Az NKA-pénzeknél a kampánykapcsolat a fő kérdés

A Nemzeti Kulturális Alap korábbi, egyedi döntéssel kiosztott támogatásai körül újabb kérdések merültek fel október 9-én. Molnár Áron színész-aktivista közérdekű adatigénylésből származó dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy egy állami forrásból támogatott rendezvényszervező vállalkozás 18 fellépésért nettó 52,4 millió forintot fizetett Tóth Gabi és Papp Máté Bence közös cégének. A bemutatott iratok alapján több rendezvény a 2026-os választási kampány idejére esett, és volt köztük politikai esemény is. A történet legfontosabb kérdése ezért nem az, sok-e egy ismert előadó fellépti díja, hanem az, hogy kulturális támogatást fel lehetett-e használni pártpolitikai rendezvények finanszírozására.

A támogatási láncban több különböző szereplőt kell elválasztani. Az egyik a Nemzeti Kulturális Alap, amelynek pénze elvileg kulturális célokat szolgál. A másik a Patr-Event Kft., amely Molnár állítása szerint 450 millió forintos támogatást kapott a volt miniszterhez kötött, úgynevezett 790-es keretből. A harmadik a fellépők közös vállalkozása, az Egy a Ritmusunk Kft., amelynek a bemutatott szerződések alapján az említett fellépti díjakat fizették. A jogi felelősség megállapításához nem elég ezeket a szereplőket egyetlen mondatban összekapcsolni: azt kell bizonyítani, milyen célra és milyen feltételekkel kapta a támogatást a rendezvényszervező, és az adott kifizetések megfeleltek-e ezeknek a feltételeknek.

A dokumentumok szerint 2025 novembere és 2026 márciusa között 18 fellépéshez kapcsolódott a nettó 52,4 millió forintos összeg. A sajtóbeszámolók emellett külön alkotói támogatásokat említenek: Tóth Gabi és Papp Máté Bence fejenként öt-öt millió forintot, közös cégük pedig további kilencmillió forintot kaphatott ugyanebből a keretből. Ezeket az összegeket nem szabad automatikusan egyetlen, azonos jogcímű kifizetésként kezelni. A fellépti díj, az alkotói támogatás és a vállalati támogatás más-más szerződéses és elszámolási szabályok alá eshet, és az is tisztázandó, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok teljes körűek-e.

A legnagyobb figyelmet egy decemberi időpontbeli ellentmondás váltotta ki. A bemutatott szerződések szerint 2025. december 20-án egy békéscsabai fellépés 17 óra 15 perckor ért volna véget, miközben a békéssámsoni koncertnek már 17 órakor el kellett volna kezdődnie. A két település között autóval jelentős az utazási idő. Ez indokolja az elszámolás ellenőrzését, de önmagában nem bizonyít fiktív teljesítést: egy rendezvény kezdődhetett később, a program változhatott, és a szerződésben rögzített időpont sem feltétlenül egyezik a tényleges színpadra lépéssel. A kérdést jelenléti ívekkel, teljesítésigazolásokkal, helyszíni felvételekkel és a szervezők nyilatkozataival lehet tisztázni.

Még fontosabb, hogy egyes rendezvények politikai jellege mennyire volt egyértelmű. A sajtóban említett események között szerepel egy szekszárdi patriótatalálkozó, egy zuglói kampányrendezvény és egy debreceni, fideszes politikushoz kapcsolódó esemény. Egy művész természetesen felléphet politikai rendezvényen, és a szervező saját pénzéből fizethet neki ezért. A közpénzügyi probléma akkor merül fel, ha a fellépés árát olyan támogatásból fedezték, amelyet jogszabály vagy támogatói okirat szerint nem lehet pártpolitikai tevékenységre felhasználni. A döntő tehát a pénz jogcíme és a rendezvény tényleges célja.

A Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek felhasználására sajátos ellenőrzési rendszer vonatkozik. A támogatás odaítéléséről, céljáról, kedvezményezettjéről és elszámolásáról dokumentumoknak kell rendelkezésre állniuk. Ha egy kedvezményezett további vállalkozásokat bíz meg, a támogatási szerződésnek azt is rendeznie kell, milyen alvállalkozói kifizetések számolhatók el. Az, hogy egy rendezvényen valóban volt kulturális produkció, nem teszi automatikusan jogszerűvé a teljes finanszírozást, de az sem igaz, hogy egy politikus jelenléte miatt minden kulturális támogatás eleve tiltottá válik. A támogatás célját, a program tartalmát és a költségek arányát együttesen kell vizsgálni.

