Hadiipari szövetség Brüsszelben: zöld lámpa a mérgeknek

Súlyos intézményi botrány robbant ki az Európai Unió székhelyén az európai iparpolitika jövőjéről és a környezetvédelmi normák lazításáról zajló egyeztetéseken. Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), a kontinens legbefolyásosabb zöld civil szervezeteit tömörítő ernyőszervezet hivatalos nyilatkozatban jelentette be, hogy azonnali hatállyal kilép a Kritikus Vegyszerek Szövetségéből. A testületet az Európai Bizottság hívta életre azzal a feladattal, hogy kezelje a gazdasági válságba sodródott európai vegyipar előtt tornyosuló kihívásokat, és kidolgozza a legfontosabb stratégiai anyagok támogatási mechanizmusait. A környezetvédelmi szövetség az október 8-ára kitűzött zárójelentés elfogadása előtt döntött a testület elhagyásáról, megelőzve, hogy puszta jelenlétével legitimáljon egy olyan egyeztetési eljárást, amely a bírálók szerint a közérdek helyett kizárólag a multinacionális konszernek gazdasági érdekeit szolgálja.

A zöld szervezetek határozott megfogalmazása közvetlenül Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az iparpolitikáért felelős Stéphane Séjourné ügyvezető alelnök munkáját veszi célba. Az EEB állásfoglalása szerint a belső piacért és iparfejlesztésért felelős főigazgatóság, a DG GROW lényegében biankó csekket állított ki az ipari lobbinak. A civil szervezet úgy látja, hogy a hatóságok megengedték a vállalatoknak a szövetség napirendjének, vizsgálati módszertanának és végső javaslatainak önkényes megformálását anélkül, hogy megfelelő ellenőrző mechanizmusokat és fékeket építettek volna be a folyamatba. A környezetvédők rámutattak arra, hogy az európai ipari prioritásokat kijelölő stratégia nem tekinthető hitelesnek abban az esetben, ha a meglévő, környezetszennyező gyártási technológiák fenntartásában érdekelt piaci szereplők kapják meg a döntő szót annak meghatározásában, milyen anyagokat kell kiemelt védelemben részesíteni.

A hollandiai Chemelot vegyipari központban útjára indított munkacsoport végső előterjesztése három formában sürget közvetlen uniós beavatkozást a stratégiai minősítésű vegyületek megvédésére. A dokumentum elsőként azt követeli, hogy az Európai Bizottság által májusban beterjesztett Ipari Gyorsító Jogszabály (Industrial Accelerator Act) keretében már 2027 elejétől célzott piaci eszközökkel és közbeszerzési elvárásokkal gerjesszék a kontinensen előállított vegyipari molekulák iránti keresletet. E javaslatról jelenleg az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács folytat jogalkotási tárgyalásokat. A szövetség emellett a gyártás fenntartásához elengedhetetlennek tartja a garantált, államilag támogatott olcsó energiát, sürgetve a brüsszeli döntéshozókat, hogy még az idei év folyamán hozzanak létre gyorsított költségkompenzációs alapot vagy árplafont a kiemelt üzemek számára. Harmadik sarkalatos pontként az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata szerepel: a gyártók elvárják, hogy az ingyenesen kiosztott szén-dioxid-kvóták jogosultsága 2038 után is érvényben maradjon, holott ezt az eszközt eredetileg átmeneti segítségnek szánták a dekarbonizációs átállás idejére.

A tervezett stratégiai terméklista szakmai tartalma keltette a leghevesebb felháborodást a szakértők körében. Az október elején jóváhagyandó névjegyzék 49 vegyületet tartalmaz, amelyek több mint háromnegyede a hatályos uniós jogszabályok alapján kimondottan veszélyes anyagnak minősül. A jegyzékben szerepel a benzol, a toluol és a xilol, amelyek bizonyítottan mérgező és rákkeltő tulajdonságokkal bírnak. A kiemelten védendő anyagok közé került a polivinil-klorid (PVC), amely ellen az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) jelenleg is kiterjedt biztonsági vizsgálatot folytat a környezeti kockázatok miatt. Ugyancsak a védett kategóriába sorolták a teflonként ismert politetrafluoretilént (PTFE), amely a hírhedt örök vegyszerek, a PFAS vegyületcsalád tagja, miközben az uniós szervek éppen ezen lebomlatlan szintetikus anyagok szigorúbb visszaszorításán dolgoznak.

A polivinil-klorid besorolása pontosan megmutatja a döntéshozatali mechanizmus torzulásait. A vegyület a munkafolyamat kezdetén a szakmai szempontok alapján egyáltalán nem szerepelt a kritikus anyagok között. A kontinens vezető PVC-gyártó vállalatainak határozott és összehangolt lobbitevékenysége nyomán azonban a szövetség utólagosan módosította az alkalmazott besorolási módszertant. A szabályok átírásának eredményeként a széles körben használt, ám súlyos környezeti kockázatokat hordozó műanyag végül felkerült a kiemelten támogatandó és védendő molekulák hivatalos listájára.

A stratégiai státusz elnyerése hatalmas pénzügyi és versenyjogi előnyöket garantál a gyártóknak, miközben hosszú időre befagyasztja a piacot. A tervezet szerint amint egy vegyület vagy gyártóüzem elnyeri a kritikus minősítést, ez a védettség legalább nyolc éven keresztül automatikusan érvényben marad. Az Európai Környezetvédelmi Iroda bírálata szerint ez a merev védelem súlyosan rombolja az innovációt és a gazdasági versenyt. Nyolc esztendő alatt a piaci viszonyok alapvetően megváltoznak: új, környezetbarát alternatívák jelenhetnek meg, korszerűbb gyártási eljárások válhatnak gazdaságossá, a beszállítói láncok átalakulhatnak, a kereslet csökkenhet, a régi gyártósorok pedig elavulttá válnak. A nyolcéves védelmi garancia a gyakorlatban kioltja azokat a gazdasági ösztönzőket, amelyek a tisztább, fenntarthatóbb technológiák kifejlesztéséhez szükségesek.

A védelmi intézkedések előkészítése idején a közvélemény fokozott figyelemmel kíséri a PFAS-anyagok korlátozására vonatkozó bizottsági ígéreteket. Az ECHA az év végéig nyújtja be azt a szakértői értékelést, amely várhatóan a káros örök vegyszerek széles körű betiltását javasolja majd. A politikai döntések azonban elakadhatnak: a zöldpárti törvényhozók szerint a Bizottság a 2029 tavaszáig tartó parlamenti ciklus végéig igyekszik elodázni a két évtizedes REACH vegyianyag-rendelet átfogó reformját. Lena Schilling európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy az átfogó felülvizsgálat ebben a ciklusban már nem kerül a képviselők elé. A várakozások szerint a testület a szigorításokat a nyilvánosság kizárásával, végrehajtási rendeletek formájában próbálja majd bevezetni, ám erre legkorábban a jövő évben kerülhet sor, amikor a francia, olasz, spanyol és lengyel választások miatt a tagállami kormányok aligha vállalják a zöldreformokkal járó politikai konfliktusokat.