Több tízmillió fős szavazótörlés: belső harcok Indiában

A világ legnépesebb demokráciájának intézményi alapjai rendültek meg, miután nyilvánosságra kerültek a választási felügyelet belső megosztottságát feltáró minősített iratok. Az indiai választási bizottság három tagja közötti feszültség az elmúlt időszakban olyan méreteket öltött, amely közvetlen fenyegetést jelent az állampolgári jogok érvényesülésére. A több mint egy esztendeje zajló, rendkívüli felülvizsgálati eljárás – a hivatalos nevén Special Intensive Revision – következtében mintegy százharmincmillió állampolgár neve tűnt el a választói névjegyzékekből. Ez a hatalmas létszám a teljes indiai választópolgárság több mint 13 százalékát teszi ki, meghaladva a legtöbb szövetségi tagállam teljes lakosságát. A hatósági intézkedések nyomán elszabadult felháborodás országszerte tömegtüntetésekhez vezetett, miközben a bíróságokhoz benyújtott jogorvoslati kérelmek sorra igazolják a törlések megalapozatlanságát.

A belpolitikai válság közvetlen kiindulópontját a mértékadó sajtóban megjelent leleplező dokumentumok jelentették. A nyilvánosságra hozott belső feljegyzések tanúsága szerint a választási bizottság két tagja, Szukhbir Szingh Szandhu és Vivek Dzsosi az elmúlt tíz hónap során legalább 14 alkalommal emelt hivatalos írásbeli kifogást a testület vezetője, Gjanes Kumar főbiztos önkényes döntéseivel szemben. Olyan nap is akadt, amikor négy különálló tiltakozó jegyzéket fogalmaztak meg a testületen belül. A két biztos határozottan sérelmezte, hogy a testület elnöke a tudtuk és beleegyezésük nélkül hozott horderejű intézkedéseket, közvetlenül felülbírálta kollégái írásos szakmai útmutatásait, miközben szándékosan félretolta a jogszabályokban rögzített döntéshozatali rendet. Az alkotmányos keretek világosan előírják, hogy a háromtagú testületnek konszenzusra kell törekednie, s amennyiben ez nem lehetséges, a döntésekhez legalább két tag egyetértő szavazata szükséges. Szandhu és Dzsosi a kormányzati kabinettitkárnak küldött hivatalos levelükben felhatalmazás nélkülinek és törvénysértőnek bélyegezték a főbiztos eljárását.

A kiszivárgott belső tiltakozások legsúlyosabb fejezetei a regisztrációs adatbázis központosítására és a hivatalos űrlapok egyoldalú megváltoztatására vonatkoztak. A választási szervezet központi vezetése a helyi szintű tisztviselők hozzáférését drasztikusan szűkítette, megfosztva a körzeti megbízottakat attól a joguktól, hogy közvetlenül felügyeljék a választói adatbázist. Ezzel egy időben a testület egy korábban soha nem látott új kérdéssel egészítette ki az úgynevezett 6-os számú választói regisztrációs ívet: az új igénylőknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy ők, a szüleik vagy a nagyszüleik szerepeltek-e a legutóbbi revíziós jegyzékben. Szandhu és Dzsosi hivatalos beadványukban rámutattak arra, hogy az ilyen típusú családi adatok megkövetelése törvénymódosítás nélkül kifejezetten jogsértő, ráadásul rendkívül nehéz helyzetbe hozza a fiatal, első alkalommal voksolni kívánó állampolgárokat, akiktől gyakran előteremthetetlen családi papírokat követelnek meg a bejegyzésért cserébe.

A revíziós folyamat körüli politikai feszültségek Nyugat-Bengál államban érték el a legmagasabb szintet. Az áprilisban megrendezett tartományi voksolást megelőzően a hatóságok több mint hatmillió választó esetében jeleztek úgynevezett logikai ellentmondásokat, amelyeket a nevek eltérő betűzésére vagy a szülők és gyermekek közötti életkorkülönbségekre hivatkozva állapítottak meg a számítógépes algoritmusok. Ennek ürügyén kétmillió hétszázezer polgárt töröltek a hivatalos névjegyzékből. A bíróságokhoz forduló kirekesztettek ügyében az igazságszolgáltatás másfél millió ember azonnali visszavételét írta elő, ám a választási bizottság elmulasztotta a döntés időben történő végrehajtását, így az érintettek nem vehettek részt a szavazáson. A tartományi választás a Narendra Modi miniszterelnök vezette Bháratija Dzsanata Párt győzelmével és történelmi hatalomátvételével zárult. Mamata Banerdzsi, az elmozdított korábbi főminiszter azóta is követeli a voksolás megismétlését a korábbi listák alapján, azzal vádolva a szövetségi apparátust, hogy a kormánypárt politikai érdekeihez igazította a választói névjegyzéket. A bírósági statisztikák sokatmondóak: a beérkezett felülvizsgálati kérelmek kilencven százalékában a bírák utólag megállapították a törlések jogtalanságát.

