Irodalmi nyomozó - Ki írta Gulliver utazásait?
Háromszáz éve jelent meg a Gulliver utazásai, de az első kiadás nem Jonathan Swift nevét viselte. Ki volt Lemuel Gulliver, miért rejtőzött el Swift, és vajon ugyanazt a könyvet olvassuk-e ma, amelyet 1726-ban megírt?
Ingyenes letöltés
A PDF új lapon megnyitható, majd a böngésző PDF-olvasójából is elmenthető.
A kiadványról
1726. október 28-án Londonban megjelent egy különös útleírás. Címlapja szerint szerzője Lemuel Gulliver hajóorvos és kapitány volt, aki apró emberek, óriások, repülő szigetek és értelmes lovak között tett utazásairól számolt be. Jonathan Swift neve nem szerepelt a könyvön. A mű mégis néhány hét alatt irodalmi szenzációvá vált: újranyomások követték egymást, fordítások készültek, az olvasók pedig találgatni kezdték, kiket rejtenek Lilliput politikusai és milyen valódi országok húzódnak meg Gulliver fantasztikus világa mögött.
A Ki írta Gulliver utazásait? ennek a háromszáz éves irodalmi rejtélynek ered a nyomába. Nem hagyományos Swift-életrajz, és nem egyszerű műelemzés. Annak történetét rekonstruálja, hogyan született meg a világirodalom egyik leghíresebb könyve, miért kellett szerzőjének elrejtőznie saját műve mögött, és mi történt a kézirattal, mire nyomtatott könyv lett belőle.
Swift jól ismerte a politika veszélyes világát. A londoni tory kormányzat közelében dolgozott, minisztereket ismert személyesen, politikai röpiratokat írt, majd a hatalomváltás után visszaszorult Dublinba. Írországban névtelenül vívta meg egyik legnagyobb politikai harcát William Wood rézpénze ellen. Tudta, hogy egy veszélyes szöveg miatt nemcsak a szerző, hanem a nyomdász és a kiadó is bajba kerülhet. Amikor ezért elkészült Gulliver négy utazásával, olyan nyomdászt keresett, aki – saját tréfás megfogalmazása szerint – a fülét is hajlandó kockára tenni a könyvért.
A kézirat Benjamin Motte londoni kiadóhoz szinte összeesküvésszerű körülmények között jutott el. Swift nem saját nevén tárgyalt vele, hanem kitalálta Richard Sympsont, Gulliver állítólagos rokonát és szerkesztőjét. A levelet sem saját kezével írta. A teljes kéziratot Motte későbbi beszámolója szerint sötétben, egy bérkocsiból juttatták el hozzá. Mire a könyv megjelent, Swift már Írországban volt.
Az óvatosságnak azonban ára volt. Swift hamarosan azt állította, hogy a kiadó emberei megváltoztatták a szövegét: politikailag veszélyes részeket tompítottak, mondatokat hagytak ki, másokat pedig betoldottak. Később „megcsonkított és meggyilkolt” oldalakról beszélt. Barátja, Charles Ford több mint száz javítást gyűjtött össze, és fennmaradtak olyan első kiadású példányok is, amelyek lapjai között kézzel írt helyreállítások találhatók.
A döntő bizonyíték viszont eltűnt: Jonathan Swift eredeti kézirata nem maradt fenn. Emiatt háromszáz év elteltével sem lehet minden esetben biztosan megmondani, melyik mondat állt az 1726-ban Londonba küldött szövegben. Benjamin Motte első kiadása, Ford javításai, John Hyde dublini változata és George Faulkner 1735-ös kiadása részben eltér egymástól. Még a híres Lindalino-lázadásról sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy Swift eredeti kéziratában szerepelt-e.
A könyv közben magát Gullivert is nyomozás alá veszi. Ki ez az ember, akinek pontos életrajza, foglalkozása, lakcíme és még portréja is volt, miközben sohasem létezett? Miért hitte néhány korabeli olvasó, hogy valódi világutazó beszámolóját tartja kezében? És mennyire szabad elhinnünk annak a Gullivernek az ítéleteit, aki a Houyhnhnmok világából hazatérve már saját családját is alig tudja elviselni?
A nyomozás során újraolvassuk Lilliput politikai kötéltáncosait, a kis- és nagyvégű tojások háborúját, Brobdingnag óriásainak Angliáról alkotott lesújtó véleményét, Laputa valóságtól elszakadt tudósait, a halhatatlan struldbrugok tragédiáját és a Yahoók emberi természetet tükröző világát. A fantasztikus országok mögött lassan kirajzolódik Swift saját kora: a pártharcok, vallási konfliktusok, korrupció, gyarmatosítás, tudományos divatok és az angol–ír hatalmi viszony.
A történet ráadásul nem ér véget Swifttel. A politikai szatírából évszázadok alatt gyerekkönyv lett, Gulliver pedig kiszabadult alkotója kezéből. Újabb utazásokat írtak neki, Magyarországon pedig Karinthy Frigyes előbb lefordította Swift művét, majd az Utazás Faremidóba és a Capillária lapjain ötödik és hatodik útra is elküldte.
A Ki írta Gulliver utazásait? egyszerre irodalmi detektívtörténet, korrajz, életrajz és könyvtörténeti nyomozás. A háromszázadik évfordulón azt mutatja meg, hogyan született egy könyv, amelynek szerzője szándékosan eltüntette saját nevét – és hogyan lett végül maga a szöveg is olyan rejtély, amelyet három évszázad kutatása sem tudott teljesen megfejteni.