Izrael hadserege minden fronton erősít október végére

Az izraeli hadsereg megerősítette jelenlétét több hadműveleti térségben a közelgő parlamenti választás előtt. Ejal Zamir vezérkari főnök szerda késő este nyilvánosságra került nyilatkozata szerint a politikailag érzékeny időszakban megnőtt a fegyveres incidensek és a váratlan támadások veszélye. Az október 27-re kiírt választáson Benjamin Netanjahu miniszterelnök politikai jövője is eldőlhet. A katonai készültség fokozása ugyanakkor olyan térségben történik, ahol a gázai háború, a ciszjordániai konfliktus és a libanoni helyzet továbbra is jelentős biztonsági kockázatot jelent.

Zamir Ciszjordániában tett látogatásán arról beszélt, hogy a hadsereg minden fronton növelte erőit, és felkészült az izraeli civilek elleni támadásokra adandó válaszra. Az izraeli sajtó szerint a 98. hadosztály egységeit is a megszállt területre vezényelték. A katonai vezetés a határokon és a belső biztonsági környezetben egyaránt magasabb készültségi szinttel számol. A hadsereg közlései a veszélyre vonatkozó értékelést tükrözik; az esetleges támadások pontos helyéről és időpontjáról ezekből nem lehet biztos következtetést levonni.

A választás közeledte azért különösen érzékeny, mert az izraeli politikát évek óta mély megosztottság jellemzi. Netanjahu a biztonságot és a katonai erő alkalmazását állítja politikájának középpontjába, ellenfelei viszont a háborúk kezelését, a társadalmi feszültségeket és a demokratikus intézmények állapotát is bírálják. Egy újabb súlyos biztonsági incidens a kampány témáit rövid idő alatt átrendezheti. A katonai vezetésnek ezért különösen fontos, hogy a hadsereg intézményes működése és a pártpolitikai verseny közötti határ megmaradjon.

Ciszjordániában az izraeli hadsereg jelenléte és a palesztin lakosság mindennapjai régóta konfliktusok forrásai. A telepek terjeszkedése, a katonai ellenőrzőpontok, a palesztin fegyveres csoportok támadásai és a telepesek által elkövetett erőszak egymást erősítő feszültségeket teremtenek. Zamir a katonai készültségről szóló figyelmeztetés mellett a palesztinok elleni telepeserőszak felszámolását is sürgette. Ez fontos hangsúly, mert a hadseregnek a biztonsági műveletek mellett a megszállt területen élő civilek védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségei is vannak.

A ciszjordániai olajbogyószüret időszaka hagyományosan fokozott konfliktuskockázattal jár. A földek megközelítése, a mezőgazdasági munka és a telepesekkel kialakuló viták gyakran vezetnek incidensekhez. A palesztin gazdálkodók számára a termés jelentős megélhetési forrás, ezért a biztonsági korlátozások gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak. A hadsereg vezetése a mostani időszakot ebből a szempontból is érzékenynek minősítette. A fegyveres fenyegetések kezelése és a civil lakosság jogainak védelme egyszerre jelent feladatot.

A Gázai övezetben az Egyesült Államok közvetítésével létrejött tűzszünet után is folytatódtak az erőszakos incidensek. Az osztrák közszolgálati média összefoglalója szerint az izraeli hadsereg az övezet több mint hatvan százalékát ellenőrzi, és továbbra is hajt végre támadásokat. A palesztin terület jelentős része romokban hever, a lakosság humanitárius helyzete súlyos. A fegyvernyugvás jogi és katonai értelmezése, a visszavonulás üteme, a foglyok és túszok ügye, valamint a háború utáni kormányzás kérdése egyaránt megoldatlan feszültségeket tart fenn.

A libanoni határon más jellegű, de szintén törékeny helyzet alakult ki. A libanoni kormány és Izrael között létrejött keretmegállapodás a Hezbollah lefegyverzését is érinti, a végrehajtás azonban elakadt. Az izraeli hadvezetés számára ezért a déli határ továbbra is lehetséges válsággóc. A Hezbollah katonai képességei, a libanoni állam korlátozott mozgástere és az iráni regionális befolyás együttesen határozzák meg a kockázatokat. A helyzet gyors változása a civil lakosságra és a térség gazdaságára is súlyos következményekkel járhat.

Az izraeli katonai készültség a tágabb közel-keleti válság része. Irán és szövetségesei, az amerikai katonai jelenlét, valamint a tengeri kereskedelmi útvonalak elleni támadások mind befolyásolják az izraeli döntéshozók számításait. A hadseregnek egyszerre kell fenntartania a légvédelmet, a szárazföldi készenlétet és a hírszerzési felderítést. Ez jelentős erőforrásokat köt le, miközben az izraeli társadalomban a tartalékos szolgálat terhei és a háború gazdasági következményei is vitákat váltanak ki.

A választási kampányban a biztonsági kérdéseknek várhatóan kiemelt szerep jut. A kormányfő támogatói a katonai fellépés folytatását és az elrettentést hangsúlyozzák, az ellenzéki szereplők a stratégiai eredményeket, a felelősséget és a diplomáciai lehetőségeket kérik számon. A közvéleményben egyszerre van jelen a támadásoktól való félelem, a túszok és az áldozatok miatti aggodalom, valamint a tartós rendezés iránti igény. A kampány hangulatát a következő két hét biztonsági eseményei jelentősen befolyásolhatják.

Európai szempontból a konfliktusnak humanitárius, diplomáciai és gazdasági vetülete is van. Az Európai Unió tagállamai eltérően ítélik meg az izraeli kormány lépéseit, miközben többségük Izrael biztonságának és a palesztin civilek védelmének egyidejű fontosságát hangsúlyozza. A közel-keleti háborúk az energiaárakra, a hajózásra és a regionális migrációs folyamatokra is hatással lehetnek. Magyarország külpolitikájában az izraeli kapcsolatok különösen hangsúlyosak, ezért a választás eredménye a kétoldalú együttműködés szempontjából is érdekes.

A vezérkari főnök mostani figyelmeztetése elsősorban a megnövekedett kockázatokról és a megelőző katonai intézkedésekről szól. Önmagában nem jelenti azt, hogy Izrael újabb nagyszabású hadműveletet indít, és a választás kimenetelét sem vetíti előre. A következő napokban az lesz a meghatározó, sikerül-e elkerülni a súlyos incidenseket Ciszjordániában, Gázában és az északi határon. A politikai verseny így olyan biztonsági környezetben zajlik, amelyben egyetlen fegyveres összecsapás is gyorsan országos jelentőségű üggyé válhat.