Olasz iskolai szigorítások és politikai csaták

Olaszországban csütörtöktől tilos a burka és a nikáb viselése az iskolákban, 2027 őszétől pedig új korlátozás lép életbe az olaszul nem megfelelően beszélő, frissen bevándorolt diákok arányára. Sergio Mattarella köztársasági elnök szerda este aláírta Giorgia Meloni jobboldali kormányának rendeletét, amelyet sürgősségi eljárásban fogadtak el. A parlamentnek hatvan napja van arra, hogy törvénnyé alakítsa, különben hatályát veszti.

Az intézkedés egyik leglátványosabb része az arc teljes eltakarásának tilalma. Az olasz iskolákban a tanulók ezentúl nem viselhetnek burkát vagy nikábot. A szabály nem a fejkendőt tiltja, hanem azokat a ruhadarabokat, amelyek az arcot részben vagy teljesen elfedik. A kormány biztonsági és integrációs indokokra hivatkozik.

A másik elem jóval több gyermeket érinthet. A 2027–2028-as tanévtől az általános és középiskolák első évfolyamain harminc százalékban maximalizálnák azoknak a tanulóknak az arányát, akik nem olasz állampolgárok, nem Olaszországban születtek, és legalább két évet sem jártak olasz óvodába. A kormány szerint a cél az, hogy egyetlen osztályban se koncentrálódjon túl sok olyan diák, akinek komoly nyelvi felzárkóztatásra van szüksége.

A rendelet a szülőket is érinti. Ha a család nyelvi nehézségei akadályozzák az iskola és a szülő közötti kommunikációt, a szülőt olasz nyelvtanfolyamra kötelezhetik. A Meloni-kormány ezt az integráció részének tekinti: az érvelés szerint az iskola csak akkor tud megfelelően működni, ha a család legalább alapszinten képes kapcsolatot tartani a tanárokkal.

Olaszországban a külföldi hátterű tanulók aránya országosan körülbelül 12 százalék, de területileg nagy különbségek vannak. Az északi ipari régiók egyes városaiban és elővárosaiban jóval magasabb az arány, míg délen sok iskolában alig vannak bevándorló családok gyermekei. Emiatt a harmincszázalékos szabály elsősorban Lombardia, Emilia-Romagna, Veneto és más északi térségek intézményeit érintheti.

Az oktatási szakemberek egyik fő kifogása a gyakorlati végrehajtás. Ha egy körzetben eleve sok külföldi család él, az iskolák csak úgy tudják betartani a kvótát, ha gyermekeket távolabbi intézményekbe irányítanak. Ez hosszabb utazást, több iskolabuszt és bonyolultabb felvételi rendszert jelenthet. Az ellenzők attól tartanak, hogy a szabály ahelyett, hogy javítaná az integrációt, új területi feszültségeket teremthet.

A kormány szerint éppen az ellenkezője történik. Meloni és oktatási miniszterei régóta azt állítják, hogy az olasz nyelv elsajátítása nehezebb olyan osztályokban, ahol túl sok gyermek érkezik hasonlóan gyenge nyelvtudással. A kabinet több nyelvtanárt és felzárkóztató programot is ígér, és azt mondja, a kvóta a tanárok munkáját könnyíti.

A politikai időzítés feltűnő. Olaszországban 2027-ben parlamenti választás lesz, és Meloni pártja, az Olasz Testvérek továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, de a kormánykoalíció jobb szélén új versenytárs jelent meg. Roberto Vannacci volt tábornok Futuro Nazionale, vagyis Nemzeti Jövő nevű pártja még keményebb bevándorlásellenes programmal próbál szavazókat elhódítani.

Vannacci az oktatásban is radikálisabb intézkedéseket követel. Pártja a külföldiek nagyobb arányú kitoloncolását, szigorúbb állampolgársági szabályokat és erőteljesebb kulturális asszimilációt hirdet. A Meloni-kormány ezért olyan helyzetbe került, amelyben egyszerre próbálja megtartani mérsékeltebb jobboldali szavazóit és megakadályozni, hogy a radikálisabb választók Vannaccihoz pártoljanak.

Az ellenzék szerint a rendelet elsősorban választási üzenet. A balközép pártok azt állítják, hogy az olasz iskolarendszer legsúlyosabb gondjai a tanárhiány, az alacsony bérek, az épületek állapota és a regionális különbségek. Szerintük a kormány ezek helyett identitáspolitikai konfliktust választott.

Mattarella aláírása azért is figyelmet kapott, mert az államfő korábban fenntartásokat jelzett az oktatáshoz való hozzáférés esetleges korlátozásával kapcsolatban. Az olasz köztársasági elnöknek nincs amerikai típusú politikai vétójoga, de visszaküldhet jogszabályokat megfontolásra, ha alkotmányossági problémát lát. Most végül aláírta a sürgősségi rendeletet.

A következő jogi vita várhatóan arról szól majd, mennyire egyeztethető össze a kvóta az egyenlő hozzáférés elvével. A kormány hangsúlyozza, hogy a szabály nem etnikai vagy vallási alapon különböztet, hanem nyelvi és bevándorlási kritériumokat használ. Az ellenzők szerint a gyakorlatban mégis főként bizonyos bevándorló közösségeket érint.

A burka és nikáb tilalma szintén jogi vizsgálat tárgya lehet. Több európai országban már léteznek az arc eltakarását korlátozó szabályok, és az Emberi Jogok Európai Bírósága bizonyos feltételek mellett elfogadott ilyen tilalmakat. Az iskolai környezet sajátossága miatt az olasz kormány erős jogi pozícióban lehet, de a részletszabályok sokat számítanak.

Az olasz vita európai szempontból is érdekes. Számos ország küzd azzal, hogy miként ossza el a frissen érkező, nyelvi segítségre szoruló diákokat az iskolák között. Franciaország, Németország, Ausztria és több skandináv állam különböző felzárkóztató osztályokkal, területi elosztással vagy plusz tanári kapacitással próbálkozik. A formális nemzetiségi vagy nyelvi kvóta azonban jóval vitatottabb eszköz.

A rendelet sorsa még nincs végleg eldöntve. A parlament hatvan napon belül módosíthatja, szigoríthatja vagy enyhítheti a szabályokat. A politikai vita viszont már elkezdődött, és a 2027-es választás közeledtével várhatóan tovább élesedik. Az olasz iskola így olyan tereppé vált, ahol a kormány egyszerre akar integrációs problémát kezelni és választási versenyt nyerni a saját jobboldali kihívójával szemben.