Új tárgyalások előtt Ukrajna: súlyos az alku tétje

A november első felére tervezett abu-dzabi egyeztetés lehet az orosz–ukrán háború következő diplomáciai fordulópontja. Az ukrán és az orosz vezetés pénteken megerősítette, hogy amerikai részvétellel technikai tárgyalások előkészítése folyik. A találkozó lehetséges kezdőnapjaként november 10. került szóba. A bejelentés egyelőre időpontot és szándékot jelent, a felek közötti alapvető ellentéteket nem oldotta fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tervezett megbeszélések után állam- és kormányfői szintű találkozót szeretne. Álláspontja szerint tartós rendezés csak akkor képzelhető el, ha Ukrajna olyan biztonsági garanciákat kap, amelyek egy újabb orosz támadás esetén is működnek. Az ukrán hadsereg hosszabb távú finanszírozását tízéves távlatban tartja szükségesnek. Moszkva más sorrendet követne: a Kreml az orosz és az ukrán biztonsági igényeket, valamint a háború utáni berendezkedést helyezné a tárgyalások középpontjába.

A diplomáciai naptár önmagában is sokatmondó. Az amerikai kongresszusi választásokat november 3-án tartják, az ázsiai és csendes-óceáni vezetők november közepi találkozóján pedig felmerült Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping lehetséges egyeztetése. A különböző diplomáciai fórumok összekapcsolása lehetőséget teremthet a feleknek, hogy saját politikai közönségük előtt eredményként mutassanak be egy részmegállapodást. Ukrajnának ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a róla szóló döntéseket ne nélküle hozzák meg.

A legkézzelfoghatóbb előrelépés egyelőre a Herszon térségében fekvő, orosz megszállás alatt álló Oleskiben körvonalazódik. A helyi fegyvernyugvás célja, hogy segélycsapatok juthassanak be a súlyosan megrongálódott településre, és megkezdődhessen a veszélyben élő civilek kimenekítésének megszervezése. Amerikai becslések szerint 1700–2000 ember maradhatott a városban, sokan idősek, és gyógyszerre, ivóvízre, élelmiszerre szorulnak. A megállapodás végrehajtása külön próbája lesz annak, hogy a szemben álló katonai parancsnokságok képesek-e akár rövid ideig is összehangoltan cselekedni.

A Fehér Ház Melania Trump közvetítői szerepét emelte ki az oleski egyezség létrejöttében. Az ukrán tárgyalódelegáció egyik vezetője szerint a folyamat hosszabb egyeztetés eredménye volt, amelyben XIV. Leó pápa is szerepet játszott. A humanitárius műveletet a tervek szerint a következő napokban készítik elő. A tűzszünet helyi jellegű: nem terjed ki a teljes frontvonalra, és nem azonos egy országos fegyvernyugvással.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az orosz hadsereg folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra támadását. Az ukrán hatóságok szerint a péntekre virradó éjszaka hat régióban több mint félmillió ember maradt áram nélkül. A fővárosban az előző napokban is rendkívüli áramszüneteket kellett elrendelni. A tél közeledtével a villamosenergia-ellátás és a távfűtés fenntartása a civil lakosság túlélésének egyik feltétele. Az erőművek és elosztóhálózatok javítása ráadásul drága, sokszor veszélyes munka.

Az ukrán kormány az informatikai infrastruktúra elleni támadások erősödésére is figyelmeztetett. A közlések szerint adatközpontokat és állami rendszereket is célba vettek. A digitális hálózatok kiesése az egészségügyi ellátástól a vasúti forgalomig sok területet érinthet. Külön bizonytalanságot okoznak a Starlink műholdas szolgáltatás korlátozásáról szóló ukrán jelentések. Donald Trump korábban a probléma megoldásáról beszélt, az ukrán fél viszont a helyreállítás teljes körű megerősítését továbbra is hiányolta.

A katonai helyzet és a tárgyalási pozíciók között közvetlen összefüggés van. A fronton megszerzett vagy elvesztett terület, a légvédelem állapota, az üzemanyag- és lőszerellátás mind befolyásolhatja, milyen engedményeket tartanak elfogadhatónak a tárgyalók. Oroszország továbbra is olyan biztonsági és területi követeléseket fogalmaz meg, amelyeket Ukrajna szuverenitása szempontjából elfogadhatatlannak tart. Kijev a nemzetközi jogban elismert határokból és a jövőbeli védelem biztosítékaiból indul ki.

A két ország közben korlátozott humanitárius együttműködésre is képes. Pénteken újabb hadifogolycsere történt: a közlések szerint mindkét fél 270 foglyot adott át. Az ukrán visszatérők között olyanok is voltak, akik 2022 óta raboskodtak, köztük Mariupol védői. Az ilyen megállapodások jelentősége a családok számára óriási, politikai értelemben azonban önmagukban nem vetítik előre az átfogó békét.

Az amerikai politika további bizonytalanságot visz a folyamatba. Washingtonban az energiaárak és a választási küzdelem a külpolitikai döntésekre is nyomást gyakorolnak. Egy 40 ezer tonna orosz dízelt szállító tanker amerikai útja a szankciós politika változását jelezte; a Kreml szerint a szállítás a Trump és Putyin közötti megállapodás része. A lépés gazdasági és politikai következményeit még nem lehet pontosan felmérni. Az európai szövetségesek számára alapvető kérdés, hogy az energiapolitikai engedmények milyen hatást gyakorolnak az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlásra.

Magyarországnak a fejlemények több okból fontosak. A háború kimenetele meghatározza a térség biztonsági környezetét, az európai védelmi kiadásokat és az energiapiaci várakozásokat. A magyar–ukrán határ miatt a menekültek helyzete, a közlekedési összeköttetések és a kárpátaljai magyar közösség mindennapjai is közvetlenül érintettek. Egy helyi humanitárius tűzszünet életmentő lehet, az országos rendezéshez viszont ellenőrizhető vállalásokra és működő garanciákra lesz szükség.

Az abu-dzabi találkozó sikerét ezért érdemes józan mércével vizsgálni. Már az is előrelépés volna, ha a felek elfogadnának egy ellenőrizhető tárgyalási menetrendet, és megállapodnának újabb civilvédelmi lépésekről. A területi kérdések, a szankciók, a hadseregek jövője és a nemzetközi garanciák azonban továbbra is a megoldatlan ügyek közé tartoznak. A következő hetekben az lesz a döntő, hogy a diplomáciai kezdeményezések mellett csökken-e a civil infrastruktúrát érő pusztítás.