Trump már Zelenszkij leváltását követeli a dízel miatt

Donald Trump amerikai elnök szombat este már Volodimir Zelenszkij leváltását sürgette, miután az ukrán vezető bírálta Washington új, Moszkvával kötött dízelmegállapodását. A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozó Trump szerint Ukrajnának olyan államfőre volna szüksége, aki kész megállapodni Oroszországgal a háború lezárásáról. A kijelentés különösen éles fordulatot jelent az amerikai–ukrán viszonyban, mert az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan kérdőjelezte meg egy háborúban álló partnerország vezetőjének politikai alkalmasságát.

Az újabb vita középpontjában az üzemanyag áll. Trump pénteken orosz dízel szállításáról, illetve a nemzetközi piacra való visszatérésének megkönnyítéséről beszélt, miközben a közel-keleti háború és a tengeri szállítás bizonytalansága felhajtotta az energiaárakat. Zelenszkij szerint a szankciók enyhítése növeli Moszkva bevételeit, és gyengíti azokat az eszközöket, amelyekkel a Nyugat a háború befejezésére próbálja rábírni Oroszországot. A két vezető így ugyanarról az üzemanyagpiacról egészen eltérő következtetésre jutott.

Trump a szombat esti nyilatkozatában az ukrán elnököt tette felelőssé azért is, hogy az ukrán fegyveres erők orosz finomítókat és más energetikai létesítményeket támadnak. Úgy vélte, ezek a csapások hozzájárulnak a dízelpiac szűkösségéhez, és az amerikai mezőgazdaságnak is ártanak. Az Egyesült Államokban a dízel ára különösen érzékeny kérdés a fuvarozók, a gazdálkodók és a vidéki választók számára, ezért az üzemanyagpiaci fejleményeknek közvetlen belpolitikai súlyuk van a novemberi félidős választások előtt.

Az ukrán vezetés ezzel szemben a finomítók elleni támadásokat a háborús védekezés részének tekinti. Az orosz hadsereg jelentős mennyiségű üzemanyagot használ, a finomítók és tárolók működése pedig közvetlenül befolyásolja a katonai logisztikát. Az ukrán drónipar fejlődése lehetővé tette, hogy Kijev a frontvonaltól távoli célpontokat is elérjen. Az ilyen csapásoknak természetesen polgári és világpiaci hatásai is lehetnek, de Ukrajna számára a háború finanszírozásának és ellátási hátterének gyengítése elsőrendű katonai cél.

A mostani konfliktus hátterében a február óta tartó iráni háború is meghatározó. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és a kereskedelmi hajók elleni támadások emelték a szállítási kockázatokat. A kőolaj és a finomított termékek piacán az árakat gyakran már a várható fennakadások is megmozgatják. Trump ezért olyan megoldásokat keres, amelyek gyorsan növelhetik a rendelkezésre álló kínálatot. Az orosz szállítások engedélyezése rövid távú eszköznek tűnhet, ám a szankciós rendszer hitelességét is próbára teszi.

Moszkva számára kedvező politikai üzenet, hogy Washington ismét közvetlenül tárgyal az orosz energiahordozók világpiaci szerepéről. A Kreml régóta azt állítja, hogy a nyugati korlátozások ártanak a fogyasztóknak és torzítják a piacot. Az orosz vezetésnek különösen fontos az olajból és az üzemanyagból származó bevétel, mivel a hadikiadások magasak, a gazdaság pedig tartós nyomás alatt áll. Az amerikai nyitás ezért akkor is diplomáciai sikernek számíthat Moszkvában, ha a tényleges szállítások hatása egyelőre bizonytalan.

Az Egyesült Államok és Oroszország elnöke pénteken telefonon is egyeztetett. A Kreml barátságos hangulatúként írta le a beszélgetést, és azt hangsúlyozta, hogy a két fél számos kérdést érintett. Az ilyen értékelésekkel azonban óvatosan kell bánni: Moszkvának érdeke azt a képet erősíteni, hogy közvetlen, működő kapcsolata van Washingtonnal. Az ukrán fél számára különösen kedvezőtlen volna, ha a háború rendezéséről szóló döntésekben saját érdekei háttérbe szorulnának.

