Új orosz drónok és tízezer észak-koreai katona
Kijevet már sugárhajtású pilóta nélküli gépek támadják, amelyeket az ukrán légvédelem jóval nehezebben semmisít meg. Zelenszkij szerint Moszkva új mozgósítást indított, Phenjan pedig további csapatokat készít fel az orosz hadsereg támogatására.
Oroszország új szakaszba emelte az Ukrajna elleni drónháborút: a hétfői támadásokban már nagy számban vetett be sugárhajtású pilóta nélküli repülőgépeket, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva újabb mozgósításba kezdett, Észak-Korea pedig további tízezer katonát készít fel oroszországi bevetésre. A két fejlemény együtt azt jelzi, hogy a Kreml a háború ötödik évében egyszerre növeli a technológiai és az emberi erőforrásait.
A szeptember 28-i orosz támadásokban legalább tíz ember halt meg Ukrajnában, több mint nyolcvanan megsebesültek. Kijev központjában találat érte a Nemzeti Tudományos Akadémia épületét is, ahol két ember vesztette életét. Dnyipróban egy üzleti központot ért csapás, más régiókban lakóépületek és infrastruktúra rongálódott meg. Az ukrán fővárosban nappal is megszólaltak a légiriadók, a gyorsabb drónok miatt pedig a korábbiaknál rövidebb idő maradt a reagálásra.
Zelenszkij esti beszédében azt mondta, hogy az aznapi 120 támadó drónból kilencven sugárhajtású volt. Az ukrán légvédelem ezeknek alig hatvan százalékát tudta elfogni, miközben a lassabb, légcsavaros Sahíd-típusok ellen korábban kilencven százalék körüli eredményt is elért. Az eltérés katonailag súlyos: a nagyobb sebesség csökkenti az észlelés és az elfogás között rendelkezésre álló időt, és több hagyományos, olcsóbb légvédelmi megoldást használhatatlanná tesz.
Oroszország hónapok óta növeli a sugárhajtású Geran drónok gyártását. Ukrán hírszerzési becslések szerint már havonta több ezer ilyen eszköz készülhet. Egyes változatok óránként 400–600 kilométeres sebességre képesek, ezért viselkedésük bizonyos helyzetekben közelebb áll a cirkálórakétákéhoz, mint a korábbi iráni eredetű Sahídokéhoz. A gyorsaság mellett a repülési útvonal változtatásának képessége is megnehezíti az elfogásukat.
Kijev válaszul új elfogódrónokat fejleszt. Zelenszkij szerint több típust már harci körülmények között tesztelnek, de a tömeges gyártás és a megbízhatóság még nem érte el a szükséges szintet. Ukrajna számára az egyik legfontosabb cél, hogy a drága nyugati légvédelmi rakétákat ne kelljen viszonylag olcsó drónokra felhasználni. Egy Patriot vagy más korszerű rakéta ára sokszorosa egy támadó drónénak, ezért a költségarány hosszú háborúban önmagában stratégiai tényező.
A hétfői csapásokkal egy időben Zelenszkij új orosz mozgósításról beszélt. Állítása szerint Moszkva több csatornán növeli a hadsereg létszámát, és külföldi állampolgárokat is egyre aktívabban próbál beszervezni. A Kreml korábban tagadta, hogy újabb általános mozgósítást készítene elő, és azt állította, hogy a szerződéses katonák toborzása elegendő a veszteségek pótlására.
Az ukrán elnök ennél konkrétabb adatot közölt az észak-koreai részvételről. Szerinte jelenleg több mint nyolcezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, további tízezret pedig kiképzésre és későbbi átcsoportosításra választanak ki. Phenjan 2024 óta már több hullámban küldött katonákat Oroszországba, elsősorban a kurszki térségben vetették be őket.
A dél-koreai és ukrán becslések szerint Észak-Korea eddig mintegy tizennégy-tizenötezer katonát biztosíthatott Moszkvának. Emellett tüzérségi lőszerek millióit, ballisztikus rakétákat és rakéta-sorozatvetőket szállított. A katonai együttműködésért cserébe Phenjan technológiai segítséget kap Oroszországtól. Zelenszkij szerint orosz támogatással Észak-Koreában már Sahíd-jellegű támadódrónok gyártása is megkezdődött.
