A korona titka
Hogyan élhette túl a brit monarchia a hódításokat, polgárháborút, királygyilkosságot, birodalomvesztést és családi botrányokat? A kötet az angolszász királyoktól III. Károlyig követi végig a korona ezeréves alkalmazkodását.
Ingyenes letöltés
A PDF új lapon megnyitható, majd a böngésző PDF-olvasójából is elmenthető.
A kiadványról
Kevés politikai intézmény mondhatja el magáról, hogy több mint ezer éve része egy ország történetének. A brit monarchia mégis túlélte a normann hódítást, a középkori trónharcokat, a reformációt, egy király kivégzését, a köztársasági kísérletet, a parlament felemelkedését, az amerikai gyarmatok elvesztését, a világháborúkat és a Brit Birodalom felbomlását. A 21. században pedig már nem hadseregek, hanem a média, a közvélemény és saját családi válságai jelentik számára a legnagyobb kihívást.
A korona titka annak történetét meséli el, miként változott meg újra és újra a királyi hatalom, hogy maga a monarchia fennmaradhasson.
A történet az angolszász királyságok világában kezdődik, majd elvezet Nagy Alfrédhoz, a viking hódításokhoz és 1066-hoz, amikor Hódító Vilmos normannjai teljesen átalakították Angliát. A Plantagenetek alatt megszületik a Magna Carta és egyre erősebbé válik a parlament. VIII. Henrik szakít Rómával, I. Erzsébet pedig már tudatosan építi saját uralkodói mítoszát.
A Stuartok korában a korona és a parlament konfliktusa polgárháborúhoz vezet. I. Károlyt kivégzik, a monarchiát eltörlik – majd néhány évvel később mégis visszaállítják. Az 1688-as dicsőséges forradalom után azonban már egy másfajta királyság születik: az uralkodó fokozatosan elveszíti közvetlen politikai hatalmát, miközben egyre fontosabbá válik mint nemzeti szimbólum.
Viktória királynő és Albert herceg újabb fordulatot hoz. A monarchia családi intézménnyé, majd a Brit Birodalom egyik legfontosabb jelképévé válik. A 20. században a dinasztia még a nevét is megváltoztatja: a német Sachsen-Coburg-Gotha helyett megszületik a Windsor-ház.
A könyv részletesen foglalkozik VIII. Eduárd lemondásával és a német–náci kapcsolatok kényes történetével, VI. György háborús szerepével, majd II. Erzsébet hetvenéves uralkodásával. Bemutatja, hogyan alakította át a televízió, a bulvársajtó és később a közösségi média azt, ahogyan a királyi család önmagát megmutatja.
Külön fejezetek vizsgálják A Cég működését: a királyi udvart, a kommunikációt, a vagyont, a Crown Estate-et, az uralkodó finanszírozását és a brit korona alkotmányos jogköreit. Valóban csak jelképes szereplő-e a király? Milyen lehetőségei maradtak egy kormányválság idején? És mennyibe kerül valójában a monarchia?
A történet III. Károly korszakával érkezik el napjainkig. Harry és Meghan kiválása, András herceg botránya, a monarchia szűkítésének terve és Vilmos herceg jövőbeni szerepe már egy új kérdést vet fel: képes lesz-e a korona a 21. században is arra, amire története során annyiszor – időben megváltozni?
A könyv végső tanulsága paradox. A brit monarchia talán éppen azért bizonyult rendkívül erősnek, mert évszázadokon át hajlandó volt egyre több tényleges hatalomról lemondani. A korona titka nem a változatlanság, hanem az alkalmazkodás.