Merz milliárdos segéllyel ment Kijevbe a bombák közé

Friedrich Merz német kancellár vasárnapi kijevi látogatása alatt újabb orosz csapások érték az ukrán főváros infrastruktúráját, miközben Berlin több mint 1,3 milliárd eurónyi új katonai és energetikai támogatást jelentett be. A látogatás egyszerre szólt a közvetlen háborús segítségről és arról, hogy Németország az amerikai szerep bizonytalansága mellett egyre nagyobb felelősséget vállal Ukrajna európai támogatásában.

Merz egymilliárd eurós katonai csomagot ígért, amelyben hosszabb hatótávolságú fegyverek, harci drónok, műholdas technológia és légvédelmi eszközök is szerepelnek. További 350 millió eurót az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállítására fordítanak. Ez különösen sürgős, mert Oroszország a tél közeledtével ismét erőteljesen támadja az áram- és hőellátás szempontjából fontos létesítményeket.

A kancellár Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen olyan épületeket is felkeresett, amelyeket az elmúlt napok orosz támadásai rongáltak meg. Köztük volt az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia egyik kijevi épülete. Merz a helyszínen értelmetlennek nevezte a háborút, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt a harcok befejezésére.

A látogatást légiriadók kísérték. Oroszország a Dnyeper egyik fontos kijevi átkelőjét, az Északi hidat is támadta. Moszkva azt állította, hogy katonai szállítási útvonalat vett célba, Ukrajna viszont a városi infrastruktúra elleni hadjárat részeként értékelte a csapást. Az elmúlt napokban több híd és közlekedési kapcsolat sérült meg vagy került korlátozás alá.

A főváros földrajza miatt a hidak különösen érzékeny pontok. Kijevet a Dnyeper két nagy részre osztja, és a többmilliós város napi közlekedése, logisztikája, valamint katonai ellátása is a folyami átkelőkre támaszkodik. Ha egyszerre több híd válik használhatatlanná, az a civil életet és a hadsereg mozgását is súlyosan nehezíti.

Az orosz védelmi minisztérium a Fekete-tengeren is újabb támadásokról számolt be. Moszkva szerint két szárazáru-szállító hajót találtak el Odessza térségében, mert katonai felszerelést vittek. Korábban egy logisztikai központ és egy adatközpont elleni csapásról is beszámoltak. Az orosz állítások egy részét független forrásból nem lehetett megerősíteni.

A támadássorozat közvetlen előzménye Zelenszkij bejelentése, amely szerint Ukrajna fokozni fogja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat. Az ukrán elnök ezt válasznak nevezte Moszkva új légiháborús stratégiájára. Kijev szerint Oroszország egyre szélesebb körben támad olyan infrastruktúrát, amelynek kiesése a városi lakosság életét teszi nehezebbé.

Az orosz vezetés azt állítja, hogy kizárólag katonai vagy katonai célokat szolgáló létesítményeket támad, és az ukrán finomítói csapásokra válaszol. A két fél kölcsönösen megtorlásként írja le saját hadműveleteit. Ez a logika gyorsan eszkalálódó infrastruktúra-háborúhoz vezetett, amelyben energiaüzemek, közlekedési csomópontok, logisztikai központok és ipari létesítmények kerülnek célkeresztbe.

Merz kijevi útjának egyik legfontosabb eleme a drónokkal kapcsolatos együttműködés. Német és ukrán vállalatok új megállapodásokat írtak alá a gyártás, a légvédelem, a radarok és az elfogódrónok területén. Berlin különösen az új orosz, sugárhajtású támadódrónok ellen keres gyorsan és nagy számban gyártható megoldásokat.

Ukrajna számára a drónelhárítás költsége kulcskérdés. Egy olcsó támadóeszköz ellen nem fenntartható minden alkalommal drága légvédelmi rakétát indítani. Az elfogódrónok célja, hogy töredékáron semmisítsék meg a beérkező eszközöket, és a nagy értékű légvédelmi rendszereket a ballisztikus, cirkáló- és más veszélyesebb rakéták ellen tartalékolják.

Németország az Egyesült Államok támogatásának csökkenése mellett Ukrajna egyik legfontosabb katonai támogatója lett. Berlin korábban sokáig óvatosan kezelte a fegyverszállításokat, az elmúlt években azonban jelentősen megváltozott a politika. Légvédelmi rendszereket, harckocsikat, lőszert, tüzérségi eszközöket és pénzügyi segítséget biztosított.

Merz a támogatást német önérdekként is megfogalmazta. Érvelése szerint Németország biztonsága attól is függ, milyen eredménnyel zárul az ukrajnai háború. Ha Oroszország katonai erővel sikeresen változtathatja meg a határokat, az egész európai biztonsági rendszer gyengül.

Ez a megközelítés Németországban egyre élesebb belpolitikai vitát vált ki. Az AfD és a baloldal egy része ellenzi vagy korlátozná a fegyverszállításokat, és gyorsabb tárgyalásokat sürget Moszkvával. Merz CDU/CSU-ja közben gyenge közvélemény-kutatási eredményekkel küzd, különösen a keleti tartományokban, ahol az AfD támogatottsága kiemelkedően magas.

A kancellár ezért politikai kockázatot is vállal az ukrán támogatás további növelésével. Saját érvelése szerint azonban a német közvéleménynek el kell fogadnia, hogy a biztonság költségei tartósan magasabbak lesznek. Berlin védelmi kiadásai és az ukrán segélyek egyszerre terhelik a költségvetést, miközben a német gazdaság növekedése továbbra is gyenge.

A kijevi tárgyalásokon az energetika is központi téma volt. Oroszország az előző teleken is megpróbálta megbénítani az ukrán villamosenergia-rendszert, de a mostani támadások intenzitása újabb nehéz időszakot vetít előre. Németország transzformátorokkal, javítóberendezésekkel, tartalék alkatrészekkel és pénzügyi támogatással segíti a helyreállítást.

Zelenszkij közben ismét jelezte, hogy Ukrajna kész részt venni új diplomáciai egyeztetéseken. Amerikai közvetítéssel újabb háromoldalú tárgyalási forduló lehetőségéről beszélt, bár Moszkva és Kijev álláspontja a területi kérdésekben továbbra is távol áll egymástól. A katonai eszkaláció egyelőre kevés jelét mutatja annak, hogy bármelyik fél közeli kompromisszumra készülne.

A német kormány számára az is fontos, hogy az ukrán támogatást reformkövetelményekkel kapcsolja össze. Kijev uniós csatlakozási törekvése miatt Berlin továbbra is elvárja a korrupció elleni fellépést, az igazságügyi rendszer átalakítását és a közbeszerzések átláthatóságának javítását. A háborús helyzet sem szünteti meg ezeket a feltételeket.

Magyarország szempontjából Merz látogatása azért különösen érdekes, mert Németország az EU-n belül az ukrán katonai támogatás egyik fő motorjává vált, miközben Budapest sokkal óvatosabb politikát követ. A két kormány eltérően ítéli meg a fegyverszállítások és a Moszkvára gyakorolt nyomás szerepét, ami az uniós döntéseknél rendszeresen konfliktust okoz.

A vasárnapi kijevi nap képe ezért sokat elmond az európai háború jelenlegi szakaszáról. Miközben a német kancellár újabb milliárdos segítséget jelentett be, a város fölött légiriadó szólt, és újabb infrastruktúra sérült meg. A diplomáciai egyeztetések lehetősége megmaradt, de a felek közben egyre nagyobb erővel próbálják rontani egymás katonai és gazdasági képességeit.