Uniós források feloldása: budapesti tényfeltáró út

Az Európai Parlament tényfeltáró küldöttsége befejezte hivatalos vizsgálódását a magyar fővárosban, miután az utóbbi hetekben felgyorsultak a Magyarországnak szánt uniós támogatások felszabadításáról szóló brüsszeli egyeztetések. A vizsgálócsoportot három meghatározó frakció tapasztalt képviselője alkotta: Daniel Freund a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség képviseletében, Jean-Marc Germain a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége részéről, valamint Moritz Körner a liberális Renew Europe képviselőcsoportból. A háromtagú parlamenti misszió közvetlenül kívánt meggyőződni arról, hogy az Európai Bizottság által előirányzott többmilliárdos kifizetési javaslatok valódi, a mindennapi gyakorlatban is működő jogállamisági garanciákon alapulnak-e, vagy a brüsszeli apparátus túlzott sietséggel próbál pontot tenni az évek óta húzódó költségvetési viták végére. A vizsgálat időzítése kiemelt jelentőséggel bír, mivel a tagállamok és az uniós döntéshozók előtt álló határozatok közvetlenül befolyásolják a közösségi költségvetés védelmét és a felzárkózási alapok átlátható felhasználását.

A képviselői utazás közvetlen kiváltó oka az Európai Bizottság legfrissebb előterjesztése volt, amely kezdeményezte a jogállamisági feltételrendszer, vagyis a kondicionalitási eljárás keretében eddig zárolt 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás feloldását. A brüsszeli testület szakmai értékelése szerint a magyar fél teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kifizetések elengedhetetlen feltételeként határoztak meg. Ezzel párhuzamosan a bizottsági szakértők már vizsgálják a koronavírus-járvány után életre hívott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) Magyarországnak megítélt, több mint 10 milliárd eurós helyreállítási keret hozzáférhetővé tételét is. A két pénzügyi csatorna együttes összege meghaladja a 14 milliárd eurót. Ennek a hatalmas összegnek a fokozatos átutalása döntő pénzügyi segítséget nyújt a gazdaság számára, ugyanakkor rendkívüli felelősséget és fokozott ellenőrzési kötelezettséget ró az európai adófizetők pénzéért felelős brüsszeli ellenőrző szervekre.

A strasbourgi törvényhozás küldöttei budapesti tartózkodásuk során intenzív megbeszéléseket folytattak a társadalmi és a gazdasági élet legfontosabb szereplőivel. A delegáció tagjai részletes eszmecserét folytattak a független civil szervezetek vezetőivel, a hazai és a nemzetközi üzleti szféra képviselőivel, valamint Biró Ferenc Pállal, az Integritási Hatóság elnökével és a hatóság szakértői gárdájával. A tárgyalások eredményei megerősítették az Európai Bizottság előzetes helyzetértékelését: a kormányzat által az utóbbi időszakban elfogadott jogszabálycsomagok nagy vonalakban valóban eleget tesznek a brüsszeli elvárásoknak. A szakmai szervezetek és a jogvédők ugyanakkor határozottan jelezték, hogy a törvényhozási lépések gyakorlati hatékonysága még nem tekinthető kész ténynek. A valódi megmérettetést a jövő hozza el, amikor kiderül, miként érvényesülnek az új előírások a bíróságok ítélkezésében, az ügyészségi munkában és a közbeszerzési eljárások mindennapjaiban.

A jogszabályi változások hátterében alapvető politikai átrendeződés áll. A májusban hivatalba lépett, Magyar Péter vezette új kormányzat rendkívüli tempójú jogalkotási munkába kezdett a tavaszi fordulatot követően. Az új kabinet az elmúlt hónapok során átfogó törvényeket léptetett életbe a korrupció visszaszorítása, a közpénzek elosztásának átláthatóbbá tétele és a fékek és egyensúlyok rendszerének helyreállítása érdekében. A parlamenti döntések példátlan gyorsasága egyértelműen jelezte az elkötelezettséget az ország nemzetközi elszigeteltségének felszámolása és a befagyasztott támogatások megszerzése mellett. A miniszterelnök és kormánya az intézményi függetlenség megerősítését, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítását helyezte a középpontba, igyekezve gyorsan eleget tenni az Európai Bizottság által megfogalmazott szupermérföldköveknek.

