A 120 ezres nyugdíjminimum mögött marad a 28 500

A 120 ezer forintos nyugdíjminimum bejelentése első hallásra azt sugallhatja, hogy a magyar szociális rendszer egyik legfontosabb, 2008 óta befagyasztott alapösszege végre eltűnik. A részletszabályokból azonban az derül ki, hogy két külön szám él majd egymás mellett: a legkisebb teljes öregségi nyugdíj valóban 120 ezer forintra nő, miközben számos családi és szociális ellátás továbbra is a régi, 28 500 forintos vetítési alaphoz kötődik.

Ez nem egyszerű technikai furcsaság. A 28 500 forintos összeg másfél évtizeden át a magyar jóléti rendszer egyik központi viszonyítási pontja volt. Eredetileg a legkisebb öregségi nyugdíjat jelentette, de idővel sok támogatás jogosultsági határát és összegét is ehhez kötötték. Az összeg 2008 óta változatlan maradt, ezért reálértéke drámaian csökkent.

A Tisza-kormány október elején részletezte a 2027. január 1-jétől életbe lépő nyugdíjcsomagot. A januári rendes emelés után 108 ezer forint alatt maradó teljes nyugdíjakat 120 ezerre egészítik ki. A 108 és 146 ezer forint közötti sávban lépcsőzetes pluszemelés jön, így a legkisebb jövedelmű idősek mellett azok is kapnak korrekciót, akik valamivel a minimum fölött vannak.

A kormány szerint a csomag több mint hétszázezer embert érint, és 123 milliárd forintba kerül. Emelkedik az időskorúak járadéka, a megváltozott munkaképességűek ellátása és az árvaellátás minimuma is. Ezek valódi, sok háztartás számára jelentős változások.

A félreértés ott kezdődik, hogy a „nyugdíjminimum” kifejezés hosszú ideig egyszerre jelentett tényleges nyugdíjösszeget és szociális vetítési alapot. A kormány most az előbbit emeli meg, de az utóbbit nem minden esetben. A GYES és a GYET havi összege például a jelenlegi szabályok szerint 28 500 forint marad. Az anyasági támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és több jogosultsági küszöb szintén nem ugrik automatikusan négyszeresére.

Ennek költségvetési oka könnyen érthető. Ha minden olyan ellátás és jogosultsági határ, amely valaha a nyugdíjminimumhoz kapcsolódott, egyetlen lépésben 28 500-ról 120 ezer forintra nőne, a költségvetési hatás sokszorosa lenne a most bejelentett 123 milliárdos csomagnak. Ráadásul nemcsak a kifizetések emelkednének: több család válna jogosulttá különböző támogatásokra.

A kormány ezért lényegében kettéválasztja a rendszert. Az időskori szegénységet célzó ellátásoknál jelentős emelést hajt végre, miközben a családpolitikai és aktív korúaknak járó támogatások egy részét egyelőre a régi alapon hagyja. Ez pénzügyileg kezelhetőbb, de politikailag új vitát nyit.

A GYES 28 500 forintos összege különösen feltűnő. Ez az ellátás szintén 2008 óta változatlan nominálisan. Azóta az árak és a bérek többszörösükre emelkedtek. A támogatás ma már nem alkalmas arra, hogy érdemben pótolja a kisgyermek mellett kieső munkajövedelmet, inkább jelképes összeg.

Hasonló a helyzet a GYET-tel, amelyet három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülők kaphatnak meghatározott feltételekkel. A családpolitikai rendszer közben más csatornákon – adókedvezményekkel, otthonteremtési támogatásokkal – jelentős összegeket mozgat, de a legalacsonyabb jövedelmű családok számára fontos fix pénzbeli ellátások értéke hosszú ideje alig változott.

A kérdés azért válik most sürgetővé, mert a kormány október végéig benyújtja a 2027-es költségvetést. Magyar Péter korábban nagy arányú családipótlék-emelést ígért, a Tisza programjában pedig a GYES növelése is szerepelt. A büdzséből derül ki, hogy a nyugdíjcsomag után marad-e pénzügyi tér ezekre a vállalásokra.

A nyugdíjemelés belső logikája is vitát válthat ki. A 120 ezer forintos minimum csak teljes öregségi nyugdíjra vonatkozik; a résznyugdíjak és egyes speciális ellátások szabályai eltérhetnek. A sávos emelés pedig azt jelenti, hogy nem minden alacsony nyugdíjas ugyanakkora pluszt kap. A cél az, hogy ne alakuljon ki túl éles törés a 120 ezer forintos határnál.

A kormány kommunikációjában a „négyszeresére emelt nyugdíjminimum” erős politikai üzenet. Jogilag és szociálpolitikailag azonban fontos pontosítani, hogy nem a teljes 28 500 forintos szociális alap négyszerezéséről van szó. Aki ebből arra következtet, hogy januártól a GYES is 120 ezer forint lesz, csalódni fog.

A magyar Reddit-beszélgetésekben már a választás előtt is sok vita folyt arról, mit jelent pontosan a 120 ezres ígéret. Több hozzászóló keverte a technikai nyugdíjminimumot a ténylegesen kifizetett legkisebb nyugdíjjal, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a 28 500 forintos összeghez rengeteg más ellátás kapcsolódik. Ezek a viták nem reprezentatívak, de jól jelzik, hogy a szabályozás még szakértők számára is könnyen félreérthető.

A következő lépés ezért nemcsak pénzügyi, hanem jogtechnikai feladat is. A kormánynak érdemes lenne megszüntetnie azt a helyzetet, hogy ugyanazt a történelmi összeget különböző jogszabályok eltérő funkcióban használják. A szociális vetítési alapot külön néven és rendszeresen felülvizsgálható módon lehetne szabályozni.

Ez azért is fontos, mert a 28 500 forint befagyasztása az elmúlt másfél évtizedben rejtett megszorításként működött. Amikor egy jogosultsági határ nominálisan változatlan, miközben a bérek és az árak emelkednek, évről évre kevesebb ember fér bele a rendszerbe, és a támogatás reálértéke is csökken. Ehhez nem kell külön parlamenti döntés: az infláció elvégzi a szigorítást.

A 2027-es költségvetés ezért két külön szociálpolitikai döntést tartalmaz majd. Az egyik már ismert: a legalacsonyabb nyugdíjak jelentős emelése. A másik még nyitott: hajlandó-e a kormány ugyanilyen módon hozzányúlni azokhoz a családi és szociális ellátásokhoz, amelyek tizenöt-tizennyolc éve ugyanazon az összegen állnak.

A vita végső soron arról szól, kiket tekint a kormány a következő költségvetés első számú veszteseinek és nyerteseinek. A kisnyugdíjasok helyzete januártól érzékelhetően javulhat. A kisgyermekes, alacsony jövedelmű családok azonban joggal kérdezhetik: ha a 28 500 forint az idősek esetében már vállalhatatlanul kevés, miért maradhat változatlan ugyanaz az összeg más élethelyzetekben.