Török és pakisztáni katonák indulnak Szaúd-Arábiába

Törökország és Pakisztán katonákat és katonai eszközöket telepít Szaúd-Arábiába, miután a három ország hétfő este Rijádban sürgősségi tanácskozást tartott a jemeni húszik támadásai miatt. A döntést a pakisztáni külügyminisztérium közös közleményben jelentette be. A megállapodás szerint az előre egyeztetett erőket gyorsan a királyság területére vezénylik. A lépés a nyáron létrehozott Mekka-védelmi szövetség első komoly katonai próbája.

A közvetlen előzmény a szaúdi területek elleni húszi rakéta- és drónhadjárat. A szaúdi vezetés a múlt héten az Iránhoz kötődő jemeni mozgalmat tette felelőssé egy medinai áramelosztó állomás megtámadásáért. A létesítmény a Próféta mecsetének energiaellátásában is szerepet játszik, ezért Rijád az esetet a szent helyek elleni fenyegetésként értékelte. A húszik tagadták a felelősséget, ám a feszültség azóta tovább nőtt.

Hétfőn újabb robbanásokról érkeztek jelentések Rijádból. A szaúdi főváros az elmúlt napokban ismét rakéta- és drónfenyegetés alá került, miközben a jemeni fronton a szaúdi támogatású kormányerők nagy offenzívát indítottak. A hadművelet egyik legfontosabb eredménye a Báb el-Mandeb szoros jemeni partvidékének visszafoglalása volt. A kormányoldal szerint egységei Mokha városáig nyomultak előre, és kulcsfontosságú állásokat vettek át a húsziktól.

A Mekka-védelmi paktumot augusztusban kötötte Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán. A megállapodás lényege, hogy a három ország közös biztonsági fenyegetésként kezeli bármelyikük megtámadását. A szövetség létrejöttekor még elsősorban politikai üzenetnek tűnt, most azonban tényleges csapatmozgás követi a közös döntést. A három ország védelmi és külpolitikai vezetői Rijádban egyeztettek a telepítés részleteiről.

Pakisztán részvétele különösen fontos. Az ország nukleáris hatalom, hadserege jelentős tapasztalattal rendelkezik, és évtizedek óta szoros katonai kapcsolatot ápol Szaúd-Arábiával. Pakisztáni katonák korábban is szolgáltak a királyságban kiképzési és védelmi feladatokkal. Iszlámábád ugyanakkor hagyományosan óvatosan kezeli az iráni kapcsolatot, mert saját területén is jelentős síita közösség él, és hosszú közös határa van Iránnal.

Törökország belépése más típusú súlyt ad a szövetségnek. Ankara NATO-tag, jelentős dróniparral és nagy létszámú haderővel rendelkezik. Recep Tayyip Erdoğan kormánya az elmúlt években rendezte viszonyát Rijáddal, miután a két ország korábban több regionális kérdésben élesen szemben állt egymással. A katonai együttműködés azt mutatja, hogy a közeledés stratégiai szintre jutott.

A mostani döntés hátterében a jemeni háború gyors átalakulása áll. A húszik 2014 óta ellenőrzik Szanaát és Észak-Jemen jelentős részét. Szaúd-Arábia 2015-ben avatkozott be ellenük, ám az évekig tartó légiháború nem hozott döntő eredményt. A 2022-es fegyvernyugvás után Rijád fokozatosan csökkentette közvetlen katonai szerepét, és tárgyalásokkal próbálta lezárni a konfliktust.

Az elmúlt hetekben ez a viszonylagos nyugalom megszűnt. A húszik ismét támadásokat intéztek szaúdi célpontok ellen, a jemeni kormányerők pedig szaúdi légi támogatással nagyszabású szárazföldi műveletbe kezdtek. A harcok súlypontja a Vörös-tenger partvidékére és Taizz környékére került. A kormányoldal célja, hogy elvágja a húszik tengeri kijáratát, és visszaszorítsa őket a belső területekre.

A Báb el-Mandeb ellenőrzése világgazdasági szempontból is kulcsfontosságú. A szoroson halad át a Szuezi-csatorna felé tartó ázsiai–európai hajóforgalom jelentős része. A korábbi húszi támadások miatt több nagy hajózási társaság Afrika megkerülésére kényszerült, ami meghosszabbította az útvonalakat és megemelte a fuvardíjakat. A mostani hadműveletek sikere átmenetileg javíthatja a tengeri biztonságot, de a húszik rakéta- és drónképessége továbbra is komoly fenyegetés.

A szaúdi vezetés számára különösen érzékeny a mekkai és medinai szent helyek biztonsága. A királyság uralkodójának egyik legfontosabb vallási címe a két szent mecset őrzője. Bármilyen támadás, amelyet Rijád ezekkel a helyekkel hoz kapcsolatba, belpolitikai és az egész muszlim világra kiterjedő jelentőséget kap. A védelmi paktum elnevezése is ezt a szimbolikát használja.

Irán helyzete közben összetett. Teherán hosszú ideje támogatja a húszikat, bár vitatja, hogy közvetlenül irányítaná őket. Az iráni vezetés az utóbbi napokban politikai párbeszédet javasolt a húszikkal, és jelezte, hogy szeretné mérsékelni a regionális feszültséget. Pakisztán korábban közölte, hogy a három szövetséges megvitatja ezt a lehetőséget. A katonai telepítés azonban azt mutatja, hogy Rijád előbb saját védelmét akarja megerősíteni.

A török és pakisztáni katonák pontos létszámát, feladatait és telepítési helyét hajnalig nem közölték. Valószínű, hogy légvédelmi, felderítési és objektumvédelmi feladatok kerülnek előtérbe. A szaúdi légvédelem korszerű amerikai rendszerekkel rendelkezik, de a tömeges drón- és rakétatámadások még fejlett hálózatokat is túlterhelhetnek.

A csapattelepítés egyúttal új kérdéseket vet fel a NATO számára is, mivel Törökország a szövetség második legnagyobb haderejével rendelkezik. Ankara saját döntése alapján, nem NATO-művelet keretében vesz részt a szaúdi védelemben. Ettől függetlenül a török erők esetleges közvetlen összecsapása a húszikkal tovább bonyolíthatja a Közel-Kelet katonai viszonyait.

A következő napokban az lesz meghatározó, hogy a telepítés valóban védelmi jellegű marad-e. Ha a török vagy pakisztáni erők bekapcsolódnának a jemeni hadműveletekbe, a konfliktus új regionális szintre lépne. Ha viszont kizárólag szaúdi területen látnak el légvédelmi és őrzési feladatokat, a szövetség célja elsősorban az elrettentés lehet.

A döntés így is jelzi, mennyire gyorsan változik a térség biztonsági rendszere. Szaúd-Arábia már nem kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodik, hanem többpólusú védelmi hálózatot épít. Törökország és Pakisztán számára pedig a szaúdi kapcsolat katonai, gazdasági és politikai előnyöket kínál. A jemeni háború közben ismét olyan konfliktussá válik, amelynek következményei messze túlnyúlnak az ország határain.