Veszélyben Istenek Szigete a túlépítés miatt

A Canggu tengerpartján fekvő hindu templomépület előtt szokatlan csoport gyűlt össze a kora esti órákban. Az összegyűlt helyiek és külföldiek nem imádkozni érkeztek az ősi falakhoz, hanem fehér és sárga műanyag zsákokat tartottak a kezükben, amelyeket a TrashHero nevű civil szervezet biztosított számukra. A környezetvédő közösség rendszeres akciót szervez Bali délnyugati partvidékén, a Batu Bolong strand környékén, ahol az önkéntesek a turisták tömegei között járva gyűjtik össze a hátrahagyott hulladékot. A kezdeményezésben indonéz lakosok, francia látogatók és kínai állampolgárok egyaránt részt vesznek. A helyszínen dolgozó koordinátorok elmondása alapján a sárga zsákokba az újrahasznosítható anyagok kerülnek, míg a fehérekbe a kommunális hulladékot gyűjtik. Az akció szervezői hangsúlyozzák, hogy munkájuk elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a partot elárasztó látogatóknak saját szemükkel kell látniuk, amint a világ minden tájáról érkező önkéntesek takarítanak utánuk, hátha ez elgondolkodtatja őket a környezetvédelem fontosságáról.

A hulladékgyűjtők a hindu templomtól kiindulva haladnak a sűrűn lakott partszakasz felé, ahol a pihenni vágyó utazók szorosan egymás mellett fekszenek a homokban. A zsákok meglepően gyorsan megtelnek. A futballozó férfiak és a fényképeket készítő fiatal nők között lavírozva az önkéntesek leggyakrabban műanyag palackokat, alumíniumdobozokat és eldobott cigarettacsikkeket szednek fel a sötét vulkáni homokból. Naplemente előtt, amikor a balinéz hívők apró áldozati kosárkákat helyeznek el a tengerparti szentélyeknél, a szemétszedők visszatérnek a kiindulási pontra. A nehéz zsákok mély nyomokat hagynak a nedves homokban. A szelektálás után elvégzett mérés során a mérleg 27 kilogramm hulladékot mutat. A résztvevők megjegyzik, hogy ez az összeg kifejezetten alacsonynak számít, mivel a korábbi hétvégéken nemritkán többszáz kilogramm hulladékot halmoztak fel egyetlen délután alatt, amikor a tenger áramlatai plusz szemetet sodortak a partra.

A tengerpartokat elárasztó műanyagtömeg egy része a trópusi esős évszakban a hegyi falvak folyóiból és a szomszédos szigetekről érkezik a tengerbe. Wayan Koster balinéz kormányzó hivatalos adatai szerint azonban a szigeten keletkező hulladék több mint 41 százaléka közvetlenül a szállodákból, éttermekből és kávézókból származik. A folyamatosan növekvő szemétmennyiség mellett az elavult elszállítási rendszer, az infrastruktúra hiányosságai és a túlterhelt hulladéklerakók képeznek égető problémát. A műanyag hulladék jelentős részét az út szélén égetik el, vagy a helyi folyókba és a tengerbe ürítik. Prabowo Subianto indonéz elnök nyilvánosan és keményen bírálta a tartományi vezetést a felhalmozódott szeméthegyek miatt, megemlítve, hogy külföldi miniszterek és diplomáciai delegációk tettek panaszt nála az egykor paradicsomi sziget tisztaságának hiánya miatt.

