Szabó Magdától Rónay Györgyig: az emlékezés hete

Október 5-én Szabó Magda születésének 109. évfordulója nyitja a hetet. Az 1917-ben Debrecenben született író a 20. századi magyar próza egyik legnagyobb nemzetközi karriert befutó alakja lett. Az ajtó, az Abigél, a Régimódi történet, a Katalin utca és Az őz több nemzedék olvasmánya, műveit több mint negyven országban adták ki. Pályája költőként indult, majd az ötvenes évek kényszerű hallgatása után prózaíróként tért vissza. Regényeiben a családi emlékezet, a női sors, a protestáns hagyomány és a 20. századi magyar történelem rendszeresen összekapcsolódik.

Ugyanezen a napon született 1944-ben Csiki László költő, prózaíró és műfordító, valamint 1933-ban Gergely Ágnes. Csiki Erdélyből települt Magyarországra, életművében a kisebbségi lét, a diktatúra és a személyes identitás tapasztalata is erős. Gergely Ágnes költészete, esszéi és műfordításai a háborús gyerekkor emlékeitől a világirodalmi tájékozódásig széles ívet rajzolnak. Az október 5-i magyar irodalmi naptár ezért három különböző nemzedék és három eltérő életút felől is megközelíthető.

Október 6. két fontos magyar irodalmi halálozási évfordulót hoz. Kormos István 1977-ben ezen a napon halt meg. Költőként, műfordítóként és szerkesztőként egyaránt jelentős volt, gyermekirodalmi alakja, Vackor pedig a magyar gyerekkultúra tartós szereplője lett. Mándy Iván 1995. október 6-án hunyt el. Prózájának Budapestje, mozijai, pályaudvarai, presszói, futballpályái és félperifériára szorult figurái sajátos városi mitológiát alkotnak. A két szerző emléknapja alkalmat ad arra is, hogy a háború utáni magyar irodalom kevésbé monumentális, hétköznapi tereire figyeljünk.

Október 6-án született Tőzsér Árpád is, 1935-ben. A felvidéki magyar költészet és esszé egyik meghatározó alakja a csehszlovákiai, majd szlovákiai magyar irodalom intézményes és szellemi életében is fontos szerepet vállalt. Költészetében a közép-európai történelmi tapasztalat, az identitás és az irodalmi hagyomány folyamatos párbeszédben áll egymással. Az évforduló magyarországi szempontból azért is érdekes, mert Tőzsér életműve jól mutatja, hogy a magyar irodalom története nem szorítható az országhatárok közé.

Október 8-án Rónay György születésének 113. évfordulója következik. Az 1913-ban született költő, író, esszéista, műfordító és irodalomtörténész a Nyugat utáni katolikus magyar irodalom egyik központi alakja volt, hosszú időn át a Vigilia meghatározó szerzője és szerkesztője. Költészete mellett francia irodalmi fordításai, kritikái és esszéi is jelentősek. Munkásságában a keresztény humanizmus, az európai műveltség és a modern magyar irodalom természetesen kapcsolódott össze.

Október 9-én Ottlik Géza halálának 36. évfordulója lesz. Az Iskola a határon szerzője kevés könyvvel vált a modern magyar próza egyik legtöbbet értelmezett alakjává. A katonaiskola zárt világa, a szabadság és a kiszolgáltatottság, a barátság, a nyelv és az emlékezés problémája olyan sűrű regényformát hozott létre, amelynek hatása Esterházy Pétertől a későbbi prózaíró nemzedékekig követhető. Ugyanezen a napon született 1927-ben Tornai József költő, műfordító és esszéista.

Október 10-én Szilágyi István születésének 88. évfordulója kínál újabb erdélyi magyar kapcsolódást. A Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő szerzője a történelmi és lélektani regény hagyományát egyéni nyelvvel alakította át. Prózájában az erdélyi táj, a közösségi emlékezet, a hatalom és az erkölcsi választás kérdései szorosan összefonódnak. Életműve a kortárs magyar próza egyik legfontosabb, mégis sokszor kevesebbet emlegetett teljesítménye.

A nemzetközi kulturális naptár is erős. Október 5-én született Denis Diderot 1713-ban, a francia felvilágosodás enciklopédistája, valamint Václav Havel 1936-ban. Havel drámaíróként az abszurd színház kelet-közép-európai változatának meghatározó szerzője lett, később a csehszlovák ellenzék, majd a bársonyos forradalom és az államfői politika emblematikus alakja. Születésének 90. évfordulója ezért egyszerre irodalmi, színházi és közép-európai történelmi jubileum.

