Rakétaeső zúdult Kijevre Putyin születésnapján
Az ukrán fővárosban szerda hajnalban egymást követték a robbanások, raktárak és más épületek sérültek meg. Zelenszkij már előző este nagyszabású orosz csapásra figyelmeztetett, miközben Dnyiprót is támadás érte, Szumiban pedig áldozatok voltak.
Újabb nagyszabású orosz légitámadás érte Kijevet szerda hajnalban, néhány órával azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hírszerzési információkra hivatkozva figyelmeztetett egy készülő nagy orosz csapásra. A Reuters 3 óra 45 perckor közölt jelentése szerint az ukrán főváros több kerületében épületek és raktárak rongálódtak meg, a városban egymás után hallatszottak a robbanások. A támadás napja egybeesik Vlagyimir Putyin orosz elnök 74. születésnapjával, bár arra nincs bizonyíték, hogy Moszkva emiatt időzítette volna a műveletet.
Vitali Klicsko kijevi polgármester szerint az Obolonszkij kerületben nem lakáscélú épületeket ért találat, Podilban pedig raktárak sérültek meg. Helyszíni beszámolók lángokról és sűrű füstről szóltak. A Reuters tudósítója is robbanásokat hallott. A támadás első óráiban a hatóságok még nem közöltek teljes kárfelmérést és áldozati mérleget, a légiriadó azonban hosszú időn át érvényben maradt.
Dnyiprót is légicsapás érte. Olekszandr Hanzsa területi kormányzó szerint egy ipari létesítmény megrongálódott. Az északkeleti Szumiban már előző este dróntámadás történt; helyi jelentések egy halottról és több sérültről szóltak. A támadássorozat arra utal, hogy Moszkva ismét egyszerre több ukrán régióban próbálja túlterhelni a légvédelmet.
Zelenszkij kedden esti videóüzenetében azt mondta, az ukrán hírszerzés nagyszabású orosz támadás előkészületeit észlelte. Arra kérte a légierőt, a légvédelmet és a mentőszolgálatokat, hogy legyenek készenlétben, egyúttal ismét sürgette a szövetségeseket további légvédelmi eszközök és rakéták átadására. Kijev hónapok óta azt állítja, hogy a védelem egyik legsúlyosabb problémája az elfogórakéták korlátozott készlete.
Az orosz hadsereg az utóbbi időben szinte napi rendszerességgel támad ukrán városokat drónokkal és rakétákkal. A műveletekben olcsóbb, tömegesen bevethető pilóta nélküli eszközöket kombinálnak nagy sebességű cirkáló- és ballisztikus rakétákkal. A módszer célja, hogy az ukrán légvédelem kénytelen legyen sokféle fenyegetésre egyszerre reagálni, és drága elfogórakétákat használjon fel.
Kijev különösen erős légvédelmet kapott, ezért az orosz támadások jelentős részét sikerül megsemmisíteni. A teljes védelem azonban lehetetlen: a lehulló roncsok is károkat okozhatnak, és a nagy támadási hullámokban egyes rakéták vagy drónok átjuthatnak a védelmen. A főváros lakói ezért évek óta rendszeresen metróállomásokon és óvóhelyeken töltik az éjszakai riadókat.
A mostani csapás különös hátteret kap az ukrán–orosz energetikai háborútól. Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre nagyobb hatótávolságú drónokkal támadott orosz finomítókat, olajtárolókat és elosztó csomópontokat. Kedden az orosz hatóságok szerint az egyik legnagyobb ukrán drónhullám érte a moszkvai régiót; két ember meghalt, és orosz katonai bloggerek szerint találat érhette a Volodarszkaja üzemanyag-elosztó létesítményt is.
Az ukrán stratégia célja, hogy csökkentse az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását, növelje Moszkva háborús költségeit és szűkítse az olajexportból származó bevételeket. Oroszország ezzel párhuzamosan az ukrán villamosenergia-rendszer, ipari létesítmények és közlekedési infrastruktúra ellen indít csapásokat. A tél közeledtével az energiahálózat védelme ismét az egyik legfontosabb ukrán feladattá vált.
A háború immár több mint négy és fél éve tart, és a fronton továbbra sem látszik gyors katonai döntés lehetősége. Oroszország nagyobb ember- és hadianyag-tartalékokkal rendelkezik, Ukrajna viszont nyugati fegyverekre, hírszerzési támogatásra és saját gyorsan fejlődő dróniparára támaszkodik. A két fél ezért egyre inkább a hátország stratégiai infrastruktúráját is a háború részének tekinti.
A kijevi vezetés szerint a nyugati légvédelmi támogatásnak követnie kell az orosz támadások növekvő méretét. A Patriot rendszerek különösen fontosak a ballisztikus rakéták ellen, miközben az olcsó drónok megsemmisítésére gazdaságosabb eszközökre van szükség. Ukrajna mobil tűzcsoportokat, elektronikai zavaróeszközöket és saját elfogódrónokat is alkalmaz.
Európában a vita egyre inkább arról szól, hogyan lehet hosszabb távon fenntartani az ukrán légvédelmet. A készletek pótlása időigényes, a gyártókapacitás pedig korlátozott. Németország az elmúlt években több légvédelmi csomagot adott át, és Friedrich Merz kancellár hétfői kijevi látogatásán újabb támogatást ígért. Más európai államok közös beszerzésekkel próbálják gyorsítani a szállításokat.
Magyarország számára a háború újabb eszkalációja közvetlen biztonsági és gazdasági kockázat. Ukrajna szomszédos ország, az energetikai infrastruktúra elleni támadások pedig a regionális energiaellátásra és az árakra is hatással lehetnek. Budapest ugyan eltérően ítéli meg a katonai támogatás kérdését, de a légicsapások intenzitásának növekedése a teljes térség bizonytalanságát fokozza.
A szerda hajnali támadás időzítése politikai szempontból is feltűnő, mert Putyin éppen október 7-én tölti be 74. életévét. Az orosz elnök születésnapja körül a Kreml rendszerint erősen kontrollált nyilvános programokat szervez. A háború azonban mára olyan szakaszba jutott, amelyben a nagy légicsapások és dróntámadások alig kötődnek egy-egy szimbolikus dátumhoz: mindkét oldal folyamatos nyomás alatt tartja a másik hátországát.
Az ukrán hatóságok később várhatóan pontosabb adatokat közölnek a károkról és az alkalmazott orosz fegyverek számáról. Az első jelentések alapján azonban már világos, hogy Zelenszkij esti figyelmeztetését valóban komoly támadás követte. Kijev számára ismét az a feladat, hogy a katonai védekezés mellett fenntartsa az energiaellátást és a főváros működését egy olyan időszakban, amikor Moszkva láthatóan fokozza a hátország elleni nyomást.