A feldolgozatlan hulladék az óriási közlekedési dugók mellett a leginkább szembeötlő következménye annak a tömegturizmusnak, amely az elmúlt időszakban érte el abszolút csúcspontját. A legfrissebb hivatalos tartományi adatok szerint Bali történetében először lépte át a hétmilliós határt a nemzetközi látogatók száma egyetlen év alatt, miközben a belföldi utazókkal együtt a teljes vendégforgalom a tizenhatmillió főt is meghaladta. Ez az elképesztő tömeg végletesen túlterheli a természetes környezetet, a meglévő infrastruktúrát és a helyi közösségek társadalmi összetartását az Istenek Szigetén. A helyzet tarthatatlansága miatt civil szervezetek és környezetvédelmi csoportok többször is utcai demonstrációkat szerveztek, követelve az új turisztikai beruházások azonnali leállítását, mert attól tartanak, hogy Bali egyedülálló varázsa, a teraszos rizsültetvények, a hindu spiritualitás és a tengerparti táj örökre megsemmisül.

A tömegturizmus tájátalakító hatása sehol sem látható jobban, mint az egykori halászfaluból elképesztő sebességgel felduzzadt Canggu településen. Magas építési kerítések takarják el a kilátást a hatalmas építkezésekre ott, ahol nemrég még üde zöld rizsmezők húzódtak. A szűk utcákon utazók és helyi lakosok tömegei tülekednek robogóikkal a folyamatos dugókban. A tengerpart közelében működő vasárnapi piacon hátizsákos utazók, szörfösök és fiatal digitális nomádok tolonganak az illóolajokat, probiotikus italokat és fehérjeturmixokat kínáló árusok előtt. A pálmafák alatt, a ruházati állványok és ékszerek között a látogatók folyamatosan videókat rögzítenek a közösségi média felületeire. Miközben egyes külföldi utazók a helyszín barátságos és laza hangulatát dicsérik, a régebben visszatérő utazók és helyiek elképedve figyelik a változásokat. A tapasztaltabb látogatók arról számolnak be, hogy a sziget kulturális központjának számító Ubud és Canggu néhány év alatt teljesen felismerhetetlenné vált a túlzsúfoltság miatt.

Az indonéz lakosok közül sokan úgy érzik, hogy a sziget, valamint a szomszédos Lombok és a Gili-szigetek elviselhetetlenül zajossá váltak. A tengerparti klubokból áradó dübörgő zene kilométeres távolságba elhallatszik, és késő hajnalig betölti az éjszakát. A fővárosból, Jakartából érkező belföldi utazók és szakemberek arra panaszkodnak, hogy a látogatók egy része teljesen figyelmen kívül hagyja a helyi szokásokat és az alapvető viselkedési szabályokat. A helyi közösségek körében általános felháborodást keltenek azok a külföldiek, akik félmeztelenül robogóznak a lakott területeken, meztelenül pózolnak a hindu vallás szent helyein, firkálmányokkal csúfítják el a falakat, vagy tiszteletlenül viselkednek a helyiekkel. A hatóságok az utóbbi időben határozott fellépést tanúsítanak: nemrégiben egy külföldi állampolgárt egy év börtönbüntetésre ítéltek, mert a közösségi médiában nyilvánosan kigúnyolta a legszentebb hindu ünnepet, a Nyepit. A Csend Napján a szigeten minden üzlet zárva tart, a repülőtér leáll, és az utcák teljesen kiürülnek, amit a vádlott élesen bíráló videójában elmebajként írt le.

Egy másik, nagy port kavart esetben az váltott ki országos felháborodást, amikor egy indonéz nő és külföldi férje egy helyi futóklubba próbált regisztrálni, ám a klub vezetése kizárólag a külföldi állampolgár jelentkezését igazolta vissza. A faji diszkriminációval vádolt holland alapítóknak a hatósági vizsgálat után azonnal el kellett hagyniuk az országot, és örökre megtiltották számukra a visszatérést. Ez az eset rendkívül érzékeny pontot érintett, mivel a helyi lakosság körében napról napra erősödik az az érzés, hogy saját szülőföldjükön másodrangú állampolgárrá vagy idegenné válnak. A koronavírus-járvány időszaka óta folyamatosan letelepedő, hosszú távú tartózkodásra berendezkedő külföldiek teljesen átformálták a települések arculatát. A vegán éttermek, jógastúdiók és közösségi irodák gomba módra szaporodnak a hagyományos lakóövezetek helyén.