A politikai vita azért ilyen éles, mert a 790-es keret nem elszigetelt támogatási ügy. A sajtó szerint az NKA egyedi döntésekkel kiosztott, több milliárdos forrásainak felhasználása miatt már büntetőeljárás is folyik. A korábbi kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs, valamint Bús Balázs volt NKA-vezető neve is felmerült a nyomozásról szóló hírekben. Az eljárási státuszukról szóló sajtóértesüléseket és a konkrét gyanúsításokat külön kell kezelni: a nyomozás vagy a letartóztatás nem azonos a bűnösség jogerős megállapításával. A most bemutatott fellépési szerződések a nagyobb ügy egy részletét világíthatják meg, de nem bizonyítják önmagukban a teljes támogatási rendszer jogellenességét.

A kulturális támogatásoknál az egyik legnehezebb határvonal a művészeti program és a politikai kommunikáció között húzódik. Egy közösségi fesztiválon, falunapon vagy városi ünnepségen előfordulhatnak politikusi beszédek, miközben az esemény elsődlegesen kulturális jellegű. Más a helyzet, ha a rendezvény fő célja egy jelölt vagy párt kampányának segítése, és a fellépés ennek részeként jelenik meg. A támogatói döntés ellenőrzésekor ezért a program plakátjai, meghívói, szervezői levelezése, a felszólalók és a kampányanyagok egyaránt fontosak lehetnek.

A fellépti díjak nagyságának vizsgálata önálló kérdés. Egy ismert előadó piaci díját befolyásolja a fellépés időtartama, a zenekar és a technika költsége, az utazás, a próba, az exkluzivitás és az időpont. Egyetlen kiragadott összegből nem lehet megalapozottan túlárazásra következtetni. Ugyanakkor ha a közpénzből finanszírozott szervező rövid idő alatt sok, hasonló produkcióra köt szerződést, érdemes összehasonlítani az árakat és a teljesítési feltételeket. A közpénzekkel való elszámolásnak ezt a részét a szerződések és a számlák alapján lehet ellenőrizni.

A politikai finanszírozás gyanúját sem szabad pusztán az előadó pártpreferenciájából levezetni. Tóth Gabi korábban több kormánypárti rendezvényen vett részt, de ettől még minden fellépését külön kell megítélni. A jogi kérdés az, hogy egy támogatásból finanszírozott produkció közvetlenül vagy közvetve egy párt kampányköltségeit helyettesítette-e. Ha igen, felmerülhet a tiltott vagy el nem számolt kampányfinanszírozás problémája; ha nem, a politikailag vitatott támogatás még nem feltétlenül törvénysértő.

A közérdekű adatigénylés szerepe különösen fontos. A mostani információk egy részét nem a támogatási rendszer automatikus nyilvánossága, hanem külön dokumentumkérés tette hozzáférhetővé. Egy átlátható rendszerben a támogatás kedvezményezettje, célja, az elszámolt programok és a nagyobb alvállalkozói kifizetések megfelelő részletességgel kereshetők lennének. Ez nem azt jelenti, hogy minden művész magánéletét nyilvánosságra kell hozni, hanem azt, hogy a közpénz felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat ne kelljen hónapokon át perelni vagy egyenként kikérni.

A következő napokban a Patr-Event és a fellépők válasza, az NKA támogatói dokumentumainak teljes köre, valamint a nyomozó hatóságok esetleges lépései lesznek meghatározók. A vizsgálatnak azt kellene megállapítania, hogy a kérdéses rendezvények megvalósultak-e a szerződés szerint, a kifizetések megfeleltek-e a piaci és támogatási feltételeknek, és a kulturális forrásból fedeztek-e pártpolitikai tevékenységet. A botrány így jóval tovább tarthat, mint a pénteki videó körüli vita: a kulturális támogatások ellenőrizhetősége és a kampányfinanszírozás határai kerültek újra napirendre.