A Fidesz most Brüsszeltől vár jogállami segítséget

A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőinek Michael McGrath uniós biztoshoz írt levele intézményi szempontból önmagában nem rendkívüli. EP-képviselők rendszeresen kérnek állásfoglalást, vizsgálatot vagy tájékoztatást a Bizottság tagjaitól. A magyar ügy politikai sajátosságát inkább az adja, hogy az Orbán-kormány éveken át vitatta az Európai Bizottság jogát és szerepét a magyar jogállamisági folyamatok ellenőrzésében, most pedig az ellenzékbe került Fidesz ugyanehhez az intézményhez fordul védelemért.

Deutsch Tamásék a demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosnak azt írták, hogy Magyarországon visszamenőleges és személyre szabott jogalkotás zajlik, független közjogi tisztségviselőket távolítanak el, valamint ellenzéki politikusok ellen koncepciós eljárásokat indítanak. A levél az Európai Bizottság egységes mércéjét kéri számon, és azt állítja, hogy a testület nem reagál kellő erővel a Tisza-kormány intézkedéseire.

Önmagában az, hogy McGrath-hoz fordult a párt, kézenfekvő. Portfóliójához tartozik az éves jogállamisági jelentés, az uniós alapértékek érvényesülésének követése, a korrupció elleni uniós politika több eleme és a jogállamisághoz kapcsolódó intézményi kérdések koordinálása. Ettől azonban még nem indul automatikusan eljárás egy politikai levél alapján.

A Bizottságnak először azt kell mérlegelnie, hogy a felvetések uniós jogi vagy rendszerszintű jogállamisági problémát érintenek-e.

A beadványt McGrath kabinetje vagy a Bizottság illetékes szakapparátusa értékelheti, kérhet további adatokat, illetve hivatalos választ adhat arra, hogy a felsorolt ügyek közül mi tartozik uniós hatáskörbe. Egy tagállami büntetőeljárás érdemét azonban nem a Bizottság dönti el. A konkrét gyanúsítások megalapozottsága a magyar nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok feladata; Brüsszel elsősorban az eljárási garanciák, a bírói függetlenség és az intézményi működés szintjén vizsgálódhat.

Ezért rövid távon inkább egy formális bizottsági válasz várható, mint gyors jogállamisági eljárás. Ha a levél kellően konkrét, dokumentált és uniós jogot érintő állításokat tartalmaz, azok bekerülhetnek a szakmai értékelésbe vagy a következő éves jogállamisági jelentés előkészítésébe. Formális kötelezettségszegési vagy más uniós eljáráshoz viszont jóval több kell egy politikai állásfoglalásnál.

A helyzet azért feltűnő, mert a Fidesz kormányon az Európai Bizottság magyarországi fellépését rendszeresen politikai beavatkozásként, sőt nyomásgyakorlásként mutatta be. A „Brüsszel” elleni kampányokban az uniós intézményeket sokszor olyan külső szereplőként ábrázolták, amely a magyar belpolitika befolyásolására törekszik. Most ugyanennek az ellenőrző szerepnek az érvényesítését kéri a párt, csak már ellenzéki pozícióból.

A Bizottság feladata valóban az, hogy ugyanazokat a követelményeket alkalmazza minden tagállammal és kormánnyal szemben. A politikai kontraszt abból adódik, hogy a Fidesz most olyan ellenőrzési mechanizmusokat és intézményi jogosítványokat tekint fontosnak, amelyek legitimitását korábban több alkalommal is megkérdőjelezte.

A feljelentés időzítése sem nevezhető túl szerencsésnek. Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta a Tanácsnak, oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben elfogadott költségvetés-védelmi intézkedések egy részét. A javaslat 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás újbóli elérhetővé tételét, valamint az Erasmus+ és a Horizon Europe programok teljes hozzáférésének helyreállítását tenné lehetővé az érintett magyar intézmények számára. A végső döntéshez azonban még a tagállamokat képviselő Tanács jóváhagyása szükséges.

A Bizottság értékelése szerint a magyar kormány az uniós költségvetést érintő korábbi kifogások több területén lényeges változtatásokat hajtott végre. A brüsszeli testület a közbeszerzési rendszer, a korrupcióellenes keret, az összeférhetetlenségi szabályok és az ügyészi fellépés hatékonysága terén látott előrelépést. Ursula von der Leyen a bizottsági döntés ismertetésekor azt mondta, Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az uniós pénzügyi érdekek védelmére.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a Bizottság lezártnak tekintené a magyar jogállamiság ügyét, és azt sem, hogy ne vizsgálhatna újabb problémákat. A szeptemberi döntés kifejezetten az uniós költségvetést érintő feltételek teljesítéséről szólt. Ha később más területen merülne fel rendszerszintű aggály, arra külön eljárási és értékelési csatornák állnak rendelkezésre.

A Bizottság számára azonban a mérce elvileg változatlan, függetlenül attól, melyik politikai oldal van kormányon.

Teljesen valószínűtlen, hogy McGrath Ursula von der Leyenhez továbbítaná a Fidesz levelét azért, hogy ő hozzon döntést a kérdésben. A Bizottság testületként működik, a biztosok pedig saját portfóliójukban jelentős önállósággal járnak el. Az elnöki kabinet természetesen értesülhet egy politikailag érzékeny ügyről, de egy jogállamisági beadvány elsődleges kezelése az illetékes biztos és a szakapparátus feladata.

Diplomáciai szempontból az sem látszik telitalálatnak, a levél egyik legfőbb aláírója Deutsch Tamás. A Fidesz európai parlamenti delegációvezetője korábban rendszeresen élesen támadta ugyanazokat a jogállamisági mechanizmusokat, amelyek alkalmazását most pártja lényegében számon kéri Brüsszelen. A jogállamisági feltételrendszerről 2025 decemberében például azt írta, az „nem a jogállamiságról szól”, hanem „Magyarországgal szembeni durva politikai támadás”, és „brüsszeli ideológiai és politikai diktátumokról” beszélt. Azt is leszögezte: Közép-Európában „nem a brüsszeli bürokraták gyarmatai vannak”.

Mindezeket egybevetve kevés jel utal arra, hogy a Fidesz gyors vagy komoly uniós jogállamisági eljárás megindítására számítana. Egy másik politikai cél azonban nem zárható ki: a párt azt remélheti, a levél időzítése alkalmas lehet arra is, hogy kétségeket támasszon a Tanácsban közvetlenül azelőtt, hogy a tagállamok döntenének a Bizottság javaslatáról a 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás felszabadításáról és az Erasmus+, illetve a Horizon Europe korlátozásainak feloldásáról. Mint említettük, a Bizottság szeptember 23-án pozitívan értékelte ugyan a magyar intézkedéseket, de a döntés még a Tanácsé, amelynek egy hónapja van a javaslat elbírálására.