Ez a technológiai csere Dél-Korea számára közvetlen biztonsági kockázat. A koreai félszigeten évtizedek óta fennálló katonai egyensúlyban minden olyan orosz segítség számít, amely javítja az észak-koreai rakéták, drónok, műholdak vagy légvédelem képességeit. Szöul ezért egyre szorosabban figyeli az ukrajnai háborút, noha eddig óvatos maradt a közvetlen fegyverszállításokkal.
Kijev most azt szeretné elérni, hogy Dél-Korea erősebben kapcsolódjon be Ukrajna légvédelmébe. Zelenszkij szerint az észak-koreai részvétel bizonyítja, hogy az európai és az ázsiai biztonság összekapcsolódott. Szöul korábban százmillió dolláros támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára, de abban nem szerepeltek fegyverek. A dél-koreai belpolitikai és jogi korlátok miatt a kormány eddig főként humanitárius és gazdasági segítséget adott.
A két ország között közben kisebb diplomáciai vita is kialakult két fogságba esett észak-koreai katona miatt. Zelenszkij nyilvánosan beszélt arról, hogy Dél-Koreába kerülhetnek, Szöul viszont azt állította, hogy a folyamat bizalmas kezeléséről korábban megállapodtak. Ukrajna ezt vitatta. Az ügy érzékenysége mutatja, hogy az észak-koreai katonák jelenléte hírszerzési és diplomáciai szempontból is jelentős.
A sugárhajtású drónok terjedése közben az ukrán városok védelmét is át kell alakítani. A hagyományos mobil géppuskás csoportok a lassú Sahídok ellen hatékonyak voltak, a gyorsabb eszközöknél viszont radarokra, elektronikai hadviselésre, új elfogódrónokra és rövid hatótávolságú rakétákra van szükség. A főváros és Odessza térsége különösen erős nyomás alatt áll, mert Moszkva katonai, gazdasági és logisztikai célpontokat egyaránt támad.
A hétfői támadás a Tudományos Akadémia miatt szimbolikus jelentőséget is kapott. Andrij Szibiha külügyminiszter szerint Oroszország munkaidőben támadott meg egy tudományos intézményt. Moszkva rendszerint azt állítja, hogy katonai és hadiipari célpontokra mér csapásokat, az ukrán hatóságok viszont folyamatosan dokumentálnak lakóépületeket és civil intézményeket érő találatokat.
A drónháború fejlődése arra kényszeríti Ukrajna nyugati támogatóit, hogy újragondolják a légvédelmi segítséget. A Patriot továbbra is létfontosságú a ballisztikus rakéták ellen, de a tömeges drónfenyegetéshez olcsóbb, nagy sorozatban gyártható rendszerek kellenek. Európai országok több közös programot indítottak, ám a gyártás felfuttatása időigényes.
Oroszország ezzel párhuzamosan saját létszámproblémáit külföldi segítséggel enyhíti. Az észak-koreai katonák száma a teljes orosz haderőhöz képest korlátozott, mégis lehetővé teszi, hogy Moszkva bizonyos frontszakaszokon orosz egységeket szabadítson fel. A phenjani együttműködés emellett azt mutatja, hogy a Kreml hosszú háborúra rendezkedik be, és hajlandó katonai technológiát átadni egy nukleáris fegyverrel rendelkező ázsiai partnernek.
A szeptember 28-i támadások után Kijevben ismét robbanásokat jelentettek a keddre virradó éjszaka. A részletek hajnalban még nem voltak teljesek. Az viszont már világos, hogy az orosz drónhadviselés gyors technológiai változása és az észak-koreai katonai együttműködés egyszerre növeli a nyomást Ukrajnán. A háború következő szakaszában ezért a légvédelem ipari kapacitása és a külföldi katonai utánpótlás legalább akkora jelentőségű lehet, mint a frontvonalon elfoglalt néhány kilométer.