfedhettek egymással. Balásy Gyula Lounge Event Kft.-jével pedig az évek során mintegy 2,4 milliárd forint értékben szerződött a kamara rendezvényszervezésre. A magas összeg önmagában nem bizonyít szabálytalanságot; azt kell megvizsgálni, volt-e tényleges teljesítés, versenyeztetés és arányosság.
A kamara átalakítása közben nem állhat meg. A kormány terve szerint decemberben már tisztújítást tarthatnak. Ez azért fontos, mert a NAK nem egyszerű állami hivatal, hanem kötelező tagságon alapuló köztestület, amelynek legitimációját a tagság képviselete adja. Ha az új vezetés pusztán kormányzati kinevezettekre cserélné a korábbi politikai hálózatot, az nem oldaná meg a problémát. A valódi kérdés az, létrejön-e olyan választási és működési rendszer, amelyben a gazdák szakmai érdekei fontosabbak a mindenkori kormány pártérdekeinél.
A 14 milliárdos összeg ezért csak a történet belépőpontja. A következő hetekben annak kell kiderülnie, mely tételeknél van pusztán politikailag vitatható, de jogszerű költés, hol merül fel szerződésszegés vagy közpénzügyi felelősség, és mely ügyekben szükséges hatósági eljárás. A kormány számára is ez lesz a hitelességi próba: az átvilágítás nem válhat politikai vádirattá, amelyet nem követ bizonyítás.
A magyar közösségi vitákban a strasbourgi tüntetés finanszírozása és a falugazdászok állítólagos adatgyűjtése váltotta ki a legtöbb kérdést. Ezek a reakciók nem reprezentatívak, de jól mutatják a két legérzékenyebb pontot: közpénzből lehet-e pártpolitikai mozgósítást finanszírozni, illetve felhasználható-e szakmai adatbázis választási kampányhoz. A kész válaszokat azonban nem a kommentfolyamok, hanem a szerződések, számlák és adatkezelési dokumentumok adják majd.
A NAK története azért marad aktuális a következő napokban is, mert az átvilágítás eredményei után döntéseknek kell következniük. Ha jogsértés gyanúja merül fel, feljelentésekre vagy hatósági vizsgálatokra lehet szükség. Ha pazarló, de jogszerű szerződéseket találtak, azokat újra kell tárgyalni vagy fel kell mondani. Ha pedig valóban évi 11 milliárd forinttal olcsóbban működtethető a szervezet, hamarosan annak is látszania kell, miből áll össze ez a megtakarítás.
A legfontosabb kérdés végül nem az, hogy az új kormány milyen súlyos számokat tud felsorolni az előző rendszerből. Hanem az, képes-e olyan agrárkamarát létrehozni, amelynek pénzét, adatbázisát és országos hálózatát egyik politikai oldal sem használhatja saját kampánygépezetként.