Új front nyílt Jemenben, Szanaát támadják a kormányerők

Új szakaszába lépett a jemeni háború vasárnap hajnalban: a nemzetközileg elismert kormányhoz hű fegyveres erők közölték, hogy csapásokat mérnek a húszik ellen Szanaában és a mozgalom északi fellegvárában, Szaadában. Hírügynökségi jelentés szerint a jemeni katonai szóvivő „létfontosságú célpontok” támadásáról beszélt, részleteket azonban nem adott. A húszik által ellenőrzött Al Masirah televízió ezzel párhuzamosan azt állította, hogy Szaanát szaúdi légitámadás érte. Rijád hajnalig nem erősítette meg ezt.

A fejlemény azért különösen jelentős, mert a jemeni konfliktus az elmúlt hetekben gyors ütemben éleződött ki, miközben a térség egészét az iráni háború következményei terhelik. A húszik ismét támadásokat indítottak szaúdi célpontok ellen, a kormányerők pedig több fronton megpróbálták visszaszorítani őket. A péntekre virradó órákban a jemeni kormányoldal húsz légicsapásról számolt be Taizz tartományban, most pedig már a húszik politikai központja, Szanaa is célkeresztbe került.

Szanaa 2014 óta a húszik kezén van. A mozgalom akkor kiszorította a központi kormányt a fővárosból, majd gyorsan terjeszkedett dél felé. Szaúd-Arábia 2015-ben katonai koalíció élén avatkozott be a kormány oldalán. A légiháború évekig tartott, de a húszikat nem sikerült legyőzni. A frontvonalak fokozatosan megmerevedtek, miközben a civil lakosság súlyos árat fizetett: élelmiszerhiány, járványok, infrastruktúra-pusztulás és tömeges belső menekülés kísérte a harcokat.

A 2022-ben létrejött ENSZ-közvetítésű fegyvernyugvás jelentősen mérsékelte a harcokat. Bár végleges békemegállapodás nem született, Szaúd-Arábia és a húszik közvetlen tárgyalásokat kezdtek, Rijád pedig egyre világosabban jelezte, hogy ki akar lépni a költséges jemeni háborúból. A szaúdi–iráni diplomáciai közeledés tovább erősítette a reményt, hogy a konfliktust politikai úton lehet befagyasztani.

Ez az egyensúly 2026-ban fokozatosan szétesett. Az Irán körül kialakult regionális háború a húszikat ismét aktív katonai szereplővé tette. A mozgalom a Vörös-tengeren és Szaúd-Arábia irányában is fokozta műveleteit, miközben a kormányerők megpróbálták kihasználni a húszik többfrontos lekötöttségét. A konfliktus ezzel ismét országos háborúvá válhat.

A vasárnap hajnali támadás katonai jelentősége egyelőre nehezen mérhető. A kormányerők nem közölték, milyen célpontokat találtak el, és azt sem, milyen eszközökkel hajtották végre a csapásokat. A húszi média szaúdi repülőgépekről beszélt, de független megerősítés nem érkezett. Ha Rijád valóban közvetlenül bekapcsolódott, az azt jelezné, hogy a királyság több év óvatos távolságtartás után ismét kész aktív légi hadviselésre.

A szaúdi vezetés számára Jemen biztonsági kérdés. A két ország hosszú határon osztozik, a húszik pedig korábban rakétákkal és drónokkal szaúdi repülőtereket, olajlétesítményeket és városokat támadtak. A legutóbbi feszültséget tovább növelte, hogy Rijád a húszikat tette felelőssé egy medinai áramelosztó állomás elleni támadásért. Az érintett létesítmény a Próféta mecsetének energiaellátásában is szerepet játszik. A húszik tagadták, hogy ők hajtották volna végre a csapást.

A harcok másik kulcsterülete Taizz. A nagyváros és környéke évek óta megosztott, stratégiai fekvése miatt pedig mindkét fél számára fontos. A térség ellenőrzése hatással van az észak–déli közlekedésre és a Vörös-tenger partvidékéhez vezető útvonalakra. A kormányerők mostani légicsapásai arra utalnak, hogy szélesebb szárazföldi műveletet készíthetnek elő.

Még nagyobb tét a Báb el-Mandeb szoros biztonsága. A keskeny tengeri átjáró a Vörös-tenger déli kapuja, amelyen keresztül az Ázsiából a Szuezi-csatorna felé tartó hajók jelentős része közlekedik. A húszik tengeri támadásai már korábban arra kényszerítettek több nagy hajózási vállalatot, hogy Afrika megkerülésével közlekedjen. Ez napokkal hosszabb útvonalat, magasabb üzemanyagköltséget és drágább biztosítást jelent.

Az európai gazdaság számára ezért a jemeni front távoli háború létére közvetlen kockázatot hordoz. A német, olasz és közép-európai ipar jelentős mennyiségű ázsiai alkatrészt és fogyasztási cikket kap a Szuezi-csatornán keresztül. Ha a Vörös-tenger ismét tartósan veszélyes övezetté válik, a szállítási költségek növekedése az árakban és a gyártási határidőkben is megjelenhet.

A humanitárius helyzet már a mostani eszkaláció előtt súlyos volt. Jemen lakosságának milliói szorulnak segélyre, az egészségügyi rendszer töredezett, az ivóvíz- és élelmiszerellátás több térségben bizonytalan. Egy Szanaa elleni hosszabb légihadjárat különösen nagy civil kockázatot jelentene, mert a főváros sűrűn lakott, a katonai és polgári infrastruktúra sok helyen egymás közvetlen közelében található.

A húszik katonailag jóval erősebbek, mint a polgárháború első éveiben. Ballisztikus rakétákat, cirkálórakétákat és nagy hatótávolságú drónokat vetnek be, valamint jelentős tapasztalatot szereztek a tengeri hadviselésben. A mozgalom vezetése saját szerepét az Egyesült Államokkal, Izraellel és Szaúd-Arábiával szembeni regionális ellenállás részeként mutatja be.

A kormányoldal ezzel szemben továbbra is megosztott. A nemzetközileg elismert vezetéshez kötődő egységek mellett déli szeparatisták, törzsi fegyveresek és különböző regionális támogatókhoz kapcsolódó alakulatok működnek. Egy Szanaa felé irányuló szárazföldi offenzíva csak akkor lehet eredményes, ha ezek az erők összehangoltan lépnek fel, ami az elmúlt évtizedben ritkán sikerült.

A következő napok döntik el, hogy a hajnali támadások egy korlátozott művelet részei voltak-e, vagy egy nagyobb hadjárat nyitányát jelentik. Ha a szaúdi légierő tartósan visszatér Jemen fölé, az a 2022 utáni enyhülés végét jelezné. Ha a kormányerők szárazföldön is Szanaa irányába mozdulnak, a jemeni háború ismét a Közel-Kelet egyik legveszélyesebb frontjává válhat.