A reformok leginkább fajsúlyos eleme Magyarország hivatalos csatlakozási szándékának kinyilvánítása az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ez a lépés hosszú évek óta a legfontosabb elvárásként szerepelt az európai intézmények és a hazai szakmai közösség részéről. A független luxembourgi vádhatóság joghatóságának elfogadása világos bizonyítéka annak, hogy a végrehajtó hatalom kész megosztani az uniós támogatásokkal kapcsolatos nyomozati jogköröket, és elfogadja a nemzetek feletti felügyeletet. Ugyanakkor a csatlakozási folyamat szervezeti és eljárásjogi összetettsége miatt az Európai Ügyészség tényleges vizsgálati tevékenysége Magyarországon várhatóan legkorábban 2027 közepén veheti kezdetét. A nemzeti jogszabályok harmonizációja, a delegált európai ügyészek kiválasztása, az informatikai rendszerek biztonságos összekapcsolása és a kétoldalú együttműködési megállapodások véglegesítése olyan lépcsőzetes folyamat, amely a határozott politikai akarat ellenére is alapos előkészítést igényel.

Daniel Freund, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának zöldpárti koordinátora a küldetés zárásaként megosztotta személyes benyomásait a magyar fővárosban tapasztalt folyamatokról. A német politikus kiemelte, hogy az országban valós és érezhető változások indultak el, amelyek már a hétköznapi környezetben is azonnal szembetűnnek. Eltűntek az utcákról a korábbi éveket meghatározó kormánypárti propagandaplakátok, a lakossággal és a szakmai partnerekkel folytatott közvetlen beszélgetések során pedig határozott optimizmus tapasztalható. A képviselő megjegyezte, hogy a budapesti szakértők egyenesen korrupcióellenes maratonként jellemzik azt a rendkívüli jogalkotási tempót, amellyel az új kormányzat dolgozik. A brüsszeli elvárások jelentős hányadát a törvényhozás már formálisan teljesítette, ami megteremtette az alapot a tárgyalások új szakaszához.

Az elért eredmények méltatása mellett Daniel Freund nyomatékosította a gyors pénzügyi döntések kockázatait is. A zöldpárti koordinátor arra figyelmeztetett, hogy nagyon rövid időn belül több mint tízmilliárd euró áramlik majd az országba, ami önmagában is hatalmas kockázatot rejt magában, és szigorú, folyamatos felügyeletet tesz szükségessé. A politikus kifejtette: személy szerint jobbnak látta volna, ha az Európai Bizottság nem lép fel ennyire sietősen a pénzcsapok megnyitásakor, és inkább kivárja, amíg a frissen megalkotott jogszabályok a gyakorlati életben is maradéktalanul beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A képviselő szerint a jogszabályok elfogadása önmagában nem garantálja a korrupció visszaszorítását, amennyiben hiányzik a hatóságok mindennapi elszántsága a jogsértések feltárására. A parlamenti ellenőrzés éppen ezért kiemelt figyelemmel kíséri majd a kifizetések ütemét, megelőzve, hogy a támogatások ellenőrizetlenül vándoroljanak el.

A korrupcióellenes mechanizmusok terén elért előrelépések ellenére két súlyos területen változatlanul fennáll a jogi és elvi szembenállás az unió intézményei és a magyar vezetés között. Magyarország mindmáig nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának jogerős ítéleteit a menedékjog területén, valamint az LMBTQI-közösség jogait érintő ügyekben. A menedékkérők eljárási garanciáinak megsértése és az uniós menekültügyi irányelvek be nem tartása miatt a luxembourgi bíróság korábban napi egymillió eurós kényszerítő bírságot, valamint kétszázmillió eurós átalányösszeget rótt ki, amelynek rendezése folyamatos pénzügyi vitát képez. Hasonlóképpen változatlanul napirenden van a gyermekvédelmi törvény diszkriminatív előírásai miatt indult kötelezettségszegési eljárás. Ezek a viták rámutatnak arra, hogy a jogállamiság helyreállítása nem redukálható kizárólag a korrupció elleni küzdelemre, a nemzetközi és európai bírósági döntések tiszteletben tartása elengedhetetlen eleme a teljes közösségi integrációnak.

A küldöttség látogatása nyomán kialakult helyzet sajátos intézményi feszültséget tükröz az Európai Bizottság és az Európai Parlament között. Miközben Ursula von der Leyen testülete a gazdasági stabilitás helyreállítása és a politikai partnerség normalizálása érdekében kész elismerni a reformokat és feloldani a pénzügyi zárlatokat, az Európai Parlament képviselői óvatosságra intenek. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság határozott álláspontja szerint az elszámoltathatóság megköveteli a folyamatos nyomon követést, megakadályozva, hogy a kifizetések után a reformok lendülete alábbhagyjon. Az elkövetkező hónapok sokatmondó bizonyítékát adják majd annak, hogy az újonnan létrehozott intézmények képesek-e megvédeni függetlenségüket a politikai nyomással szemben. A brüsszeli támogatások sorsa azon múlik, hogy a törvényekbe foglalt ígéretek miként válnak valósággá az ellenőrző hatóságok munkájában.