Svájc ma a szankciók jövőjéről is szavaz
A választók olyan alkotmánymódosításról döntenek, amely háborús felekkel szemben gyakorlatilag az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataihoz kötné a gazdasági büntetőintézkedéseket. A kezdeményezés az Ukrajna elleni orosz támadás után átvett uniós korlátozásokból nőtt ki.
Svájcban vasárnap olyan népszavazást tartanak, amely hosszú időre meghatározhatja az ország külpolitikai mozgásterét. A választók a Neutralitási kezdeményezésről döntenek: a javaslat az alkotmányban rögzítené az „örökös és fegyveres” semlegességet, megtiltaná a katonai szövetséghez való csatlakozást, és erősen korlátozná a gazdasági szankciók alkalmazását.
A kezdeményezés közvetlen politikai előzménye Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója. Svájc akkor nagyrészt átvette az Európai Unió Moszkvával szembeni szankcióit. Ez heves belpolitikai vitát váltott ki arról, összeegyeztethető-e a lépés a hagyományos svájci semlegességgel. A jobboldali SVP környezetéből induló kezdeményezés erre válaszul akar jóval szigorúbb alkotmányos keretet teremteni.
Ha a javaslatot elfogadják, Svájc háborúban álló országokkal szemben főszabály szerint nem vezethetne be saját gazdasági kényszerintézkedéseket. Kivételt az ENSZ által elrendelt szankciók jelentenének, valamint bizonyos intézkedések, amelyek más országok korlátozásainak megkerülését akadályozzák. A változás gyakorlati jelentősége óriási, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik.
A mai svájci rendszer jóval rugalmasabb. A szövetségi kormány esetről esetre dönthet arról, átvesz-e uniós vagy más nemzetközi szankciókat. Az Ukrajna elleni támadás után ezt megtette, és 2026 közepén mintegy 8,5 milliárd svájci franknyi, szankcionált személyekhez és vállalatokhoz kapcsolódó pénzügyi vagyont tartottak befagyasztva az országban.
A kezdeményezők szerint éppen ez bizonyítja, hogy a semlegesség tartalma elmosódott. Úgy érvelnek, hogy Svájc akkor tud hiteles közvetítő maradni, ha gazdasági eszközökkel sem áll egyik hadviselő fél oldalára. A javaslat támogatói szerint a szigorúbb szabály megvédené az országot attól, hogy nagyhatalmi konfliktusokba sodródjon, és visszaadná Bern hagyományos diplomáciai különállását.
A kormány és a parlament ezzel szemben a kezdeményezés elutasítását javasolja. Szerintük a semlegesség nem azt jelenti, hogy Svájc közömbös marad a nemzetközi jog súlyos megsértésével szemben. A kabinet attól tart, hogy az alkotmányos tilalom merevvé tenné a külpolitikát, gyengítené a nyugati partnerekkel való együttműködést és olyan helyzetet teremthetne, amelyben Svájcot szankciók kijátszására alkalmas pénzügyi központként kezelik.
A vita biztonságpolitikai része legalább ennyire fontos. A kezdeményezés megtiltaná Svájc csatlakozását katonai vagy védelmi szövetséghez, kivéve egy közvetlen támadás vagy annak előkészítése esetén. Kérdéseket vetne fel a NATO-val folytatott együttműködés és az európai légvédelmi programok jövőjéről is. Bern jelenleg részt vesz a NATO Partnerség a békéért programjában, és csatlakozott az Európai Égbolt Pajzs kezdeményezéshez.
A kormány érvelése szerint katonai együttműködést nem lehet csak akkor elkezdeni, amikor már megtörtént a támadás. A modern légvédelem, kommunikáció és logisztika éveken át tartó közös kiképzést, szabványosítást és beszerzést igényel. A szigorúbb semlegességi szabály ezért a kabinet szerint éppen Svájc védelmi képességét gyengíthetné.
A népszavazásra Moszkva is figyel. Orosz kormányzati szereplők az elmúlt hónapokban többször bírálták a svájci szankciós politikát, és kedvezően nyilatkoztak a szigorúbb semlegességről. Svájci sajtóbeszámolók szerint a Kremlhez kötődő médiacsatornák aktívan foglalkoztak a kampánnyal. Ez újabb vitát indított a külföldi befolyásolási kísérletekről.
A kezdeményezés elfogadásához kettős többség szükséges: a választók többsége mellett a kantonok többségének is támogatnia kell. Ez a svájci alkotmánymódosítások hagyományos követelménye, és megnehezíti az ország alapvető intézményi szabályainak gyors megváltoztatását.
Az ügy európai jelentősége nagyobb, mint Svájc mérete alapján gondolnánk. Az ország a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, jelentős szereplő a nyersanyag-kereskedelemben, és számos nemzetközi vállalat székhelye. Ha Bern a jövőben nem vehetné át az uniós szankciókat, az Brüsszelben azonnal felvetné a korlátozások megkerülésének kérdését.
A pénzügyi szektor számára is komoly alkalmazkodást hozhatna egy igen. A svájci bankok nemzetközi ügyfelekkel és dollárban, euróban működő piacokkal dolgoznak, ezért akkor is figyelembe kellene venniük amerikai és uniós korlátozásokat, ha a svájci állam maga nem alkalmazza azokat. Könnyen kialakulhatna olyan helyzet, amelyben a törvény megenged egy tranzakciót, de a bank üzleti és jogi kockázatok miatt mégsem hajlandó végrehajtani.
A szavazás a semlegesség fogalmáról is szól. Svájc a történelem során többször változtatta annak gyakorlati értelmezését, miközben a katonai konfliktusokból való kimaradást következetesen megőrizte. A mostani kezdeményezés ezt a rugalmas gyakorlatot váltaná fel részletesebb alkotmányos szabályokkal.
Az ukrajnai háború tette láthatóvá, hogy a gazdasági szankciók korában a semlegesség jóval összetettebb kérdés a katonai távolmaradásnál. A vasárnapi döntés ezért arról is szól, hogy Svájc a következő nagy nemzetközi válságban mennyi szabadságot hagyjon saját kormányának. Egy igen szűkebb, jogilag kötöttebb pályát jelölne ki, egy nem pedig fenntartaná a jelenlegi eseti mérlegelést.