Trump fegyvernyugvást hirdetett, Moszkva tovább lőtt
Az amerikai elnök azonnali megállapodásról számolt be, de egyik hadviselő fél sem igazolta annak létrejöttét. Közben újabb erőműveket értek találatok, civil áldozatokról érkeztek jelentések, és az európai szövetségesek is magyarázatot várnak.
Donald Trump vasárnap este azonnali hatályú energetikai fegyvernyugvást jelentett be Oroszország és Ukrajna között. Az amerikai elnök azt állította, mindkét fél beleegyezett, ám Kijev és Moszkva a bejelentés idején nem erősítette meg, hogy megállapodás született volna. Az ellentmondás hamar kézzelfoghatóvá vált: az ukrán vezetés újabb orosz csapásokról számolt be energetikai létesítmények ellen, több városból pedig halálos áldozatokról érkeztek jelentések. A támadások az amerikai bejelentés után is folytatódtak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint egy iráni tervezésű Sahed drón Kijev egyik erőművét támadta meg. A kelet-ukrajnai Harkiv térségében további energialétesítményeket értek csapások. Az ukrán hatóságok Harkivban egy élelmiszerüzlet közelében három halottról és kilenc sebesültről számoltak be, Ivano-Frankivszkban pedig a város polgármestere két halálos áldozatot jelentett. Ezek az adatok az első jelentésekből származnak, a károk teljes felmérése még nem zárult le.
Trump saját közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a feleknek azonnal abba kell hagyniuk egymás energiaiparának támadását. A bejelentésből nem derült ki, kik tárgyaltak a feltételekről, milyen ellenőrzési mechanizmus működne, illetve miként kezelnék az esetleges megsértéseket. Egy katonai konfliktusban éppen ezek a részletek döntik el, hogy a politikai nyilatkozat valóban csökkenti-e a harcok intenzitását. A nyilvánosság előtt egyelőre sem közös dokumentum, sem a felek által elfogadott végrehajtási menetrend nem jelent meg.
Zelenszkij azt közölte, hogy előzetesen nem tudott a Washingtonból bejelentett megállapodásról. Az ukrán államfő ugyanakkor késznek mutatkozott az energetikai célpontok elleni támadások kölcsönös leállítására, amennyiben Oroszország is vállalja és betartja ezt. Kanada miniszterelnökével, Finnország elnökével és a NATO főtitkárával is egyeztetett az amerikai kezdeményezésről. Kijev a részleteket várja Washingtontól, miközben saját katonai műveleteit a ténylegesen ellenőrizhető orosz lépésekhez kívánja igazítani.
A vita hátterében két, egymástól eltérő hadviselési cél húzódik meg. Oroszország rendszeresen támadja az ukrán villamosenergia-hálózatot, erőműveket és hőellátási létesítményeket. Az ilyen csapások a hideg hónapok közeledtével különösen súlyos következményekkel járhatnak, mert áramkimaradásokhoz, fűtési zavarokhoz és az ipari termelés leállásához vezethetnek. Ukrajna eközben nagy hatótávolságú drónokkal támad orosz olajfinomítókat, tárolókat és üzemanyag-elosztó pontokat, hogy csökkentse a hadsereg ellátását és növelje a háború gazdasági költségeit.
A két célpontcsoport katonai és politikai jelentősége eltérő, de közös bennük, hogy a civil gazdaság működésére is hatással vannak. Az energetikai létesítmények elleni támadások jogi megítélése attól függ, hogy a konkrét objektum milyen katonai szerepet tölt be, mekkora civil kár várható, és teljesülnek-e a nemzetközi humanitárius jog követelményei. Egy általános, kölcsönös tilalom a támadások egy részét megelőzhetné, de csak akkor, ha a felek azonos módon értelmezik a megállapodás hatályát.
Vasárnap este Moszkva négy repülőterén is ideiglenesen korlátozták a forgalmat a közeledő ukrán drónok miatt. Más orosz városok légiközlekedésében is fennakadások keletkeztek. A dróntevékenység arra utal, hogy az ukrán fél sem állította le automatikusan a katonai műveleteit az amerikai bejelentés hatására. Kijev szerint a saját olajipari csapásai egy olyan eszközt jelentenek, amellyel a nagyobb erőforrásokkal rendelkező Oroszországra nyomást tud gyakorolni.
Az amerikai diplomáciai kezdeményezést az energiaárak körüli belpolitikai vita is befolyásolja. A közel-keleti háború és a tengeri szállítás akadályai jelentősen megdrágították az üzemanyagokat. Trump kormánya az orosz dízelkereskedelemre vonatkozó könnyítésekkel próbálja növelni a kínálatot, miközben az Egyesült Államokban közelednek a félidős kongresszusi választások. A magas árak a kormányzó párt számára közvetlen választási kockázatot jelentenek.
Washington orosz üzemanyaggal kapcsolatos döntései ugyanakkor komoly bírálatot váltottak ki. Az amerikai politikában mindkét nagy pártban vannak olyan képviselők, akik szerint az orosz export megkönnyítése új bevételhez juttathatja a Kremlt. Európában is erős az aggodalom, mert az uniós szankciós politika éppen az orosz háborús finanszírozás korlátozására épül. A rövid távú piaci enyhülés és a hosszabb távú biztonsági célok közötti feszültség most ismét láthatóvá vált.
A francia elnök üdvözölte a valódi energetikai fegyvernyugvás lehetőségét, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy támogatja az ukrán elnök kölcsönösségre épülő javaslatát. Brüsszel ezzel párhuzamosan Ukrajna következő évi finanszírozásáról és légvédelmének erősítéséről is egyeztet. Az európai álláspont középpontjában az áll, hogy az infrastruktúra elleni csapások leállítása ellenőrizhető legyen, és ne vezessen a katonai segítség idő előtti csökkentéséhez.
A helyzet magyar szempontból is különösen érzékeny. Az ukrán energetikai hálózat sérülése a határ menti térségek ellátását és a regionális villamosenergia-piacot is befolyásolhatja. Magyarország energiaellátásában az orosz kapcsolatok továbbra is jelentős szerepet játszanak, ezért az amerikai szankciós könnyítések és az európai válaszlépések közvetlen gazdasági következményekkel járhatnak. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont eltér az uniós partnerek többségéétől, de a kiszámítható energiaellátás minden érintett számára közös érdek.
Trump szeptemberben már tett hasonló bejelentést az energetikai célpontok kíméléséről, a támadások azonban akkor sem szűntek meg. A mostani kezdeményezés hitelességét ezért nem a bejelentés hangzatos megfogalmazása, hanem a következő napok katonai eseményei határozzák meg. Ha az erőművek, alállomások és finomítók továbbra is célpontok maradnak, a fegyvernyugvásról szóló amerikai közlés legfeljebb diplomáciai szándéknyilatkozatnak tekinthető.
Az első éjszakai jelentések alapján még nincs bizonyíték arra, hogy a két hadviselő fél közösen elfogadott, működőképes energetikai megállapodást hajtana végre. A következő órákban a washingtoni részletek, a moszkvai válasz és a front mögötti támadások alakulása mutathatja meg, sikerül-e legalább az infrastruktúra elleni hadviselést mérsékelni. Az ukrán városokban eközben a lakosságot továbbra is légiriadók és a következő tél ellátási bizonytalansága foglalkoztatja.