A vitatott folyamatok a szövetségi fővárosban, Delhiben vettek még kirívóbb fordulatot. A szeptemberben közzétett előzetes választási névjegyzékből a korábban nyilvántartott tizennégymillió ötszázezer választópolgárból négymillió hétszázezret radíroztak ki, ami azt jelenti, hogy több mint minden harmadik fővárosi lakos elveszítette voksolási jogosultságát. A gépi algoritmusok által kibocsátott idézéseket olyan közismert közéleti személyiségek is kézhez kapták, mint Delhi főminisztere vagy az indiai külügyminiszter, akiket személyes adataik hiányosságainak igazolására köteleztek. A Legfelsőbb Bíróság éles hangú kritikában mutatott rá az automatizált eljárás képtelenségére. Miközben az elismert és vagyonos polgárok képesek jogi segítséggel igazolni jogosultságukat, a szegénynegyedekben élő milliók teljesen védtelenek a kizárással szemben. A szegényebb néprétegek gyakran nem rendelkeznek a megkövetelt születési vagy lakhatási okmányokkal. A névjegyzékből történő kirekesztés következtében pedig a szavazati jog elvesztése mellett az állami ingyenes orvosi ellátástól és az életmentő szociális támogatásoktól is elesnek, hiszen a jóléti nyilvántartások közvetlenül a választói regisztrációhoz kapcsolódnak.

A napvilágra került belső iratok óriási belpolitikai vihart kavartak az ország törvényhozásában. Az ellenzéki összefogást vezető Rahul Gandhi nyílt hazaárulással, a szavazatok szervezett ellopásával és az alkotmányos rend szétzúzásával vádolta meg a kormányzó hatalmat és a választási apparátust. A Kongresszus Párt a Legfelsőbb Bíróság felügyelete alatt zajló független vizsgálatot, a folyamatban lévő törlések leállítását, valamint a főbiztos felelősségre vonását és azonnali őrizetbe vételét sürgeti. A politikai ellenállás a parlament falain kívül is hatalmas erőre kapott. Az oktatási miniszter nyári menesztését kiharcoló Csótány-mozgalom, valamint az ifjúsági szervezetek ultimátumot adtak Kumar távozására, újabb országos tiltakozási hullámot helyezve kilátásba. A déli államokban, köztük Tamilnáduban és Keralában dühös tüntetők vonultak az utcákra, követelve a manipulált eljárások leállítását és a választói névjegyzékek azonnali helyreállítását.

A Választási Bizottság vezetése hivatalos nyilatkozatokban próbálta elhárítani a vádakat, azt állítva, hogy a belső véleménykülönbségek természetes velejárói egy ilyen hatalmas szervezet működésének. Kumar és támogatói azt hangoztatják, hogy az elmúlt időszak minden végleges határozata a teljes bizottság egyhangú döntésével született meg. Érvelésük szerint a rendkívüli intenzív revízió elkerülhetetlen szakmai feladat volt, mivel a felgyorsult migráció, a városiasodás és a be nem jelentett halálesetek miatt a nyilvántartások tele voltak fiktív nevekkel és duplikációkkal. Az ellenzéki pártok és a független jogvédő szervezetek ezzel szemben úgy látják, hogy az eljárás időzítése és az alkalmazott algoritmusok kirekesztő jellege közvetlenül a kormánypárti érdekeket szolgálja. Különösen gyanúsnak tartják, hogy a bizottság Nyugat-Bengálban egymillió hatszázezer hivatalból indított fellebbezést nyújtott be a választók törlése érdekében úgy, hogy a mai napig nem tisztázott, a vezetőség mely tagja adott utasítást ezek elindítására.

A kirobbant intézményi válság a felügyelőbizottság kinevezési rendjének mélyebb anomáliáira irányította a figyelmet. Narendra Modi kormánya 2023-ban új jogszabályt fogadott el a választási biztosok kiválasztására, amelynek értelmében a jelölőbizottság a miniszterelnökből, a parlamenti ellenzék vezetőjéből és a miniszterelnök által delegált kormánytagból áll. Ez az összeállítás garantálja a kormányoldal kétharmados túlsúlyát, teljesen súlytalanná téve az ellenzéki vezető szavazatát. A Legfelsőbb Bíróság előtt zajló eljárásban az egyik bíró nyíltan megállapította, hogy a jelenlegi rendszerben az ellenzék jelenléte kizárólag díszletként szolgál. Bár a bíróság egyelőre nem hozott végleges ítéletet, az ügyet egy kibővített bírói tanács elé utalta. Ez a lépés azt jelzi, hogy az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjén is komoly aggodalmak merültek fel az intézményi fékek és ellensúlyok szisztematikus leépítésével kapcsolatban.

A választási rendszer tekintélyének megingása olyan mély törést hozott a dél-ázsiai ország politikai életében, amelynek következményei hosszú évekre meghatározhatják a közéletet. A választójog tisztasága jelenti azt a választóvonalat, amely a valódi népképviseletet elválasztja a látszatdemokráciáktól. A hetek óta dagadó botrány megmutatta, hogy a technológiai korszerűsítés és az adatbázisok központosítása miként válhat a politikai manipuláció eszközévé, ha hiányzik a társadalmi bizalom és a független ellenőrzés. A százharmincmillió állampolgár kizárása a modern India alkotmányos önképének legsúlyosabb próbatétele. A választási szervek hitelességének visszaállítása alapvető feltétele annak, hogy a közelgő tartományi és szövetségi megmérettetések eredményeit a társadalom valamennyi rétege legitimnek fogadja el.