A diplomáciai helyzetet bonyolítja, hogy közben Miamiban amerikai, ukrán és európai képviselők a háború lezárásának lehetőségeiről tárgyaltak. A megbeszélések egyik fontos témája az ukrán infrastruktúra téli védelme és a biztonsági garanciák kérdése volt. A tárgyalások ténye önmagában cáfolja azt az egyszerű képet, amely szerint Kijev minden politikai megoldást elutasítana. A viták elsősorban a területi feltételekről, a fegyverszünet ellenőrzéséről és arról szólnak, hogyan akadályozható meg egy későbbi orosz támadás.

Oroszország 2022 februárjában indította meg teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Azóta Moszkva több alkalommal olyan feltételekhez kötötte a békét, amelyek Ukrajna számára jelentős területi és biztonságpolitikai engedményeket jelentenének. A frontvonalak mentén a harcok folytatódnak, az orosz hadsereg pedig rendszeresen támadja az ukrán városokat és az energetikai infrastruktúrát. A háború okainak és felelősségének megítélésében ez alapvető körülmény.

Szombaton újabb súlyos civil veszteségekről érkeztek jelentések az ukrajnai Zaporizzsjából. Az ukrán hatóságok szerint az orosz csapások legalább húsz ember halálát okozták, köztük gyermekekét is. Az ilyen támadások különösen nehézzé teszik a kijevi vezetés számára, hogy a saját társadalmával elfogadtasson egy olyan rendezést, amely nem tartalmaz hiteles garanciákat az újabb agresszió ellen. Zelenszkijnek a katonai helyzet mellett a lakosság biztonságával és a társadalmi támogatottsággal is számolnia kell.

Az európai szövetségesek szombaton igyekeztek világossá tenni, hogy a Trump-féle fordulat nem változtatja meg automatikusan az álláspontjukat. Andy Burnham brit miniszterelnök támogatásáról biztosította Zelenszkijt, és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását helyezte kilátásba. London az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítását is sürgette. A német kormány ugyancsak megerősítette, hogy kitart az ukrán védekezés támogatása mellett.

Az eltérő amerikai és európai hangsúlyoknak jelentős gyakorlati következménye lehet. Az európai országok a katonai támogatás, a pénzügyi segítség és a szankciók fenntartásával próbálják megőrizni Kijev tárgyalási pozícióját. Washington közben a magas üzemanyagárakra és a gyors politikai eredményre összpontosít. Ha a két irány tartósan szétválik, az orosz vezetés nagyobb mozgásteret kaphat a nyugati szövetségesek közötti különbségek kihasználására.

A dízelpiaci megállapodás gazdasági hatása ráadásul korántsem magától értetődő. A kőolaj és a finomított termékek kereskedelmében a szállítási kapacitás, a biztosítás, a kikötői hozzáférés és a pénzügyi elszámolás egyaránt korlátot jelenthet. Az orosz export gyors bővülése csak akkor csökkentheti érdemben az árakat, ha a kereskedelmi szereplők ténylegesen képesek új útvonalakat és szerződéseket kialakítani. A politikai bejelentés és a benzinkutakon érzékelhető árcsökkenés között hosszabb idő telhet el.

Magyarországnak a vita különösen fontos, mert az ország gazdasága érzékeny a nemzetközi energiaárakra, miközben az orosz energiahordozók szerepéről az Európai Unióban is élénk vita zajlik. Az olaj és a dízel világpiaci drágulása a szállítmányozásban és az élelmiszer-termelésben is költségnövekedést okozhat. A szankciók esetleges módosítása ugyanakkor újabb uniós egyeztetéseket és politikai konfliktusokat válthat ki.

A Fehér Ház legújabb üzenete ezért messze nagyobb súlyú egy személyes szóváltásnál. Trump az energiaárakért folyó belpolitikai küzdelemben egyre közvetlenebb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, miközben Európa továbbra is Oroszország gazdasági korlátozását tekinti a rendezés egyik feltételének. A következő napokban az derülhet ki, hogy a washingtoni nyilatkozatok valódi irányváltást jeleznek-e, vagy elsősorban az amerikai választóknak szólnak.