A többszintes, modern közösségi irodákban fiatal külföldi szakemberek dolgoznak hordozható számítógépeik mögött, miközben nemzetközi ingatlanprojekteket, távmunkát és digitális vállalkozásokat igazgatnak. A digitális nomádok jelenléte ugyanakkor komoly gazdasági és jogi feszültségeket szül. Egyre több olyan esetre derül fény, amikor a turista vízummal érkező külföldiek engedély nélkül vállalnak munkát: ételt szállítanak ki, rendezvényeket szerveznek, vagy fotósként és videósként kínálják szolgáltatásaikat a piacon. Ezek a tevékenységek közvetlenül a helyi lakosok megélhetését veszélyeztetik. A hatóságok különleges ellenőrző csoportot hoztak létre a vízumfeltételek megsértésének és az illegális üzleti tevékenységek feltárására, aminek eredményeként fél év alatt több mint 350 külföldi állampolgárt toloncoltak ki a szigetről.

A szigorodó hatósági ellenőrzések ellenére Bali továbbra is a nemzetközi utazók és digitális nomádok első számú célpontja marad. Canggu területén folyamatosan tisztítják meg a fennmaradó zöldterületeket, alapozásokat készítenek elő és betonpilléreket húznak fel a munkagépek. Ezáltal lépésről lépésre tűnik el az a természetes környezet, amely eredetileg vonzóvá tette a szigetet a világ számára. A látogatók jelentős része bérelt robogókkal indul útnak a szárazföld belsejébe, hogy felkeresse a legnépszerűbb látványosságokat, a lenyűgöző teraszos rizsültetvényeket, a vízeséseket és a szent vulkánokat. A leglátogatottabb helyszínek egyike Nusa Penida szigetén található, amely közigazgatásilag Bali tartományhoz tartozik, és ahová menetrend szerinti hajójáratok szállítják a turisták ezreit.

Nusa Penida szigetén a kompállomástól meredek és rendkívül szűk út vezet a szárazföld belsejében fekvő, folyamatosan zsúfolt parkolóhoz. Onnan sűrű emberfolyam kígyózik a sziklás szirt széléhez, ahol a látogatók annyira szorosan állnak a védőkorlátok előtt, hogy a fő látványosságot kezdetben alig lehet látni. Csak a fényképező utazók közötti apró résekbe furakodva tárul felt a mélyben elterülő, zöld növényzettel borított hatalmas sziklaalakzat, amelynek formája egy Tyrannosaurus Rex fejére emlékeztet. A Kelingking Beach tengerpart felett magasodó dinoszaurusz-szikla az utóbbi években a világ egyik legtöbbet fényképezett természeti formációjává vált. A szirten azonban egy hatalmas, rozsdás fémszerkezet csúfítja el a tájat, amely külső rögzítőkkel kapcsolódik a sziklás hegyoldalhoz.

A gigantikus építési állványzat egy 182 méter magasra tervezett üvegfalú lift építéséhez kapcsolódik, amellyel a beruházók a kényelmesebb és biztonságosabb lejutást kívánták biztosítani a mélyben fekvő tengerpartra. Jelenleg kizárólag egy elképesztően meredek, keskeny és veszélyes sziklalépcső vezet le a strandra, ahol a látogatók tömegei araszolnak fel és alá. A gigantikus üveglift terve óriási felháborodást váltott ki a helyi lakosok, a környezetvédők és a felelős utazók körében, akik a természet megszégyenítését látták a projektben. Mivel a kínai beruházó csoport több területen engedélyek nélkül kezdte meg az építkezést, Wayan Koster kormányzó határozott utasítást adott a munkálatok azonnali leállítására és az eredeti állapot helyreállítására. Az építmény elbontása azonban elhúzódik, mivel a beruházó jogi úton támadta meg a tartományi határozatot, így a rozsdás szerkezet és a daru továbbra is csúfítja a híres szirtet.