Október 6-án Le Corbusier születésének 139. évfordulója, október 7-én pedig Yo-Yo Ma 71. születésnapja ad képzőművészeti, építészeti és zenei témát. Október 8-án Frank Herbert, a Dűne szerzője, október 9-én John Lennon, október 10-én Giuseppe Verdi születésnapja következik. Verdi 1813-ban született, operái a Rigolettótól az Aidán és az Otellón át a Falstaffig a világ operaházainak alaprepertoárjához tartoznak. Október 11-én pedig François Mauriac Nobel-díjas francia író születésnapjára lehet emlékezni.

A hét egyik legnagyobb nemzetközi kulturális eseménye október 10-én kezdődik Velencében. A 70. Biennale Musica október 10–24. között várja a közönséget, miközben a 61. Velencei Képzőművészeti Biennále november 22-ig folytatódik. A kortárs zenei fesztivál a Biennale hagyományainak megfelelően új művek, kísérleti formák és nemzetközi előadók találkozóhelye. Az idei kiadás nyitóhétvégéje ezért a kortárs zene európai naptárának egyik legfontosabb pontja.

Budapesten október 8-án indul a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál, amely október 22-ig tart. A nyitónapon a Magyar Zene Házában az Autechre lép fel: Rob Brown és Sean Booth brit elektronikus zenei duója az IDM egyik úttörője, koncertjeiken a hangzás és a tér kerül előtérbe, gyakran teljes sötétségben. A fesztivál későbbi programjaiban a kortárs zene, a klasszikus repertoár, a tánc, az irodalom és a képzőművészet találkozik, így a következő két hét Budapest egyik legsűrűbb kulturális időszaka lesz.

Október 11-én a Müpa Fesztivál Színházában a FrenÁk Company FrenÉsie című előadása szerepel a Liszt Ünnep programján. A RoadMovi(e)ng alcímű produkció a társulat trilógiájának második része, a mozgás, a változás, az emberi kapcsolatok törékenysége és a jövő kényszerei köré épül. FrenÁk koreográfiai nyelve hosszú ideje a magyar kortárstánc egyik legerősebben felismerhető stílusa, ezért a bemutató a hét fontos hazai színházi-táncos eseménye.

A Zeneakadémia október 8-i programjában a Nemzeti Ifjúsági Zenekar és a Svájci Ifjúsági Zenekar közös hangversenye szerepel, október 9-én a Zeneakadémia Koncertfúvós Zenekara lép fel, 10-én pedig az accio zongoratrió ad kamaraestet. A hét így a fiatal muzsikusok és az intézményi utánpótlás szempontjából is figyelemre méltó. A Liszt Ünnep indulása ráadásul a következő hétre már a London Sinfonietta Steve Reich 90 című koncertjét készíti elő.

A filmfesztiválok közül október 7–11. között az olaszországi Roveretóban rendezik a RAM filmfesztivált. Több mint kilencven film érkezik 35 országból, az idei fókusz a város mint élő, rétegzett és közös emlékezetet őrző tér. Október 8-án kezdődik a Leideni Nemzetközi Filmfesztivál, amely 11 napon át több mint száz filmet vetít, az arthouse-tól a szélesebb közönségnek szánt produkciókig.

Október 9-én nyit a 42. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál. A szervezők több mint 4000 nevezésből állították össze a mintegy 170 filmet és 330 vetítést tartalmazó programot, amelyben nyolcvan premier szerepel. Közép-európai szempontból a varsói szemle különösen fontos, mert a régió filmeseinek egyik jelentős nemzetközi találkozóhelye, és az október 14–16-i koprodukciós fórum már kifejezetten a közép- és kelet-európai projektek finanszírozását és nemzetközi partnerségeit célozza.

A következő hét tehát erősen magyar irodalmi karakterű, miközben a nagy nemzetközi fesztiválok őszi szezonja is felpörög. Szabó Magda, Kormos István, Mándy Iván, Tőzsér Árpád, Rónay György, Ottlik Géza és Szilágyi István egymást követő évfordulói szinte kész tematikus sorozatot kínálnak. Ehhez társul Havel kilencvenedik születési jubileuma, a Liszt Ünnep indulása, a velencei zenei biennále és három jelentős európai filmfesztivál.