A természetvédelmi aggodalmakra reagálva a tartományi vezetés próbál gátat szabni a féktelen építkezési láznak. A hatóságok építési tilalmat rendeltek el a mezőgazdasági területekre a sziget hat leginkább terhelt körzetében, megtiltva az új szállodák, luxusvillák és szórakoztatókomplexumok létesítését a védett zöldzónákban. Az intézkedés célja az évszázados teraszos rizsültetvények és az egyedülálló, UNESCO világörökségi védettséget élvező hagyományos öntözőrendszer, a subak megóvása. Ennek ellenére a sziget déli, kijelölt turisztikai övezeteiben a beruházási boom továbbra is töretlenül folytatódik, ahol a földterületek értéke az egekbe szökött.

A sziget délnyugati csücskében fekvő Uluwatu térségében egy teljesen új turisztikai központ van kialakulóban. A korábban főként a meredek sziklaszirtekről, a fehér homokos partokról, a kiváló hullámokról és a szirt szélén álló ősi hindu templomáról ismert környék rohamosan átalakul. Uluwatu a gazdagabb utazókat megcélzó, luxuskategóriás helyszínné válik, ahol gomba módra nőnek ki a földből a drága szállodák és villaparkok. A környezet rombolása itt is szembetűnő: egy új körút széles, feltöltött kavicságya mély sebként vágódik be a természetes sziklatájba, elpusztítva az őshonos növényzetet.

A lázas építkezések közepette Uluwatu egyik híres tengerpartja, a Bingin Beach drámai átalakuláson ment keresztül. A korábban népszerű szörfös paradicsomhoz vezető meredek ösvényen ma már nem az ikonikus kis vendéglők és szállások láthatók, hanem tonnaszámra felhalmozott építési törmelék, meztelen betonfalak és elvágott acélgerendák. A hatóságok a közelmúltban nagyszabású dózerolási akciót hajtottak végre a part menti szirteken, és több mint negyven olyan helyi kisvállalkozást, kifőzdét és vendégházat romboltak le teljesen, amelyek engedély nélkül, állami tulajdonú tengerparti védőzónában működtek. A romos táj láttán a kilátogató szörfösök közül sokan csak Bingin Gázaként emlegetik a felperzselt partszakaszt.

A helyszínen felhalmozott építési hulladék komoly veszélyt jelent a környezetre és a látogatókra. A helyi szörfösök és lakosok maguk próbálják megtisztítani a homokot a kiálló acélrudaktól és éles törmelékektől, mert a nagy hullámok és az árapály idején a víz besodorja a veszélyes anyagokat a tengerbe. A bontások nyomán évtizedek óta ott működő helyi családok veszítették el egyetlen megélhetési forrásukat. A kis kifőzdéket működtető helyiek elmondása alapján a nyolcvanas évek közepe óta szolgálták ki a szörfösöket, most viszont munkalehetőség nélkül maradtak. A hatóságok ugyan rendezett tengerparti sétányt és kulturális színpadot ígérnek a területre, a kivitelezés kezdete bizonytalan, miközben a törmelék változatlanul a tengerparton hever.

A szigetre látogató felelősebb külföldi utazók maguk is úgy érzik, hogy Bali elérte teljesítőképessége határait. Sokan elismerik, hogy a turizmusból származó bevételek elengedhetetlenek a helyi gazdaság számára, ugyanakkor a mértéktelen terjeszkedés elpusztítja pontosan azokat a természeti és kulturális értékeket, amelyekért az utazók eredetileg útra keltek. A szakértők hangsúlyozzák, hogy sürgősen meg kell találni az egyensúlyt a gazdasági fejlesztések és a környezetvédelem között, különben Istenek Szigete végleg elveszíti egyedülálló identitását és életfeltételeit a tömegturizmus szorításában.